Aetas, 2010 (25. évfolyam)
2010 / 4. szám - FIGYELŐ - Kosárkó László: Helyi elit, érdekviszonyok és teljesítmények Nyíregyházán (Takács Tibor: Döntéshozók. Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében. Budapest, L'Harmattan, 2008. 307 oldal)
Helyi elit, érdekviszonyok és teljesítmények Nyíregyházán Takács Tibor: Döntéshozók. Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében. Budapest, L’Harmattan, 2008. 307 oldal Takács Tibor jelen kötete egy a magyar társadalomtörténet-írásban régóta jelen lévő problematika és tematika - a helyi és az országos elitek kutatása - Nyíregyházára és a 20. század első felére vonatkoztatott feldolgozását jelenti, s egyben a szerző doktori disszertációjának könyv formában átdolgozott változata. Az eredeti disszertáció a Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának doktori iskolájából származik, s Orosz István témavezetése mellett született. Takács Tibor, akinek a fő érdeklődési területét a 20. századi magyar társadalomtörténet s ezen belül is a városi elitek kutatása és az 1945 utáni időszak politikai társadalomtörténete képezi, az általa választott témának megfelelő felkészültséggel és nagy alapossággal elemzi Nyíregyháza városi elitjének kérdését. A Takács által felvetett probléma - tudniillik, hogyan határozható meg vagy inkább hogyan jellemezhető egy magyarországi középváros elitje, ahogy a szerző is kifejti a könyv bevezető fejezetében, Magyarországon hosszú kutatási előzményekre támaszkodik. E kérdés egy-egy elemét korábban már vizsgálták, illetve a helyi elitek kérdéséről Takács felfogásától részben eltérő elméleti-módszertani alapokon már születtek komoly értekezések. Elég csak Vörös Károly, Szakál Gyula vagy Tóth Zoltán monográfiáira, tanulmányaira utalni. Azért is fontos ezt megemlíteni, mivel a szerzőnek ennek ellenére sikerült a témával kapcsolatban új szempontokra felhívnia a figyelmet, illetve új szemléleti előfeltevésekkel közelítenie az általa megkonstruált problémához. A könyv néhány oldalas bevezetésből, négy nagy, a vállalkozás fő pillérét alkotó fejezetből, továbbá összegzésből épül fel. A Bevezetésben az ilyenkor szokásos köszönetnyilvánítások mellett a téma körülhatárolása történik meg, a módszertani és fogalmi bevezetés után a szerző által használt főbb forráscsoportok értékelő bemutatásával találkozhatunk. Az első nagyobb fejezet A keretek címet viseli. Tulajdonképpen ez tekinthető a monográfia érdemi, tartalmi bevezetőjének. Az első alfejezetben Nyíregyháza 1753-as újjátelepítésétől a második világháborúig kapunk várostörténeti összefoglalót. Ez azonban elsősorban nem eseménytörténeti öszszegzés, a szerző inkább a városnak a 19. századi és a 20. század eleji magyarországi városhierarchiában betöltött helyét értékeli, s egyben felvázolja Nyíregyháza gazdaságitársadalmi szerkezetének főbb jellemzőit. A második alfejezetben a Takács Tibor által használt ’helyi elit’ fogalmának társadalomtudományos megalapozása és a társadalomtörténeti hagyományba valló beillesztése történik a szakirodalom kritikai feldolgozása révén. A harmadik alfejezetben a városi elit szerveződési kereteként megjelölt városi önkormányzat és azon belül a képviselőtestület működésének jogtörténeti háttere/kerete olvasható. A kötet egyik legfontosabb és legnagyobb terjedelmű részét (65-159. old.) a második, Nyíregyháza városi elit társadalmi összetétele című fejezet alkotja, melyben a szerző hat-, illetve ötéves bontásokban összesen kilenc mintaévet kiválasztva vizsgálja a városi képviselőtestület összetételét. Egyrészről a képviselőtestületi tagok létszámát, fluktuációját és életkori jellemzőit elemzi. Aetas 25. évf. 2010.4. szám 180