A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-03 / 1. szám
Ny. Sz. Hruscsov:őszinte szívvel és a legjobb szándékkal érkeztünk önökhöz. Mindenki mosolyog, csak feladata fontosságának tudatában a rendőr őrizte meg komolyságát. Hruscsov elvtárs megtalálta a kulcsot az amerikaiak szívéhez. Minél tovább tartott a látogatás, minél többen ismerték meg a szovjet kormányfő álláspontját, célkitűzéseit, annál melegebb fogadtatásban részesítették, őt az egyszerű amerikaiak A Holdat elérő szovjet űrrakéta óriási jelentőségét a nyugati lapok is elismerik. Első oldalon hozzák a fúrt, nagybetűs elmekkel, ott, ahol csak az egész Nyugatot megrengető dolgokról beszélnek Dr. SZABÓ REZSŐ Bort, búzát, békességet Régi tradíció — évezredes szokás, hogy az ember az ó év utolsó alkonyán az új év pirkadó hajnalán számot vet, viszszanézve felméri a megtett utat, és előre tekintve terveket készít a jövőre. Most, évtizedet záró december végén, jól felhasznált, szorgalmas tizenkét hónap elmúltával tépjük le naptárunk utolsó lapját. Ez az év is közelebb vitt bennünket ahhoz a célunkhoz, hogy hazánkban és barátaink honában szebb, gazdagabb, jobb legyen az élet, és szerte a világon kevesebb legyen a könny, kevesebb a rettegés, bízóbb a dolgozó ember. Számokban kimutatható, hogy üzemeink munkásai, állami birtokaink dolgozói és szövetkezeti parasztságunk hány százalékra teljesítette a tervet, de e számok aeig tükrözik és nem is tükrözhetik azokat a hősi erőfeszítéseket, nagyszerű nekilendüléseket, a szellemi és fizikai képességeken kívül teljes szívet kívánó hőstetteket, melyeknek eredményeként tervteljesítések és túlteljesítések születtek. Százalékarányban kimutatható, hogy mennyivel emelkedett az életszínvonal, lemérhető, hogy mennyi hús, vaj, cukor, liszt került hazánk dolgozóinak asztalára, hány bútor, szőnyeg ruha, cipő fogyott el az üzletekben, de kifejezhető-e szóban, vagy számban az az örvendetes tény, hogy hazánkban nincs éhes ember, koszos rongyokban, szabad ég alatt vacogó munkanélküli, üres emlékű anya, aki az éhhalállal látja küzdeni gyermekét. A kulturális színvonal emelkedése, az iskolák, a rádiók, a televíziós készülékek, a könyvek számával is mérhető, ám mivel lehet lemérni a jó vers, a szép muzsika szívet melegítő hatását, a televízió képernyőjén munkás és falusi parasztházakba is eljutott művészet léleknemesítő értékét, az előadások nyomán festő bimbóként megnyíló értelem boldogító tudatát. A statisztikusok számokkal bizonyítják a szociális gondoskodás magas fokát, az egészségügy fejlődését. Tudja-e azonban az a fiatal, ki e számokat olvassa, hogy mit jelent a nyugodt, a holnap kenyérgondjától nem rettegő öregkor, vajon érzi-e az egészséges ember, hogy százak és ezrek dolgoznak érte, vigyáznak reá, betegségében pedig díjtalanul állnak rendelkezésére az orvosok és gyógyszerek, hogy újra meggyógyulhasson. Lássa meg minden apa és édesanya, hogy a gyermekhalandóság csökkenő száma az ő kicsattanó arcú, nevető szemű életbimbójának biztonságát, a kis fehér gyermekkoporsók számának csökkenését jelenti. •Tudja meg mindenki, határokon innen és határokon túl, hogy ezek az örömöt jelentő számok megbújnak a szilveszteri pohárcsengések és víg kacagások alján, és szabad életünk tizenöt évét dicsérik. Novotnij elvtárs távol-keleti útja során Mongóliába is ellátogatott. Ulan Botorban aláírják a közös csehszlovák-mongol nyilatkozatot