Aetas, 2013 (28. évfolyam)

2013 / 2. szám - HATÁRAINKON TÚL - A zsidó történelem több mint a holokauszt története

Beszélgetés Michael Brennerrel Határainkon túl térséget 1945 után. A legtöbb romániai zsidó jóval a háború után távozott. Még Lengyelor­szágban is volt egy legalább kétszázezres közösség a háború végekor, de a legtöbben közü­lük hamarosan emigráltak. Úgy látom, hogy a zsidó múlt felfedezése és feltárása egyrészt e hatalmas hiánnyal való szembenézést jelenti, ugyanakkor a saját történelem lényeges as­pektusainak a megismerését is, amelyek évtizedeken át szigorúan tabusítva voltak, és szá­mos miliőben még ma is tabusítva vannak. A helyi nemzeti történelem bonyolultságát és el­lentmondásosságát a zsidók története szemlátomást oly mértékben felfedi, ahogy azt ko­rábban csak kevés történész volt hajlandó elismerni. A zsidó történelem feldolgozása ezért számos országban nagyon fájdalmas folyamatnak bizonyult. Lengyelországot tartom a legérzékletesebb példának, mivel a lengyelek egyér­telműen a nácizmus áldozatai voltak, és szörnyű bűnöket követtek el ellenük is, de az újabb historiográfia, többek között Jan Gross művei a lengyelek ezzel ellentétes történeti szerepét mutatják be, a háború alatti és utáni zsidóellenes bűntettek lengyel elkövetőire fókuszál­nak. A Szomszédok és a Félelem elhúzódó és heves vitákhoz vezettek Lengyelországban, bár Gross maga nem ott él. Egyúttal úgy érzékelem, hogy e viták kevéssé szóltak a zsidó történeti tapasztalatokról, sokkal inkább a lengyel identitás kérdéseiről. A kutatók nemzetközi integrációjáról pedig legelőször is azt mondanám, hogy a színvo­nalas tudományos munkák országhatárokon túl is elismerést kapnak. Kétségtelen, hogy a németek történeti érdeklődése a hatvanas évektől kizárólag a német zsidókra irányult, és két évtizednek kellett eltelnie, mire ezen túlmenő kérdéseket is feltettek. Oroszországban és Magyarországon is hasonló folyamatokat érzékelek: először a helyi zsidó történetet kezdték el feltárni, de idővel egyre több tudós vált nemzetközivé. Amint magyar kutatók a német zsidó emancipációt és az olasz kikötők zsidó lakosait is kutatják, az oroszok írnak Szaloni­­kiről és Moses Mendelssohnról, vagy a lengyelek az izraeli történelem és kultúra kérdései­ről értekeznek, azonnal komolyabban veszik őket, és a munkájuk más kontextusba kerül. Ekkor ugyanis már nem csupán a nemzeti történelem egy ágával foglalkoznak, hanem a zsidó történelem és kultúra elismert kutatási irányához járulnak hozzá. A beszélgetésre 2012. december 11-én került sor Münchenben. Készítette és az angol eredetiből fordította: Laczó Ferenc 181

Next