Aetas, 2017 (32. évfolyam)
2017 / 4. szám - TANULMÁNY - Borovi Dániel: „Lovon vagy gyalog”. Az Andrássy-emlékmű felállítása és bontása a források tükrében
.Lovon vagy gyalog’ Tanulmányok meghatározó szerepet tulajdonítottak neki a kiegyezés létrehozásában. „S végre is megelégelé a népek Istene a magyar nemzet kínszenvedését” - írja például az uralkodópár ezüstlakodalma alkalmából kiadott emlékkönyvek egyike az abszolutizmus éveiről. „Elküldé védangyalát. [...] ő, a felséges asszony jön nemzetünk védangyalává.”164 „Az ő puszta keze tette egybe azt a két kezet, melyet ármánykodás vont el egymástól. Erzsébet nemes szíve, tündöklő elméje nem pihent, míg császári férje fején nem ragyogott a magyar szent korona, míg le nem törülte az utolsó könnycseppet is a magyar nép arczáról”165 - írták a királyné halála után. A modern tudományos vélekedés ezzel szemben az, hogy a császárné befolyásának a megegyezés létrejöttében viszonylag csekély szerepe lehetett.166 Erzsébet alakja Stróbl Alajos pályaművének koronázást ábrázoló domborművén is szerepelt.167 Hangsúlyos szerepeltetése Zala alkotásán az Emlékbizottság közbeavatkozásának is köszönhető. Az 1905. március 21-i ülésen elégedetten szemlélték a domborművet, „csupán Erzsébet királyné alakjára nézve jegyzik meg többen, hogy bár a távolság jelzésére, amelyben ezen alak a többi alaktól fel van tüntetve teljesen indokolt, hogy kisebb méretben legyen kidolgozva, mégis a mintán túlságosan kis méretben szerepel, mintegy magára hagyatottnak látszik s úgyszólván egészen eltűnik és mellékes alakká törpül. A bizottság ennek alapján abban állapodik meg, hogy a királyné alakja némileg megnagyobbítandó”.168 Az Erzsébetportré megformálásában erősen emlékeztet Zala 1897-es mellszobrára. A művész a Magyar Államvasutak megbízásából, a Keleti pályaudvar királyi váróterme számára mintázta meg a királyi pár mellszobrát. Ferenc József saját mellszobrához két alkalommal személyesen ült modellt.169 Erzsébetet viszont a szobrász „díszmagyarban, viruló egészségben és ifjúságban, az 1867-iki arczkép [azaz Emil Rabending 1866-os (!), magyar díszruhás fotósorozata - megjegyzés tőlem: B. D.] alapján”170 ábrázolta. Ez a típus - sok esetben konkrétan Zala büszkének bronz vagy márvány példánya - a királyné halála után a magyarországi Erzsébet-emlékművek legjellemzőbb, a kisebb vidéki szobrok (például Veszprém, Cece, Kaposvár, Arad) esetében általános megoldásává vált. Deák megjelenítése első pillantásra meglepőnek tűnik, hiszen nem vett részt a szertartáson. Ennek hátterében valószínűleg az állt, hogy a király előszentesítési jogának elfogadását súlyos sérelemként élte meg. Távolmaradását már a kortársak is előszeretettel magyarázták a ceremóniáktól való idegenkedéssel.171 A későbbi értékelésekben Deáknak a századfordulós 164 Lakits Vendel - Péterffy Sándor (szerk.): Királyi ünnepek emléke. Budapest, 1879.11, 22-23. 165 Gábel Gyula: Erzsébet királyné emlékének: Hódolat Magyarország nagy királynéjának. Budapest, 1905- 57-166 „Az, hogy Erzsébetnek döntő érdeme lett volna a kiegyezés megszületésében, nyilván éppoly túlzás, mint a kamarilla korabeli vádaskodása, hogy ő vezette Ferenc Józsefet a magyaroknak tett engedmények tévútjára. Lélektanilag is megalapozatlan a feltevés, hogy a császár, aki a kötelességteljesítést kultusszá emelte, aki az isteni gondviselés által reá rótt küldetésnek érezte, hogy a Habsburgház hatalmát őrizze és gyarapítsa, döntő politikai lépésre szánta el magát csak azért, hogy asszonyi szeszélynek engedjen.” Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest, 1989. 40. 167 Fekete: Az Andrássy-szobor-pályázat, 230. 168 Az Emlékbizottság kilencedik ülésének jegyzőkönyve, 1905. március 21., föl. 168 / 173. 169 A szoborpár keletkezéstörténetéről bővebben lásd: Borovi: Habsburg reprezentáció, 23-24., 50. 170 A királyi pár mellszobra a Park-klubban. Vasárnapi Újság, 46. évf. (1899) 28. sz. 472. A fotósorozat datálásának kérdéséről bővebben lásd: Borovi Dániel: A viselettörténeti forrásérték problémája Erzsébet királyné magyarországi portréin. In: F. Dózsa Katalin - Szatmári Judit Anna - Vér Eszter Virág (szerk.): Divat, egyén, társadalom. A divattörténeti tudományos konferencia tanulmánykötete. Budapest, 2016. 92-95. 171 Sarlós Béla: Deák és a kiegyezés. Budapest, 1987. 204-205.