Aetas, 2010 (25. évfolyam)
2010 / 4. szám - HATÁRAINKON TÚL - "Posztkoloniális értelmiséginek tartom magam" (Beszélgetés Ewa Domanska lengyel történésszel) A beszélgetést készítette: Erős Vilmos
Beszélgetés Ewa Domanska lengyel történésszel Határainkon túl posztmodern fordulatának fényében címet viselte. Később Fulbright-ösztöndíjat kaptam, és posztdoktori tanulmányaimat Hayden White irányításával végeztem a Berkeley Egyetemen, Kaliforniában (1995-1996). Nagyon termékeny időszak volt ez, sokat tanultam az előadásokból, amelyeket Hayden White, valamint Victoria Bowell, Seymur Chatman, Donald Davidson, Martin Jay, Paul Rabinov és Jacques Revel (aki vendégprofesszor volt ott akkoriban) tartottak. De természetesen - ahogyan most látom a dolgot - a tudományról és az oktatási kérdésekről minden lényegeset Hayden White-tól tanultam, aki a mesterem és később barátom lett. Hogyan kezdődött egyetemi pályafutása? Mit tanított és mit tanít jelenleg? Mit kutatott és mit kutat? Milyen tapasztalatokat szerzett e két (különböző?) területen? Kutatói érdeklődésem a történeti narratíva, a diskurzus, a szöveg és reprezentáció kérdéseire fókuszáló, úgynevezett narrativista történelemfilozófiától (ez különösen Hayden White és Frank Ankersmit eszméiben jutott kifejezésre) az anyagi kultúra, a dologiság, az új materializmus és a jelen irányába tolódott el (amit olyan tudósok képviselnek, mint Bruno Latour, Manuel De Landa). Ez a változás az 1990-es évek végén következett be, amikor megismerkedtem Latournak az emberi és nem emberi közösségről szóló gondolataival, és érdeklődni kezdtem a poszthumanista idióma iránt, amelyet a korábbi, visszaszoruló értelmezési paradigma alternatívájának tekintettem. Ezt az eltolódást az antropológusokkal és a régészekkel való szoros együttműködésnek is köszönhetem, akik empirikus kutatásait (ásatás és terepmunka) bizonyos ponton érdekesebbnek találtam, mint a szövegek (források) olvasását. Ekkor már jobban érdekelt a múlt jelenvalósága, mint reprezentációja, illetve inkább az, hogy mi marad meg a történelemből, mintsem az, hogy mi vész el belőle, így az utolsó évtizedben kutatói érdeklődésem a „dolgok tanulmányozása” (thing studies), a posztkoloniális tanulmányok (és az, hogy a posztkolonializmus perspektívájából gondoljuk el a szocializmus utáni állapotot és az ex-szocialista országok múltját), a halott test kutatása, a genocídiumkutatás, a nem intencionális agency, valamint az elméletalkotáskülönösen a „megalapozott elmélet” („grounded theory ”) problémái körül forog. Poznanban a Történelmi Intézetben kezdettől tanítottam bevezetést a történettudomány történetébe és módszertanába, valamint úgynevezett speciális angol kurzusokat. Egyik érdeklődési területem a genocídium tanulmányok, így szemináriumot tartok a holokauszt reprezentációjáról, amely fokozatosan összehasonlító holokauszt tanulmányokká szélesedett, ahol olyan témákat tárgyalunk, mint a nukleáris holokauszt, a szellemi és állati holokauszt [egyes állatfajok kipusztulása - a szerk.]. Különösen élveztem a humán és társadalomtudományok metodológiájáról tartott kurzusokat, amelyeket a különböző intézetek (antropológia, régészet, történelem, zene, hebraisztika, arabisztika) nagy létszámú hallgatóságának tartottam. Ezek az előadások nagy kihívást jelentő és önképzést igénylő vállalkozások, ahol megkísérlem bemutatni a humántudományokat meghaladni kívánó „poszthumántudományok” és/vagy „bio-humántudományok” (posthumanities or/and biohumanities) kialakulóban lévő paradigmájának jelenlegi megközelítéseit és témaköreit. 2002 óta a Stanfordon a jelenkori európai filozófia, valamint a társadalom és a humántudományok összehasonlító elméletének témaköreiből vezetek kurzusokat felsőbb éves mesterszakos hallgatóknak. A következő évben (2011 tavaszán) a következő címmel tartok kurzust: „Bio-humántudományok. Az európai filozófia és a humáns társadalomtudományok”. Lenyűgöz engem a poszt- és bio-humántudományok iránti növekvő érdeklődés. Hogyan beszélhetünk nem-antropocentrikus humántudományokról (és nem-antropocentrikus történelemről)? A humán- és társadalomtudományokban zajló jelenlegi vita szempontjából szeretném megvizsgálni a humán- és társadalomtudományok természettudos