Aetas, 2011 (26. évfolyam)
2011 / 3. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Fogu, Claudio - Kisantal Tamás: A történeti tudat digitalizálása (Kisantal Tamás fordítása)
Elmélet és módszer Claudio Fogú Habár a világ lakosságának nagyjából csak tizenkét százaléka internethasználó,* 20 a digitális archívumok a nem szakmabeliek számára is elérhetőbbé teszik a kutatást. Egyrészt a digitális technológiák megjelenésének hatására egyre többen végeznek archívum-kutatásokat, és személyesen válogatott adatokkal bárki növelheti az online archív források számát. Másrészt azonban az online archív anyag könnyű hozzáférhetősége szükségképp befolyásolja, hogy a történészek milyen módokon hozzák létre, sajátítják el, rendezik és cserélik a tudást.21 Terry Cook és Joan Schwartz szerint lényeges, hogy éppen a történészek közt kezdett támogatásra lelni a digitalizáció, „és nagymértékben meghatározta tervezett napi gyakorlatukat”, valamint elősegítette „a gyakorlataikat irányító tervek kritikai újraértékelését”.22 * * * így a digitalizáció végül megvalósítja azt az amerikai történetírásban rejlő demokratikus lehetőséget, amit híres kijelentésében Carl Becker így fogalmazott meg: ,,Akárki ar erősebb, mint mi, így előbb-utóbb szükségleteihez kell igazítanunk tudásunkat”.« Ráadásul a digitalizáció egyfajta demokratizálást is véghez visz, mivel a posztmodernizmust egyidejűleg a „performatív tudat” pragmatizmusához szelídíti.« Ez esetben a „demokratizálódás” folyamata mélyebb dimenzióval is bír, melyre legjobban a September 11 Digital Archive világít rá.« Ez az archívum beteljesíti a digitalizáció demokratikus misszióját, hiszen kizárólag Akárki úr és Akárki asszony által feltöltött dokumentumokból áll, így aztán az összegyűjtött több ezer e-mail, videó, kép- és hanganyag közt kisebbségben „összeesküvés-elméleteket” megfogalmazó mailek, szövegek is találhatók.26 „Populáris” természetét jelzi, hogy az archívum „Böngészés”részében külön gyűjteményként szerepelnek a „Sátán a füstben” dokumentumok. A létrehozók a megörökítés minimalista megközelítését alkalmazták: az ebből adódó demokratikus szellemiséget mutatja például, hogy a feltöltött fájlokat a médiumok (e-mailek, audio-video anyagok, történetek stb.) alapján rendezték el, és nincs olyan „tárgymutató”, mely a látogatót valamilyen értelmezési kerettel látná el. Fontos, hogy a „Sátán a füstben”-gyűjteményt nem az archívum kezelői válogatták, sorolták be, hanem egy felhasználó töltötte fel, és az „e-mailek” New Media, http://chnm.gmu.edu/ (mindkettő letöltve: 2011. aug. 17.; az utóbbit jelenleg Roy Rosenzweig Center for History and New Mediának hívják - a ford. 20 Ez a cikk születése óta radikálisan nőtt, egy 2011-es felmérés szerint jelenleg körülbelül harminc százalék. Vö.: http://www.internetworldstats.com/stats.htm (letöltve: 2011. aug. 31.) - a ford. 21 Egy a témáról szóló újabb doktori disszertáció szerint: „A digitális technológiák általánosságban különböző módokon határozzák meg a huszonegyedik századi archívumot. 1) Új kihívások elé állítják a dokumentumok megőrzését; 2) növelik a gyűjteni kívánt anyag mennyiségét; 3) nagyobb hangsúlyt helyeznek a keresőmotorra és a válogatási szempontokra; 4) egyre erőteljesebben növekednek; 5) megkönnyítik a levéltári kutatást; 6) tökéletesítik a fotografikus helyreállítás gyakorlatát; 7) lehetővé teszik a lokális tudásformák integrációját.” Ricciardelli, Lucia: Visual Culture and the Crisis of History: American Documentary Practice in the Postmodern Era. Ph.D-disszertáció. University of California, Santa Barbara, 2007. 48. 22 Cook, Terry - Schwartz, Joan M.: Archives, Records, and Power: From (Postmodern) Theory to (Archival) Performance. Archival Science, 2. (2002) 184. « Becker, Carl: Everyman His Own Historian. American Historical Review, 37. (1932. jan.) 234. « Cook-Schwartz: Archives, Records, and Power, 184. « http://911digitalarchive.org/index.php (letöltve: 2011. aug. 18.) 26 Az archívum több mint 150 000 digitális adatot - kb. 40 000 e-mailt és más elektronikus kommunikációs dokumentumot, legalább ennyi kézzel írott történetet és több mint 15000 digitális képet - tartalmaz. 2003 szeptemberében a Kongresszusi Könyvtár is felvette gyűjteményébe, ezzel egyszerre biztosította hosszú távú megőrzését, s tette azt a könyvtár első nagy digitális beszerzésévé. 2z http://911digitalarchive.org/gallery_index.php (letöltve: 2011. aug. 18.)