Aetas, 2010 (25. évfolyam)

2010 / 4. szám - HATÁRAINKON TÚL - "Posztkoloniális értelmiséginek tartom magam" (Beszélgetés Ewa Domanska lengyel történésszel) A beszélgetést készítette: Erős Vilmos

Beszélgetés Ewa Domanska lengyel történésszel Határainkon túl posztmodern fordulatának fényében címet viselte. Később Fulbright-ösztöndíjat kaptam, és posztdoktori tanulmányaimat Hayden White irányításával végeztem a Berkeley Egyete­men, Kaliforniában (1995-1996). Nagyon termékeny időszak volt ez, sokat tanultam az előadásokból, amelyeket Hayden White, valamint Victoria Bowell, Seymur Chatman, Do­nald Davidson, Martin Jay, Paul Rabinov és Jacques Revel (aki vendégprofesszor volt ott akkoriban) tartottak. De természetesen - ahogyan most látom a dolgot - a tudományról és az oktatási kérdésekről minden lényegeset Hayden White-tól tanultam, aki a mesterem és később barátom lett. Hogyan kezdődött egyetemi pályafutása? Mit tanított és mit tanít jelenleg? Mit kutatott és mit kutat? Milyen tapasztalatokat szerzett e két (különböző?) területen? Kutatói érdeklődésem a történeti narratíva, a diskurzus, a szöveg és reprezentáció kérdése­ire fókuszáló, úgynevezett narrativista történelemfilozófiától (ez különösen Hayden White és Frank Ankersmit eszméiben jutott kifejezésre) az anyagi kultúra, a dologiság, az új ma­terializmus és a jelen irányába tolódott el (amit olyan tudósok képviselnek, mint Bruno Latour, Manuel De Landa). Ez a változás az 1990-es évek végén következett be, amikor megismerkedtem Latournak az emberi és nem emberi közösségről szóló gondolataival, és érdeklődni kezdtem a poszthumanista idióma iránt, amelyet a korábbi, visszaszoruló ér­telmezési paradigma alternatívájának tekintettem. Ezt az eltolódást az antropológusokkal és a régészekkel való szoros együttműködésnek is köszönhetem, akik empirikus kutatásait (ásatás és terepmunka) bizonyos ponton érdekesebbnek találtam, mint a szövegek (forrá­sok) olvasását. Ekkor már jobban érdekelt a múlt jelenvalósága, mint reprezentációja, illet­ve inkább az, hogy mi marad meg a történelemből, mintsem az, hogy mi vész el belőle, így az utolsó évtizedben kutatói érdeklődésem a „dolgok tanulmányozása” (thing studies), a posztkoloniális tanulmányok (és az, hogy a posztkolonializmus perspektívájából gondol­juk el a szocializmus utáni állapotot és az ex-szocialista országok múltját), a halott test ku­tatása, a genocídiumkutatás, a nem intencionális agency, valamint az elméletalkotás­­kü­lönösen a „megalapozott elmélet” („grounded theory ”) problémái körül forog. Poznanban a Történelmi Intézetben kezdettől tanítottam bevezetést a történettudo­mány történetébe és módszertanába, valamint úgynevezett speciális angol kurzusokat. Egyik érdeklődési területem a genocídium tanulmányok, így szemináriumot tartok a holo­kauszt reprezentációjáról, amely fokozatosan összehasonlító holokauszt tanulmányokká szélesedett, ahol olyan témákat tárgyalunk, mint a nukleáris holokauszt, a szellemi és állati holokauszt [egyes állatfajok kipusztulása - a szerk.]. Különösen élveztem a humán és tár­sadalomtudományok metodológiájáról tartott kurzusokat, amelyeket a különböző intézetek (antropológia, régészet, történelem, zene, hebraisztika, arabisztika) nagy létszámú hallga­tóságának tartottam. Ezek az előadások nagy kihívást jelentő és önképzést igénylő vállalko­zások, ahol megkísérlem bemutatni a humántudományokat meghaladni kívánó „poszt­humántudományok” és/vagy „bio-humántudományok” (posthumanities or/and biohuma­­nities) kialakulóban lévő paradigmájának jelenlegi megközelítéseit és témaköreit. 2002 óta a Stanfordon a jelenkori európai filozófia, valamint a társadalom és a humán­­tudományok összehasonlító elméletének témaköreiből vezetek kurzusokat felsőbb éves mesterszakos hallgatóknak. A következő évben (2011 tavaszán) a következő címmel tartok kurzust: „Bio-humántudományok. Az európai filozófia és a humán­­s társadalomtudo­mányok”. Lenyűgöz engem a poszt- és bio-humántudományok iránti növekvő érdeklődés. Hogyan beszélhetünk nem-antropocentrikus humántudományokról (és nem-antropocent­rikus történelemről)? A humán- és társadalomtudományokban zajló jelenlegi vita szem­pontjából szeretném megvizsgálni a humán- és társadalomtudományok természettudos

Next