A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-01 / 26. szám
„mEJEAur Földgolyónknak ez a teteje" bizony meglehetősen magas. Cserepek helyett hegyóriások égbenyúló csúcsai borítják. Ebből a hatalmas kiterjedésű hegyvonulatból ágaznak szét a Himaljíja, Hindukus, Karakorum és a Tyang-Sasny hegyei. Ám jó öreg Földünk „tetejéről’ nemigen beszélhetünk anélkül, hogy említést ne tennénk Pornóról. A lexikonok, szakszótárak és útleírások szűkszavúan ezt írják róla: „Pamir magashegyvidéki terület Közép-Ázsia délkeleti részében. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és Afganisztán területén fekszik." Azonban mi annál igényesebbek vagyunk, hogy beérjük ezzel a még iskolai meghatározásnak sem megfelelő felvilágosítással. Ezért még hozzáá kell fűznünk a következőket: Az úgyszólván megközelíthetetlen hegycsúcsok között, a zúgva rohanó folyók és patakok mentén és a csillogó hátú tavak partján terül el a Tadzsik SZSZK-hoz tartozó Felső Badahsán-i autonóm terület. E vidék lakóinak ősei évszázadokon keresztül e kőrengeteg foglyai voltak. Egyedüli közlekedési eszközük a sivatag hajója, a teve volt. Ma e valóságos hegyi börtön falait játvágta a szovjet ember ereje, beengedvén rajta a tudás világosságát, a bőséget, örömet és szerencsét. Hisz csupán e terület első útja, a keletpamiri útszakasz ma már több mint hatszáz kilométer hosszú. A szovjet ember azonban nem elégedett meg csupán a hegyóriások legyőzésével. Meghódította a kéklő magasságokat, s fehér szalagokkal ékesítette, melyeket a legmodernebb turbolégcsavaros repülőgépek hagynak maguk után. A szovjet ember megnyitotta a hegyeket és megzabolázta a vizeket, melyeknek értékes energiája ma új vízierőműveket táplál. Az első, Lenin nevét viselő erőmű, a Gunt folyón épült. A hegyek méhében gazdag színesfém lelőhelyeket tárt fel, s a nagy mennyiségben kitermelt érc feldolgozására hatalmas kohóműveket épített. És így Pamir lakói, akik azelőtt azt sem tudták, mi az a gép, most kénytelenek voltak számos új foglalkozást elsajátítani. A volt nísztorokból egyszeriben sofőrök, talajgyalu- és kotrógépkezelők, valamint gépészek lettek. Az örökké éhes és elmaradott felsőtadzsiki nincstelenekből bőségben élő földművesek, jóllehet apáik nemigen ismerték még a búzát sem. Pamirban ugyanis — ugyanazokon a vidékeken, ahol a kolhozok ma hektáronként harminchat mázsa búzát termelnek — valaha az emberek az eperfa termését őrölték meg lisztnek. Pamirban tehát ma már épp úgy zúgnak a gépek, autók és repülőgépek, akárcsak a világ többi táján. Villany nemcsak e terület fővárosának, Horognak utcáin világít, hanem a legtávolabbi havasi pásztorgazdaság kunyhóiban is. A hatalmas juh- és kecskenyájak nagy mennyiségű és kiváló minőségű tejet, gyapjút és ízletes húst biztosítanak a lakosság számára. A mezőkön magashegyvidéki feltételek között kitermelt aranyló búzatenger hullámzik, meghonosult a zöldségtermelés és az egész vidéken gondosan ápolt eperfaligetek virágzanak. Az emberek modern textilgyárakban, kohóművekben dolgoznak , és fejlődnek. - jk - A múltban a pamiriak kizárólag teveháton közlekedtek Ma a legelterjedtebb közlekedési eszköz a repülő A havasi pásztorgazdaságokon virágzó állattenyésztés folyik A pamirinók a múltban rosszabbul éltek, mint az ókori rabszolgák. Ma Narszingul Adzsamsajeva a falutanács elnöke, községének legmegbecsültebb polgára