Agrárium, 2011. (21. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám
Tisztelt Olvasó! Az utóbbi évek, évtizedek bizonnyal legnagyobb agrárdiplomáciai sikerének számít az az európai uniós döntés, amely alapján hazánkban további három évre, 2014 májusáig életben marad a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium. A magyar kérelmet azzal a fő érvvel fogadták el a brüsszeli illetékesek, hogy a kétségkívül meglévő hazai és közösségi földárak között még mindig olyan nagy a különbség, hogy a már évek óta a határainkon toporgó spekulációs tőke súlyos zavarokat okozna a hazai birtokviszonyokban és közvetve a magyar termelők gazdálkodásában is. Kétségtelen tény, a szaktárca álláspontja vitathatatlan: a jelenlegi helyzet valóban a spekuláció melegágya. Ma Magyarországon az átlagos termőföld hektárja bérbe adva - a normál banki befektetési hozamokat lekörözve - tíz év alatt visszahozza az árát. (Németországban 25-30 év kell ehhez.) Ez a teher természetesen annak a vállát nyomja, aki a földet műveli, s miatta képtelen elegendő tőkét gyűjteni saját birtokának bővítéséhez. Ráadásul erre is csak természetes magánszemély jogosult, mert még a legtisztábban hazai tulajdonú, netán tőkeerős agrárcég sem vehet földet, ezt ugyanis tiltja a hatályos törvény. Ezt az ellentmondást kellene tehát valahogyan feloldania a következő három évben a magyar agrárkormányzatnak. Eddig a legfontosabb érdemi lépés az volt, hogy az államot minden adásvételre kiterjedő elővásárlási joggal ruházták fel, de komolyabb tőkét a lehetőséghez nem rendeltek. Ha komolyan gondolják a földpiac irányításának tervét - akár a középpontba helyezett ágazati kis- és családi termelők érdekében is -, valamilyen módon a kétmillió, zömmel a gazdálkodástól „érintetlen” tulajdonos dolgaiba kell beleszólniuk. Tehetik úgy, hogy korlátozzák a bérleti díjakat (kering is a parlamentben egy ilyen irányú javaslat) és ezzel az eladás, azzal meg a kívánatos gazdálkodói birtokkoncentráció felé „orientálják” a tulajdonosokat, vagy komoly kedvezményekkel támogatják meg a hazai termelők földvásárlásait. Bármilyen megoldást választanak is, egy biztos: most már valóban nagyon gyorsan kell cselekedni. Egy újabb birtokpolitikai zsákutcából már aligha találhat vissza a magyar agrárágazat - sok tízezer magyar gazdaember sorsa múlik a következő hónapok döntésein. Tamás Gábor Kamara____ 4 Dániában mindenki jól jár 6 A Magyar Agrárkamara tanácsadói hálózata 8 Szükség van a munkájukra Agrárstratégia_______ 9 GMO: EU-elnökségünk legsúlyosabb feladata 10 Újabb esély a magyar birtokpolitikának Növénytermesztés__ 12 Minden tudásra szükség lesz! 15 Szakmailag korrekt hozzáállás 18 Takarmány-előállítás mesterfokon Gépesítési és beruházási melléklet 20 Acélszerkezetes épületek a mezőgazdaságban 23 Akik mindent tudnak a szárítókról, tárolókról 28 Díjazott innovációk az AGRO-MASHEXPO-n 30 Agroenergetika, a mezőgazdasági gépgyártás hajtómotorja Baromfi______________ 33 Az Európai Unió tojáspiaca 34 A szervezett baromfiszektor 2010-es teljesítménye Vízgazdálkodás_______ 37 2010 különleges év volt 40 Pályázatokkal a térségi vízgazdálkodás fejlesztéséért 2011.január ■ agrárium