A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-04 / 49. szám
A történet nem mai, de az újságíró életre jellemző. Megérkezem május végén korán reggel a faluba, esik az eső. Sűrűszemű őszies eső hull a tájra, fittyet hányva a tavaszra, a májusra, arra a régi tapasztalatra, hogy a májusi eső nem ilyen hűvös, ködszerű és fojtogató közeg szokott lenni, hanem nagyszemű, langymeleg áldás, mely után sóhajtozva vágyódnak a parasztemberek. Lassan ballagok az állomásról a falu felé. Szomorú vagyok. Hangulatom nyomott. Eszembe jut, hogy senki nem vár, senkinek nem szerzek örömet azzal, hogy jövök, sőt bosszúságot okozok, mert majd foglalkozniuk kell velem, válaszolni a kérdéseimre, időt vesztegetni rám. Eszembe jutnak őszi riporturak, éppen így szálltam ki a vonatból, este nyolckor, koromsötétben, egyedül, senki más nem szállt le azon az állomáson, csak én, és lassan bandukoltam a falu felé, át a síneken. Borongós hangulatomat a falu kocsmájában egy féldeci borovicskával próbálom elűzni, de nem nagyon sikerül. Kettőtől már kicsit felszállnak Telkemről a ködök. Mert komoly munka vár még ma rám. A négyzetes kukorica vetésének csínjárósbimjáról kell nagy és érdekes riportot írom, olyan érdekeset, hogy elolvasása után a szövetkezetetek csak négyzetesen vessék a kukoricát. Más egyéb módszerekre többé ne is gondoljanak. Megyek elszántan a szövetkezet irodája felé, hogy az elnöktől megtudjam, hogy állnak a négyzetes kukoricával. A munka szenvedélye nem ragadott még magával egészen, de már formálom magamban a keresztkérdéseket, melyeket majd az elnöknek felteszek. Mióta termelik négyzetesen, hogyan, milyen eredménnyel, hogy néz ki, nocsak, mutassák.. . Hol az a négyzetes kukorica .. ? Olyan riportot írok róla, hogy még a balkonokra is négyzetes kukoricát ültetnek az emberek, virágok helyett. Lelkesedésemet az elnök hűti le, mondván, hogy a kukorica még nem kelt ki. - Lehetetlen - szakadt ki belőlem önkénytelenül a döbbenet. - Nekem meg kell írnom, hogyhogy nem kelt ki... ! Sajnos az állítás megfelelt a valóságnak, a kukorica még valóban nem kelt ki. Meg is néztem, sivár, barna szántó húzódott előttem a láthatár széle felé, sehol egy fia kukorica. Sem négyzetes, sem közönséges. Hogy mégse múljon el hiába a napom, lefényképeztem a sertéstenyésztő részlegen Sanyót, a környék legdaliásabb kanját, és alkalmi feleségeit, meg vagy tíz tucat sivító gyermekét. Dolgom végeztével hazautaztam. Másnap a rovatvezetőm komoly tekintettel fogadott. - Na, szép a négyzetes kukorica? - Nem - intettem -, nincs négyzetes kukorica. Nem kelt ki... - Lehetetlen - döbbent meg ő is -, de hiszen neked meg kell imnod.. . Ki kellett kelnie ... Csak intettem, hogy a sors akaratával szemben tehetlen vagyok. Komoly elvi vita alakult ki a kérdés körül. Mert igaz, hogyha nincs, nem lehet megírni. De megírni mégis meg kell. Benne van a havi tervben. S azt teljesíteni kell. Aztán mégis Sanyót, meg a porontyait írtam meg, olyan elgondolás alapján, hogy bár kukorica nincs, de ha lesz, ők eszik majd meg. DUBA GYULA : Miért romlik a látásunk idősebb korban? Kétségtelen, hogy egyik legfontosabb érzékszervünk a szem. Szemünkkel észleljük a világosságot, a színeket és a formákat, valamint a környező tárgyak mozgását. Egyszóval látásszervünk a környező világ legfontosabb adatait adja tudtunkra. A látás megnyitja az utat az ember valamennyi tevékenységéhez és elősegíti megelégedettségét az alkotó munkában. A szem megbetegedése vagy gyengülése bármilyen korban bekövetkezhet. Mindig keletkezhet ok, sőt bizonyos korban az élet maga hoz magával előfeltételeket bizonyos szemelváltozások fellépéséhez. A továbbiakban, szeretnénk röviden foglalkozni néhány olyan betegséggel, melyek gyakran fordulnak elő, főleg idősebb korban. Előre hangsúlyozzuk, hogy sorainkban csak ezen kóros állapotok általános ismertetésére törekszünk és nem szeretnénk, ha ennek alapján bárki is bebeszélne magának olyan betegségeket, melyekben a valóságban nem szenved. Kétségtelenül mindenkinek tudomása van arról, hogy az évek múlásával az apró, finom munkánál vagy olvasásnál előbb-utóbb látási nehézségei keletkeznek. Ezek a panaszok először a 40. életév körül jelentkeznek és a szemlencse öregedése okozza őket. JA szemlencse ugyanis, mely fiatal korban kocsonyás állományú, fokozatosan megkeményedik. Ezért csökken a rugalmassága, mely a szem alkalmazkodásának előfeltétele. Ezt az állapotot presbyopiának nevezzük és szakorvosi kivizsgálás alapján, megfelelő szemüveggel pótolhatjuk a hiányzó rugalmasságot. Ez a folyamat később tovább fokozódik. A szemlencse nemcsak megkeményedik és elveszti rugalmasságát,hanem az anyagcsere romlásának következtében fokozatosan elveszti átlátszóságát és behomályosodik. Ennek következtében a látás nagy mértékben csökken, mostmár nemcsak a finom munkával, hanem általában is. Végeredményképpen a szem már csak a világosságot észleli. A szemlencse ezen kóros állapotát, mely 60 év felett gyakori, öregkori szürkehályognak nevezzük. Ekkor a szembogarat szürkésfehér színűnek látjuk, mivel a mögötte lévő behomályosodott szemlencse erősen viszszaveri a szembe eső fénysugarakat. Az öregkori szürkehályog oka a szemlencse behomályosodása, tehát a szemlencse egyszerűen gátolja a fénysugarak szembe jutását. A látás visszanyerését csak a szemlencse eltávolítása révén tudjuk biztosítani. A laikusokat állandóan kísérti a szürke hályog gyógyszerekkel történő megszüntetésének gondolata. Ez azonban mind ez ideig nem lehetséges. A szürke hályog ellen gyártott és ajánlott gyógyszerek, melyek alapjában véve részben belső elválasztású mirigykivonatok, részben lencsefehérjék és különböző vitaminok keverékei, nem mutattak kedvező eredményt. Az öregkori szürkehályog gyógymódja tehát csak a lencseműtét útján való eltávolítása. Természetesen a műtét csak akkor nyújthat jó eredményt, ,ha a szem máskülönben nem mutat komolyabb elváltozást. Ezért a műtét előtt alapos kivizsgálásra van szükség. Az öregkori szürkehályognál a szem fényérzékenysége és szín megkülönböztetése érintetlen,a szám látótere normális. A szem ezen funkcióinak jelenléte a bizonyíték arra, hogy a szem fényérzékeny része, az ideghártya nincs komolyabban megtámadva és így a behomályosodott lencse eltávolítása után joggal várható rá látás javulása. Műtét előtt a különféle szövődmények megelőzésére szükséges még a beteg belgyógyászati kivizsgálása is.A hályogműtét után, amikor a behomályosodott szemlencsét eltávolítjuk, nincs már semmi akadálya a fénysugarak szembejutásának. Természetesen a szemlencse eltávolítása miatt a szem optikai rendszere erősen meggyengül. Ezért a seb behegedése után a beteg úgynevezett hélyogszemüveget kap, melynek erőssége 10,0 dioptriakörül van. Azokban, az esetekben azonban, ahol a szürkehályogot csak az egyik szemen operálták és a másik szem még jól lát, hályogszemüveget az operált szemre rögtön nem adhatunk. Ugyanis nagyon zavaró kettős látás Dr. Oláh Zoltán