Aetas, 2015 (30. évfolyam)
2015 / 1. szám - TANULMÁNY - Török Zsuzsa: A Wohl-nővérek emancipációja (Társadalomtörténeti megközelítés hosszmetszetben)
Török Zsuzsa Tanulmány írás is. A divatképek világában, a divatlap kontextusában tehát a ruha önmagán jóval túlmutató szimbolikus funkcióval bírt: az ábrázolt jelenetekben a legutolsó ruhaderék is többletinformációt hordozott, ennek a többletinformációnak pedig a női lét ideális elgondolásához és az előírt viselkedésmintákhoz volt köze.87 A divatlapok tehát a társadalmi státus meghatározói és visszatükrözői is voltak, és illemtankönyvekként is funkcionáltak: morális dilemmákkal, házassági problémákkal, udvari rituálékkal és a társadalmi-társasági élet egyéb aspektusaival kapcsolatosan adtak gyakran tanácsot.88 A Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre is többször intézett olvasóihoz morális dilemmákkal kapcsolatos kérdéseket, az olvasói válaszokat pedig a lap következő számaiban tették közzé. A készülő illem- és háztartásvezetési tankönyvekből is gyakran közöltek szemelvényeket. Wohl Janka és Stephanie lapjának megcélzott női olvasóközönsége egyaránt kiterjedt az anyákra, serdülő leányokra és a magányosan, tehát nem házasságban élő nőkre. Olvasóikat a nevelés, a tudomány és a női munkaképesítés területein kurrens információkkal kívánták ellátni. Társadalmi hovatartozás szempontjából, mint ahogy azt a lap 1893-as január 1-jei előfizetési felhívásában is hangsúlyozták a szerkesztők, a haza „előkelő” családai lapjának tekintették sajátjukat, amelyben a „fényűzéssel öltözködő nagyvilági hölgy” és a gyermekei, illetve saját maga „toilettjét” és „háza belsejének ízléses ékítményeit tulajdon kezeivel” készítő jó magyar gazdasszony egyaránt útmutatót talál. A lap funkcióit tekintve külön kiemelték abbeli törekvésüket, hogy a fiatal hölgyeknél érdeklődést keltsenek a művészies hajlam, az intelligencia és a zsenialitást követelő munkák iránt. Hangsúlyozták továbbá a társadalmi haladás és a jótékonykodás irányában való elköteleződésüket is.89 A divatlap szépirodalmi részének szerepkörét pedig kizárólag a szórakoztatásban, mulattatásban jelölték meg. A divatlap és a női olvasóközönség kapcsolata a 19. század utolsó harmadában elsősorban a változó társadalmi konvenciók ismeretében válik érthetővé. A nemzetközi szakirodalomban 1875-re teszik a sajtóipar és a nőiséggel kapcsolatos elképzelések változását. Az időpont magyar vonatkozásban is pontosnak tűnik.90 Az új zsurnalizmusnak nevezett jelenség formai és tartalmi változásokat egyaránt hozott magával. A korábbi (női) irodalom sokkal elitistább modelljét immár visszautasították a kiadók. Olyan új formákhoz fordultak, amelyek célja a szórakoztatás volt, összetevői pedig a fikció, a divat és a változatos, fe 87 Az öltözék vagy ruhadarab önmagán túlmutató szimbolikájára néhány példát említek a Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre 1887-es évfolyamának anyagából. A képeken ábrázolt hajdíszek például a nőalakok családi állapotával kapcsolatos szimbolikus jelentéseket hordoztak, így a hajdísz hiánya vagy virágok hajdíszként való használata a hajadon lét szimbóluma volt, míg a tollaké legtöbb esetben az asszonylété. A ruhák uszálya is az asszonylétet szimbolizálta, társas összejöveteleken egyértelműen azt, hogy az illető hölgy nem táncolt, de az uszály mérete az alkalom jellegére is utalhatott. Kisebb alkalmakra rövidebb uszályt, díszes alkalmakra jóval hosszabbat vettek fel. Ilyen szimbolikus jelentéseket közvetített a ruha színe, a fátyol hosszának és szélességének mérete, anyaga és a menyasszonyi koszorú virág-összeállítása a „szűzies” menyasszonyok és a nem első ízben házasságot kötő, „özvegy” menyasszonyok közötti különbségtételre. 88 A divatlapok funkcióiról összefoglalóan: Sama, Catherine M.: Liberty, Equality, Frivolity! An Italian Critique of Fashion Periodicals. Eighteenth-Century Studies, vol. 37. (2004) No. 3. 389-414. 89 A „Magyar Bazár” olvasóihoz. Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre, 28. évf. (1893) 1. sz. 1. 90 Megjegyzendő, hogy Kánya Emília, az első magyar lapszerkesztőnő számára is ebben az időben válik világossá, hogy lapja, az akkor már tizenöt éve fennálló Családi Kör már nem felel meg a korszerű elvárásoknak. Más kérdés, hogy ennek ellenére mégis sikerül még öt éven keresztül működtetnie. Vö. Török: Kánya Emília, 483.