A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-02 / 27. szám

Jozef Lenárt, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság miniszterelnöke, a csehszlovák küldöttség ve­zetője is beszédet mondott az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésén, ismertetve hazánk álláspontját az izraeli agresszió kérdésében. (UPI — képtáv írón érkezett) Megszakítás nélkül özönlik a menekültek áradata Ammanba az izraeli megszállás alatt levő arab területekről. Eddig már több mint 100 000 mene­kült lépte át a Jordán folyót. A jordániai kor­mány a többi arab állam segítségével táborokat létesít a menekültek számára és igyekszik a leg­szükségesebbekkel ellátni őket. A menekültek pa­újabb nyugtalanságok az amerikai színes bőrűek között. Az idei nyár ismét „forró nyárnak“ ígér­kezik az Egyesült Államokban. A polgárjogi har­cosok egyre több tüntetést rendeznek országszer­te, ellenük nemcsak a rendőrség, de a polgárőr­ség is akcióba lép mindenütt. Az egyik legvére­sebb összetűzésre a Florida állambeli Tampában került sor, ahol a négerek üzleteket gyújtottak fel, és a néger negyedből is több tűzesetet jelentettek. (UP1) Nagy érdeklődéstől kísért divatbemutatókat tart Montrealban és Kanada más nagyvárosaiban a Cen­­trotex csehszlovák külkereskedelmi vállalat. — Képünk a montreali Mont Royal szállóban meg­tartott divatbemutatón készült. (ČTK) Alekszej Kozzigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, aki New Yorkban a szovjet küldöttség vezetőjeként részt vett az ENSZ-közgyűlésnek az izraeli agresszióval foglalkozó rendkívüli üléssza­kán, vasárnap, június 26-án másodízben talál­kozott Lyndon Johnsonnal, az Egyesült Államok elnökével a New Yersey állambeli Glassboróban. (Kaptárb­an érkezett v naszkodnak, hogy az izraeli katonaság nem en­gedte magukkal vinni az ingóságaikat, azonkívül úti okmányaikat és pénzüket is elvette tőlük. — A képen: új sátrak a régi menekülttáborban, mely­nek lakói 1949 óta nem rendelkeznek állandó la­kóhellyel. (UPI — képtárb­an érkezett) braeli diplomaták törvényellenes tevékenysége Csehszlovákiában tak rávenni sokszor fontos állást betöltő zsidó szakembereket, hogy szökjenek ki Izraelbe. Kik is voltak azok az izraeli diplomaták, akik ilyesmivel foglalkoztak? Olyan személyek, aki ismerték viszonyainkat, tudtak csehül és szlovákul, s éppen ezért könnyen köthettek ismeretséget csehszlovák állampolgá­rokkal. Tehát durván visszaéltek mind ismereteikkel, mind jogaikkal. Zví Szihamir (azelőtt Kurt Stein) 1949-ben vándorolt ki Csehszlová­kiából Izraelbe,­­ Jehodl Ravem 1939-ig élt Prágában. Az ilyen „szak­diplomaták“ közé tartozik Nahum Lavon (Erik Liebmann) is, aki szin­tén 1949-ben vándorolt ki. E tiltott tevékenység fő szervezője Karel Ya­­aron (azelőtt Karel Grünwald) 1963-tól 1966-ig a prágai izraeli nagykö­vetség másodtitkára volt, aki szintén 1949-ben vándorolt ki Izraelbe. Éppen az ő tevékenysége ellen tiltakozott a külügyminisztérium leg­inkább a prágai izraeli ügyvivőnél 1965. május 10-én. Yaaron azonban mindezek ellenére továbbra is folytatta tevékeny­ségét, különféle propaganda füzeteket osztogatott szét, hogy a zsidó származású egyéneket rávegye az Izraelbe való kivándorlásra. Az ő agi­­tációja következtében (s az ő segítségével) emigrált illegálisan Izraelbe Vojtech Fried docens, államdíjas mérnök, családjával együtt. Ezenkívül — a bécsi Sochmut elnevezésű központtal együttműködve (ez a központ intézi a zsidó származású személyek szökését a szocialista országokból) — előkészítette több jónevű csehszlovák szakember szökését is. Yaaron után az izraeli nagykövetség másodtitkára Itzhak Shalev (azelőtt Eugen Stefka lett), aki 1948-ban ment ki Izraelbe, mielőtt még az állammal szemben tartozását kiegyenlítette volna és az útlevelét is ha­misította. Mint izraeli diplomata a külügyminisztérium és az iskolaügyi minisztérium tudta és engedélye nélkül kapcsolatba lépett a csehszlo­vákiai zsidó hitközségekkel. Más izraeli diplomatákkal együtt megláto­gatta a zsidó hitközségek vezetőit a lakásukon is, s rábeszélte őket, hogy az izraeli politika érdekében dolgozzanak a saját hitközségükben. Főként az ifjúságot akarta befolyásolni. Arra akarta rábeszélni a zsidó fiatalokat, hogy a zsidó hitközségeken belül alakítsanak önálló cso­portokat a nemzeti bizottságok és az illetékes hivatalok tudta nélkül. Megfelelő alkalom kínálkozott ilyesmire az istentiszteleteken vagy a különféle zsidó ünnepek alkalmával rendezett összejöveteleken. Sha­­vel másodtitkár tovább szervezte a csehszlovákiai zsidó értelmiség il­legális emigrációját. Ezt bizonyítja J. B. csehszlovák állampolgár esete is, akivel Shavel 1967. április 30-án közölte, hogyan emigrálhat illegá­lisan Csehszlovákiából. Shavel hogy híreket szerezhessen a zsidó hitköz­ségek tevékenységéről és kikémlelhesse, milyen módszerrel befolyásol­hatja azokat Izrael érdekében ismeretséget kötött a prágai zsidó hit­község egyik vezetőjével, J. H.-val és annak testvérével, Eduarddal, akik jelenleg spekuláció és állami tulajdon elleni vétség miatt letartózta­tásban vannak. S hogy mi volt a célja ennek a tevékenységnek? Az izraeli politika szellemében befolyásolni a csehszlovákiai zsidó hitközségeket, ellenőrizni tevékenységüket, e hitközségek útján fontos híreket szerezni Csehszlovákiáról és az arab államokkal való kapcso­latainkról, s ami a legfontosabb a fiatal szakembereket rávenni arra, hogy illegális úton emigráljanak Izraelbe. Bebizonyosodott, hogy a Csehszlovákiában tartózkodó izraeli diplo­maták a világ zsidóságának 1965 januárjában megtartott Jeruzsálem­ kongresszusa határozatait próbálták a valóságban érvényesíteni. A ha­tározat kimondja: „A cionista tevékenységbe bele kell vonni minden­ zsidót és zsidó ifjúsági szervezetet. Mint cionista szervezetet támogatni kell minden zsidó központot, hogy azok az izraeli politika, valamint a nemzetiségi öntudat és összetartozás szellemében munkálkodjanak.“’ A zsidóság kongresszusának egyik határozata így fogalmazta meg az izraeli diplomaták „hivatását“: AZ EMIGRÁCIÓS ESZMÉK KÉPVISE­LŐI ÉS SZÓSZÓLÓI DKI A kongresszus határozata szerint négy év alatt teljes negyed millió zsidó szakembert, tudósokat, mérnököket, orvosokat és más főiskolai végzettséggel rendelkező személyeket kellett volna rávenni arra, hogy legális vagy illegális úton Izraelbe emigráljanak. Csehszlovákia alkotmánya egyforma jogokat biztosít minden állam­polgárnak, de egyforma kötelességeket is ró rájuk. Minden antiszemita jelenség esetében könyörtelenek a csehszlovák törvények. Nagyon sok esetben bebizonyítottuk már, mennyire becsüljük a hitleri nácizmus áldozatait, de azt már nem engedhetjük meg, hogy a vallás leple alatt az izraeli diplomaták veszélyeztessék államunk érdekeit és megsértsék törvényeinket. Az izraeli követség dolgozói visszaéltek népünk bizal­mával, amikor a vallás leple alatt politikai tevékenységet fejtettek ki. Ez és hasonló okok egész sora indokolja, hogy megszakítottuk kapcso­latainkat a nagyon is agresszív Izraellel. (Rudé právo, 1967. június 15.) Az arab államok elleni izraeli agresszió idején Csehszlovákia 1967. június 10-én megszakította diplomáciai kapcsolatait Iz­raellel, mivel durván megsértette a Biz­tonsági Tanács és az ENSZ határozatait.

Next