Aetas, 2015 (30. évfolyam)
2015 / 1. szám - TANULMÁNY - Vér Eszter Virág: „… egy áldott emlékezetű királyné…” Adalékok Jókai Mór mitikus Erzsébet-képének alakulásához
egy áldott emlékezetű királyné... Tanulmány képén és az ifjú főváros palotasorain. Ezek az ő mosolygását ragyogják vissza. Mennyit köszönhet ennek a szívnek minden, ami másfél évtized óta e látkör alatt kiemelkedett! »A viszontlátásig!« - ezzel a szóval bocsátá el a királyné az írót.”157 Jókait, illetve Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben szerkesztőbizottságának elnökeit 158 Rudolf kíséretében 1885. december 1-jén fogadta az uralkodó.159 A szerző beszámolójában egészen sajátos perspektívában - „hagyományos uralkodói külsőségeket” mellőzve - jelent meg Erzsébet alakja, amire Ferenc József dolgozószobájának enteriőr ismertetése nyújtott alkalmat s esetleg ürügyet arra, hogy intim közelségben láttassa az uralkodónét - s ebben ne csak az uralkodó részesülhessen valamelyest Winterhalter Erzsébetről készült festményei nyomán,160 így Jókai elszakadt némileg a kanonizálódott narratívától: „Ő Felsége ez alkalommal legbenső dolgozószobájában fogadott, nem a diplomácziai kihallgatások helyiségében. Csendes kis szoba az egyszerű, pompa nélküli otthon. De mégis van benne valami felbecsülhetetlen pompa, két életnagyságú arczkép.161 Mind a kettő ő Felségét a királynét ábrázolja, legvirulóbb ifjúkorában; csaknem egymás mellett áll a két kép, csupán egy közbeeső ajtó által elválasztva: mind a kettő ugyanazon felfogásban, nem mint uralkodónőt, de mint hódító nőt örökíté meg a királyasszonyt egyszerű eszményi fehér öltözetben, amire hosszú, tömött gesztenyeszín fürtöi térdein alul omlanak alá.162 Az első arczkép oly tündérien bájoló kifejezéssel tekint alá; a másodikon már uralkodik az anyai méltóság és boldogság kifejezése.”163 Az egyetlen fiukat vesztett szülők felé forduló részvét nyilvánult meg Jókai Rudolf halálát követő írásaiban.164 a családi boldogság idilli képét „festve” a hallgatóság elé.165 „S a szó 157 Jókai: Az udvari bálról, 5.; Fővárosi hírek. Fővárosi Lapok, 20. évf. 1883. január 11. 9. sz. 55.; Jókai Mór: Az udvari bálról. In: uő: Életemből. 1. köt. 142. 158 Rudolf és Jókai együttműködése más (karitatív) téren is megvalósult. 1887-ben szintén szerkesztői minőségben Jókai elvállalja az eperjesi, nagykárolyi és torockói tűzkárosultak javára kiadott „Segítség album” megjelentetésében való közreműködést, amelybe felkérésére Rudolf is küldött pár soros támogatói „kéziratot”. Rudolf főherceg: Eperjes, Nagy-Károly, Toroczkó. In: Segítség. Eperjes, Nagykároly, Toroczkó tűzkárosultjainak felsegítésére. Szerk.: Jókai Mór. [Budapest], 1887. 22-23.; Rudolf levele Jókai Mórhoz (Bécs, 1888. február 24.) OSzK Rt. Fond V/498. Nr. 20. f. 2.; Kaján Marianna: Rudolf trónörökös és Magyarország. In: Rudolf - a reményvesztett imádó. (Időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastély Múzeumban 2008. június 5. - szeptember 28.) Szerk.: F. Dózsa Katalin - Faludi Ildikó. Gödöllő, 2008.18.; közös munkásságuk kortárs ismertetéséhez lásd még: Futtaky Gyula: Jókai Mór és Rudolf trónörökös. Magyar Szalon, 20. köt. 1894. 803-812. 159 Hamann: Rudolf, 242.; az előzetes egyeztetésekről lásd: Rudolf levele Jókai Mórhoz (Bécs, 1885. november 25.) OSzK Rt. Fond V/498. Nr. 10. ff. 1-2. 160 Magyar vonatkozású ábrázolásaihoz lásd: Borovi: Habsburg reprezentáció Magyarországon, 64- 81., 87-91. 161 E mozzanatot némileg módosított szövegváltozatban beépíti az Akadémián elmondott - méltán híressé vált - beszédébe is, melyben ekkor Erzsébet már menyasszonyként jelenik meg, (mintegy) visszafiatalodva Jókai emlékezetében: „...melynek egyszerű bútorzata mellett csupán két művészi kivitelű festmény képezi a pompáját, mind a kettő Erzsébet királynénkat ábrázolja menyaszszony kora tüneményes bájában.” Jókai Mór emlékbeszéde Rudolf trónörökös felett, 2. 162 E festmények a korszakban szokatlanul merésznek hatottak, intim közelségükben, fésülködőköpenyben, kibontott hajjal ábrázolva Erzsébetet, a hivatalos nagygálában készült gyémántcsillagos változat mellett. Hamann, Brigitte: Erzsébet Magyarország királynéja. Budapest, é. n. 52-55. 163 Jókai Mór: Királyéknál. Vasárnapi Újság, 23. évf. 1885. december 6. 23. sz. 789. 164 Jellemző példa erre: „Ha van balzsamcsepp, ha van iz, mely a Felséges szülők százszorosán érzett fájdalmát enyhítheti, úgy ez a népek által mélyen érzett feljajdulás lehet. Miként ők, úgy az országok is egyetlen fiukat temetik el Rudolf trónörökösben.” Jókai Mór: Rudolf trónörökös. Nemzet, 8. évf. 1889. január 31. 2308. (31). sz. 1. (Reggeli kiadás.) 85