A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-14 / 15. szám

1 /1 GALY OLGA: * Yrnnun/uTnnnt VondixdWt / lAvcU/iyfa u^^vw 1 М/x­лллу vwiv A Tátra mozi hátsó kijárati ményezni azokat a körülmé­­ket a gyermek az első, szín­ajtaján vidáman zsibongó nyeket, amelyek lehetővé té­­te ártatlan hazugságba esik, lánykák serege özönlik kifelé,­szik, sőt melegágyat nyújt.­ Ha nincs aki felvilágosítsa, a iskolai előadás volt minden nap ahhoz, hogy egészen zsen­ hazugságtól nem messzi az út bizonnyal, mert a kislányok gó korú gyermekek beszéd- az első, ugyancsak ártatlan felsorakoznak, úgy indulnak tükben és viselkedésükben, ez­­gyerekcsínynek vélhető lopá­ntnak a késő délutáni gyenge kölcsi magatartásukban elf­a­­slg­­juljanak. De mi történik abban az napsütésben. Tíz-tizenegy esztendősök le­hetnek, egészséges, pirospozs­gás arcúak. Örömmel lépege­tek a közelükben. Beszélgeté­sükre is odafigyelek egy ki­csit. Hangosak, gátlás nélkü­liek. — Milyen is volt ez? Bolgár film? — kérdi az egyik. — Bolgár vagy román, — így a másik. — Láttunk már bolgárt is, románt is, szovjetet is. — Még cigány filmet nem láttunk — veti közbe huncutul az egyik szöszke, varkocsos lányka. — Még paraszt filmet sem — dupláz rá ismét egy má­sik szertelen jókedvében. Jaj annak, aki mellett esetben, ha a gyermeknek — Parasztot! Fuj! Gyűlölöm a parasztokat, — szinte re nincs megfelelő nevelője, ha e szülők nem tudnak, vagy nem akarnak rá másként hatni, és a tanító előtt a gyermeknek ez a bűnös hajlama közömbös vagy ismeretlen? Az történhe­tik, ami valóban megtörtént hogy­­egy tizenegy esztendős kislány több mint húsz eset­ben meglopta iskolatársnőit míg végül is rajtakapták és a javítóintézetbe küldték. Ám számos eset bizonyítja, hogy a konokabb természetűek Igazságtalannak érezve a „büntetést", a társadalom irán­ti gyűlölettel és bosszúvágy­gyal szivükben kezdik meg az életet régi környezetükben. Szomorú, de való tények­­. fiatalkorúakból összeverődött bandák által elkövetett bűn­cselekmények. A bandák tagjai bizony javarészt már ismerik a javítóintézeteket. Tetteikről igaz történeteket mesélnek a bírósági és rendőrségi akták. Hogy hol vannak a szülők, akik felelnek értük? Talán nincsenek, talán vannak, de maguk sem érdemesek arra, hogy gyermekük legyen. A gyermek mellettük otthon is otthontalan. Mert mit számít, hogy otthon látja-e az iszá­kos, goromba, züllött, elfásult apát és anyát, vagy a bandához szegődve az utcán és az „erő­sebb és ügyesebb jogán" sze­rezve meg a szükségleteit. Csoda-e, hogy S. H., a hír­hedt pozsonyi zsebmetsző a fiát is erre a „nemes" mes­terségre nevelte? A fiú csa­varog és vele együtt még né­hány ilyen jómadár: Z. E., S. Oy., és hogy a „gangból" a lányok se hiányozzanak, T. és K.-Gová is beállt közéjük. Sajnos, csaknem egytől-egyig javítóintézet neveltjei. , A banda tagjai fiatalkorúak. Ez nem akadályozta meg őket abban, hogy betörjenek egy Osmolová utcai kerti házikóba, ahol — mintha csak rájuk várt volna — 10 liter bort találtak. A borból persze ala­posan benyakaltak, duhajkod­tak, a berendezést megron­gálták, majd összeszedték a festményeket, párnákat, dum­­ákat és egyéb tárgyakat és kiszereltek. A fonott tárgyakat eladták. Ugyanez a banda együtt szórakozott a volt Dax-Ven­déglőben egy főiskolással. A diákot ittas állapotban kicsal­ták az utcára azzal, hogy nő­höz viszik. A Szlavinon a fia­talembert a földre teperték, kifosztották és összeverték.­­S. H. és bandája több betörést is elkövetett, ám az egyiken rajtavesztettek, elfogták őket. Az utolsó bűncselekmény mö­gül sorjában kikerekedett a többi is — a lezüllött, erkölcsi talajukat vesztett fiúk és lá­nyok vallottak. Mit használ azonban, ha büntetésüket letöltve ismét a régi életmódott folytatják, ke­rülik a munkát, csavarognak, a Dax vendéglőben, a Perlic­kában, a Detvan-vendéglőben, az alvilágnak ezeken a meg­szokott találkahelyein töltik idejüket. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, kit hibáztassunk az ilyen méretű lezüllésért? S. H. esetében telljes mértékben be­igazolódik, hogy a gyermek jel­­ lem­e elsősorban a szülök példa­adásán­­ múlik. Miféle erkölcstelen erkölcsi törvények késztetnek azonban egészséges fiatal embereket,jó­ravaló szülők gyermekeit arra, hogy tisztességes munka helyett a bizonytalanságot, a posványt keressék? Az okokat keresve igen ér­dekes jelenségekre bukkanunk, amelyekre azonban majd egy következő cikk keretében sze­retnék rámutatni. Egészséges, szép ifjúságunk éljen ösztönös, igazi gyer­meki örömöknek Nyugaton a rossz szociális viszonyok és a fegyvercsör­tető hisztéria miatt még nagyobb mértékben elhara­pózott a fiatalkorúak csa­vargása

Next