Aetas, 2014 (29. évfolyam)
2014 / 3. szám - TANULMÁNY - Tamás Ágnes: Vizuális percepciók a Nagy Háborúról a hatalom szűrőin keresztül. A Borsszem Jankó, a Figaro és a Kladderadatsch rajzainak elemzése
Vizuális percepciók a Nagy Háborúról a hatalom szűrőin keresztül Tanulmány is megpillanthatunk, például egy kentaur képében, melynek testét egy sebesült zsiráf alkotja, mellső lábai és feje pedig egy angol katona. A kentaur hátán Marianne, Franciaország megszemélyesítője ül, ugyancsak sérülésekkel.51 Mondák, mítoszok, mesék új köntösben Míg az ókori görög vagy római jelenetekkel az ellenség lejáratása lehetett a rajzolók célja, a germán mitológiai történetekkel, a monda- és mesekincs egyes elemeivel a berlini alkotók a német hadsereg és parancsnokainak nagyságát igyekeztek kifejezésre juttatni. Ilyen személy például Hermann, akinek a nevével fémjelzett emlékmű ma is áll a teutoburgi erdőben, ahol a germán törzsszövetség Kr. u. 9-ben legyőzte a római légiókat. A karikatúrán és az emlékművön is bátor hősként ábrázolt germán katonát láthatunk. A modern korba csöppent Hermann Gabriele d’Annunzio nevén nevet, aki - mint megtudta a hős - a modernkori római légiókat vezeti.52 A háború kezdetén a germán katonák harcra biztatnak,53 majd Lurlei - hogy segítse a küzdelmeket - elcsábítja az ellenséget.54 Siegfried, aki Michelt testesíti meg, megölni készül Mimét, a gonosz, világuralomra törő törpét, a tárgyalt karikatúrán Herbert Asquitht, a brit miniszterelnököt.55 Mime a rajzon nem csupán alacsonyabb és gyengébb Siegfriednél, hanem valóságos csúf szörny is. E képek Germánia és a német hősök nagyságát is kifejezték, akik megfelelő módon tudnak viselkedni az ellenséggel - talán a hadifoglyokkal -, sugallva ezzel, hogy az antant hatalmak nem elég járatosak az etikettben és a kultúrában. A magas és méltóságteljes Germánia az egyik képen Adolph Knigge Umgang mit Menschen című könyvét (1788)56 tartja a kezében az apró termetű Asquith és Lloyd George felé, akiknek a keze beleragad a piszokba.57 Germánia pajzsként tartja maga előtt Paul von Hindenburgot, aki egy másik képen medvebőrbe bújva bukkant fel, hirdetve a várható sikereket a keleti fronton.58 A rajz, mely nem nevezhető gúnyrajznak, Hindenburgot dicsőíti - az ellenség ábrázolása nélkül -, s címét (Medvebőr) egy Grimm-meséből kölcsönözte. A történet egy katonáról szól, akinek bátorságát az ördög úgy tette próbára, hogy meg kellett ölnie egy medvét, s annak a bundáját kellett viselnie hét teljes éven keresztül. Mivel a katona kitartó volt, elnyerte a jutalmát, s élete végéig boldogan élt. Tehát kitartással -s a keleti fronton a háború kezdete óta folytak hadműveletek - minden elérhető.59 A rajzot látva a szemlélő rögtön a keleti frontra asszociált, s nem csupán 51 K, 1916. jan. 2. 18. A kentaur veszedelmes lény az antik mitológiában, félig ló, félig ember, mivel a történet szerint Kentauros kancákkal szeretkezett. Kerényi: Görög mitológia, 92. A rajzoló az állati testrész megváltozatásával az afrikai frontra irányította a szemlélő figyelmét. 52 K, 1915. jún. 20. 395. Gabriele d’Annunzio olasz pilótaként szolgált. 53 K, 1914. aug. 9. 523. K, 1914. aug. 23. 562. 54 K, 1916. nov. 19. 687. Lurlei egy sellő, aki a legenda szerint a Rajna egyik sziklájánál (Loreley) elterelte a hajósok figyelmét azzal, hogy hosszú haját fésülte, így hajójuk zátonyra futott, majd elsülylyedt. Lásd: Brockhaus Enzyklopädie, Bd. 11. 593. E kép is a tengeri hadszínterekre, a tengeralattjáró-háborúra vonatkoztatható német sikereket sugallva, mivel még a sellők is őket segítik a küzdelmekben. 55 K, 1918. jan. 6. 16. A torzrajz Richard Wagner germán mítoszokra épült Siegfried című operájának librettóján alapul, mely szerint Siegfried megölte Mimét. 56 Magyarul: Knigge, Adolf: Érintkezés az emberekkel. Budapest, 1875. 57 K, 1916. szept. 3. 522. 58 K, 1915. okt. 3. 623.; K, 1917. szept. 30. 529. 59 Grimm, Jacob: Kinder- und Hausmärchen. Bd. 2. Leipzig, 1843. 71-76. A mesét értelmezi: Salber, Wilhelm: Märchenanalyse. Bonn, 1999. 59-61.