Aetas, 2014 (29. évfolyam)
2014 / 3. szám - TANULMÁNY - Tamás Ágnes: Vizuális percepciók a Nagy Háborúról a hatalom szűrőin keresztül. A Borsszem Jankó, a Figaro és a Kladderadatsch rajzainak elemzése
Vizuális percepciók a Nagy Háborúról a hatalom szűrőin keresztül Tanulmány ozott Agir attribútumaihoz.37 A Dardanelláknál kivívott török tengeri győzelmeket az „angol Poszeidón”, azaz a legyőzött ellenség a tengerek ura képében adta hírül a Kladderadatsch olvasóinak. Az ellenszenvet keltő tengeri szörny Poszeidón attribútumai mellett John Bull vonásaival is rendelkezett, továbbá az angol zászlót mintázó fürdőnadrággal.38 John Bull nem csupán menekült a tengeri hadszíntérről, hanem meg is szégyenítette őt a rajzoló akkor, amikor egy sirály „a tengerek urának” a fejére ürített, egy későbbi képen pedig egy rétisas készül ugyanerre a tengerben álló Agirre emlékeztető alak feje felett.39 A háborúhoz szervesen kötődik még a berlini lapban a trójai hősök megjelenítése, ami erőt adhatott a további küzdelmekhez, a kitartás szükségességét hirdette, hiszen a trójai harcok is hosszú évekig tartottak. Az Iliász és az Odüsszeia szereplőit láthatjuk az e mondakörhöz kapcsolódó ábrázolásokon. A trójai háborúhoz kapcsolható rajzok - három kivételtől eltekintve 40 - 1915-ben kaptak teret, mivel a rajzolók e mondakör szereplőit - földrajzi asszociációk folytán - egyértelműen a Gallipolinál zajlott ütközetekhez kötötték.41 Trójai hősök üdvözölték a német katonát a Dardanelláknál a „Zeus strafe England!” felkiáltással, karjukat lendítve.42 de Zeusz is nézi a magasból egy másik kép tanúsága szerint a modern kori trójai csatamezőt, s leszögezi, miben különbözött a világháború a trójai háborútól: „Itt egykor legalább a szép Helénáért küzdöttek ma John Bull piszkos számlakönyveiért”, ami egyben persze a brit háborús célokat állította rossz fénybe.43 Churchill háta mögött pedig a modern kori Iliász egyik tengeri ütközete villan fel, de a főhős csak fintorog, dohányzik és iszik. Hiába néz roszszallóan a későbbi miniszterelnök, a szöveg szerint az egész világ számára nyilvánvaló a „hatalmas blamázs”, s a máskor „szószátyár” brit sajtó, például a Daily Mail most hallgat a siker 3. Az óriás számos képen örül annak, hogy német tengeralattjárók angol hajókat süllyesztettek el. K, 1915. jan. 10. 29.; K, 1917. dec. 16. 695.; Neptunus: BJ, 1916. jún. 11. 1.; BJ, 1916. aug. 13. 5. A tematika annak ellenére, hogy a Monarchia is rendelkezett flottával - a magyar vicclapban ritkább, csupán ezen a két ábrázoláson bukkant fel a tengerek, vizek istene, s ekkor is német sikerekre reflektáltak (jütlandi csata). A Kladderadatsch is szerepelteti Ágirt a német győzelmek ünneplésekor, például 1916. június 11-én Agir szigonyától, melyre a „Rule Britannia” felirat került, egy tengeri lényre emlékeztető, de John Bull vonásait viselő figura hátsója vérzik (352. old.). Hasonló tengeri szörny hátsójába szúrja a szigonyát egy a német flottát megtestesítő alak egy másik rajzon, melynek képaláírása már bibliai gonoszra is utal (Belzebub) úgy, hogy John Bull nevét alakítja át „John Bellzebub”-ra (K. 1917. febr. 18. 100.). A szöveg szerint Michel azért támadott, mert őt Belzebub uszította, tehát a támadásért Nagy-Britannia a felelős. 38 K, 1915. máj. 16. 320. A török hadsereg sikerrel védte a Dardanellákat a támadó francia és angol csapatokkal szemben, s a britek Gallipoli-félszigeti akciója sikertelen maradt. 39 Például: K, 1916. febr. 20. 118.; K, 1917. okt. 28. 601. A sirály (németül: Möwe) aktualitását nem csupán az adta, hogy egy tengeri madár, hanem az is, hogy a német flotta 1915 decemberében szolgálatba állította az SMS Möwet (a hajó nevét írták Möweként is). A rétisas németül Seeadler (See: ’tenger’), s a német flottába tartozott 1916-1917-ben egy Seeadler nevű hadihajó is. 40 A gúnyrajzok mindegyike a szerb király Korfura való megérkezésén ékelődik, ahol az egyik kép tanúsága szerint az egyébként vendégszerető phaiákok, akik a görög mitológia szerint a mai Korfu szigetén éltek (Kerényi Károly: Görög mitológia. Szeged, 1997. 308.), menekülnek el Péter elől (K, 1916. jan. 30. 66.), továbbá Achilleon (az Erzsébet királyné számára épült kastély neve, melyet Akhilleuszra emlékezve kapott) új lakóiról értesülhetünk, akik a szerbek (K, 1916. jan. 23. 60.; K, 1916. febr. 6. 81.). 41 Kivételt csupán az a rajz képez, melyen Akhilleusz szalutál egy német katona előtt, akit a „legdicsőbb hős”-nek nevez (K, 1915. febr. 7. 85.). 42 K, 1915. ápr. 4. 221. A köszönés eredeti változata Ernst Lissauer (1882-1937) német költő nevéhez köthető („Gott strafe England!” - Isten büntesse Angliát!), aki írt egy gyűlölködő éneket is Angliáról („Hassengesang gegen England”). Lásd: Brockhaus Enzyklopädie, Bd. 11. Wiesbaden, 1970. 507. 43 ., 1915. máj. 2. 279.