Aetas, 2015 (30. évfolyam)
2015 / 1. szám - TANULMÁNY - Török Zsuzsa: A Wohl-nővérek emancipációja (Társadalomtörténeti megközelítés hosszmetszetben)
Török Zsuzsa Tanulmány mű lapnak. Janka pedig a Liszt Ferencről szóló visszaemlékezését egyenesen franciául írta, a munka pedig szinte azonnal angolul és németül is megjelent.50 köteteik korabeli fogadtatása tekintetében Stephanie munkásságának jóval nagyobb visszhangja volt, ő ugyanis sokkal több eredeti munkát közölt, mint nővére. Janka verseskötetének legjelentősebb recenzense Salamon Ferenc volt, aki főleg a versek természetellenes lélektana miatt marasztalta el költészetét.51 Stephanie 1865-ben megjelent Regekönyve kapcsán a választott műfajt emelték ki elsősorban, amely allegorikus mivolta révén különösen alkalmas volt bizonyos morális értékek írónők általi terjesztésére.52 1883-ban megjelent Egy szerelem életrajza című regénye kapcsán, noha a kritika méltányolta prózaírói tehetségét, a kevésbé hiteles lélektani ábrázolás és az így elvétett jellemábrázolás tekintetében marasztalták el.53 Aranyfüst című regénye viszont pozitív sajtóvisszhangot kapott: a recenzensek kiemelték a jellemfestések és a drámai jelenetezések hatását, a magyar elbeszélő irodalomban kivételes tematikáját, a budapesti arisztokrata világ rajzát s a regény társadalmi jellegét,54 mégis Stephanie-re valószínűleg a Budapesti Szemle recenzensének éles kritikája gyakorolta a legnagyobb hatást,55 aki főként a hosszú terjedelem miatt marasztalta el a regényt.56 A nővérek szinte azonnal lefordították németre is a regényt, majd angol nyelven is megjelent,57 és a magyar sajtó szerint kedvező nemzetközi méltatást kapott.58 50 Janka Wohl: François Liszt. Souvenirs d’une compatriote. Paris, Paul Ollendorf, Éditeur, 1887. Angolul: Francois Liszt. Recollections of a Compatriot. Translated from the French of Janka Wohl by B. Peyton Ward. London, Ward&Downey, 1887. Német fordítása: Franz Liszt. Erinnerungen einer landsmännin. Jena, H. Costenoble, 1888. 51 Erről bővebben lásd: Török: Wohl Janka és Arany János, 148. 52 (V.): „Wohl Stephanie Rege könyve”. Fővárosi Lapok, 2. évf. (1865) 123. sz. 490-491.; 124. sz. 495- 125- sz. 498-499-53 (Sz.): „Egy szerelem életrajza”. Fővárosi Lapok, 20. évf. (1883) 84. sz. 536-537.; Klio: Egy szerelem életrajza. Nemzeti Újság, 1. évf. (1883) 17. sz. 1—2.; V. B.: Egy szerelem életrajza. Nemzet, 2. évf. (1883) 102. sz. 1-2. [Mellékleten] 54 b. t.: Aranyfüst. Nemzet, 6. évf. (1887) 153. sz. 1.; Justh Zsigmond,,Aranyfüst”. Fővárosi Lapok, 24. évf. (1887) 139. sz. 1017-1019.;kd.: Aranyfüst. Budapesti Hírlap, 7. évf. (1887) 168. sz. 1. [Mellékleten].; Fővárosi Lapok, 24. évf. (1887) 118. sz. 863. [Hazai irodalom, művészet] 55 Nővére írja Stephanie Hátrahagyott irataihoz írt előszavában: „Midőn »Aranyfüst« czimü regényét, mit szellemi tehetségének teljes összpontosításával irt meg, mint a következmény igazolta, meg nem érdemelt elfogultsággal fogadta a magyar sajtó, ez mélyen lehangolólag hatott reá. A méltányosan ítélő közönség pártolása nem enyhítette e hatást. Sokkal büszkébb és önérzetesebb volt, semhogy maga eszközölt volna ki magának diadalokat, a mint az nálunk és másutt is szokás. Visszavonult és hallgatott. Valóságos búskomolyság vett rajta erőt és másfél esztendeig nem alkotott semmi újat.” Wohl Janka: Emléklap, 1891. IX-X. 56 -X.: Wohl Stefanie: Aranyfüst. Regény öt könyvben. Buda-Pest, 1887. Mehner Vilmos kiadása. Két kötet. Budapesti Szemle, 51 köt. (1887) 127. sz. 303-306. 57 Wohl, Stephanie: Rauschgold. Roman aus der ungarischen Gesellschaft. 1-2 Band. Jena, 1889.; uö: Sham Gold. Transi. By Stephen Louis Simeon. London, 1890. 58 A német nyelvű sajtó (Neue Freie Presse, Wiener Zeitung, Berliner Tagblatt, Fremdenblatt, Über Land und Meer, Hausfrauen Zeitung, Wiener Tagblatt) recenzióiból a Fővárosi Lapok közölt kivonatokat: Az Aranyfüst”-ről. Fővárosi Lapok, 26. évf. (1889) 8. sz. 51-52. A Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre szerint a következő angol lapok közöltek recenziókat a regényről: Westminster Review, Pall-Mall, Manchester Examiner, Weekly Herald, St. James Gazette, Galignani’s Messenger, The Scotsman, Catholic Examiner. Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre, 26. évf. (1891) 3. sz. 23. [Művészet és irodalom] A regényről írt külön elemzést lásd: Török Zsuzsa: Az Aranyfüst és a kulcsregény műfaja, id. mű. 100