A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-19 / 20. szám

farktuson is kizesik a beteg, anél­kül, hogy tudomást szerezne róla. Az sem határozott előjel, hogy zsibbad a páciens balkeze. Legin­kább a hirtelen elfáradás, a hideg­­verejtékezés, a mellcsontban je­lentkező égő fájdalom és a halál­­félelem a tünet. Ritkább esetben az is előfordulhat persze, hogy az em­ber úgy érzi, a gyomrával történt valami baj. — Dehát nem is a tünetek meg­határozása, hanem ezeknek, illetve magának a betegségnek a megelő­zése a fontos. Ezt pedig egyetlen módon tudjuk elérni — kiegyensú­lyozott, nyugodt életmóddal. Nem szabad idegeskedni, éjszakázni és túltáplálkozni. Roppant ártalmas a túl zsíros ételekkel való táplál­kozás. Amerikához viszonyítva például azért fordult elő Koreában aránytalanul kevesebb szívinfark­tus, mert ez utóbbi országban csak növényt zsírral (margarin­nal) főznek. Sokat kell ezenkívül mozogni, kirándulni, jó levegőt szívni. Az egyhelyben dolgozók például mindig hamarább kaphat­ják meg a szívinfarktust, mint mondjuk a mezei munkások. Ami viszont legnagyobb mértékben okozhat koszorúérelmeszesedést, az két ártalmas méreg — a nikotin és a koffein. Inkább igyék meg na­ponta akár egy fél liter bort is az ember, mint hogy mértéktelenül dohányozzon, vagy sok feketekávét fogyasszon. A KÉT CSODAGÉP — A véletlen műve tehát, hogy felépül-e, vagy belehal a szívin­farktusba az ember? — adtam fel a következő kérdést dr. Kasper Ju­lius tanársegédnek. — A mi kliikánkon jelentős eredményeket értünk el az utóbbi időben — mondotta az osztályve­zető orvos büszkén. — Haviár pro­fesszor kezdeményezésére először „feketén“, majd az idei évtől legá­lisan is (a felsőbb szervek támoga­tásával) egy olyan külön osztályt létesítettünk, ahol kimondottan csak szívinfarktusos betegeket gyó­gyítunk. Mi is ennek a lényege? Ezelőtt — sőt rajtunk, egy prágai és egy pardubicei kórházon kívül még ma sem különítik el, vegyes kórtermekben ápolják a koszorúér­bántalmakban szenvedő betegeket. Ennek az a legnagyobb hátránya, hogy ha szívinfarktusos beteg hir­telen rosszul lesz, nincs kéznél az azonnali orvosi segítség. Ezzel szemben mit teszünk mi? Külön osztályunkon éjjel-nappal ott ül a ápolónő a betegszobában. Ha rosz­­szul van a beteg (néha pillanato­kon múlik az élete), jelzi az or­vosnak, aki a közelben van. Emel­lett két „csodagépünk“ is segít. Az egyik megszakítás nélkül ellenőrzi a beteg vérnyomását, szívműködé­sét és egyéb életfunkcióit. Ezeket automatikusan jegyzi, sőt, ha ren­dellenesség áll be, fényjelzéssel és berregéssel azonnal riasztja az or­vost. A másik gépünk viszont egye­nesen az életet adja vissza. Ha be­áll egy igen súlyos állapot, az ún. szívremegés, vagy megáll a szívmű­ködés, (klinikai halál), akkor ezzel a géppel újból megindíthatjuk a szívműködést. Mióta megvan ez a különosztályunk, tizenhárom bete­get „támasztottunk fel“ a klinikai halálból. Természetesen, ez sem jelenti azt, hogy most már minden szívinfarktusos beteg egészségesen hagyhatja el a klinikát, de azt már elértük, hogy az eddigi 36 százalé­kos halálozási arányt 20 százalék­ra csökkentettük — fejezte be nyi­latkozatát dr. Kasper Julius, a ki­tűnő koszorúér-specialista. NEUMANN JÁNOS Dr. Kaspar Gyula, az Infarktusban szanvadó betegek jótevője Működik a „csodagáp" Prandl Sándor­­elvitelei­ t halatd el, eszüst ... A krnovi orgonagyárat nemzetgazdálkodási szempontok vezették, amikor megszervezte a gitérüzemet. Ez a lépés hasznosnak bizonyult. Ma az üzem 53 alkalmazottal dolgozik. Vezetője, Jen Pally, fiatal em­ber. Sok a nődolgozó. Legtöbbjük a háztartásból cseppent a gyárba. Lassan, de fokozatosan tesznek szert szaktudásra, amelyet nemcsak munkájuk közben sajátítanak el. Vizsgázniuk kell, ami komoly tanu­lást igényel. Ez azonban mit sem számít a fizetésnél, mert a szakkép­zett munkaerő sokszor ugyanazt a munkát végzi, amit a képesítés nélküli is elvégezhet. Éppen a nézeteltérések elkerülése végett váltják egymást a munkahelyeken. S mert mindannyian melegben és ülve dol­goznak, ragaszkodnak munkahelyükhöz, amely tiszta, és aránylag csendes. Nettó átlagfizetésük 1050—1100 korona között váltakozik. A gyár 55 alkalmazottja havi 900 elektromos gitárt készít, amelynek ára darabonként 1700 korona. A másikból 100—130 darabot gyártanak. A gitárok túlnyomó többségét külföldre szállítják. A legnagyobb ér­deklődés Lengyel- és Magyarország részéről mutatkozik. A további megrendelések Francia-, Német- és Törökországból, valamint Kubából érkeznek. Gillar Allan 22 éves, hosszúhajú fiatalember. Annyira hosszúhajú, hogy akarva nem akarva felhívja magára a figyelmet. Még ha csak a figyelmet, akkor ki lehetne bírni. De sokszor rosszakaratot, rossz­májú megjegyzéseket is. Az apai részről francia származású fiú Havlrovban, az ostravai szénkörzet új bányavárosában született. Ott is érettségizett. Érettségi után a gitár készítésének mesterségét tanulta ki. Munkáját becsülettel végzi, magaviselete kifogástalan. Három éve a gyár alkalmazottja. Ez idő szerint hangoló. Pillanatok alatt hangol egy-egy hangszert. Nagy hibája, hogy fut az emberek elől. Az űzött vad benyomását kelti. Nagy szenvedélye a big-beat. Nemcsak zenél, énekel is. S mert előlem is elfutott, megkérdeztem menekülésének okát. — Üldöznek a hosszú hajam miattt. Sokszor elriasztanak emberhez méltatlan megjegyzéseik. Némelyik kocsmai korhelynek, aki sértő megjegyzéseivel illet, bizonyára még sohasem jutott eszébe, hogy nekem csak a hajam hosszú, nekik a lelkiismeretükön húzódó piszok. Mert trágárul ők viselkednek. Botrányt csapnak, elisszák keresetüket. Mi társaimmal narancs-juice mellett csendesen beszélgetünk. Az üzem­be is úgy jártam be három évig, hogy észre se vegyék létezésemet. A vezetőség egyetlen problémája úgyszólván én voltam. Néhányszor erőszakosan meg akartak nyírni. Szinte illegálisan, mellékutakon jár­­tam be a gyárba, hogy ne találkozzam az elvtársakkal. A krnovi big­­beat díjat nyert együttes tagja vagyok. Hazánk bármely más részén, a külföldről nem is beszélve, a szó igazi értelmében méltányolják ezt a modern zenét, amely a mai fiatalok lelkivilágának kétségtelenül megfelel. Ami hajviseletemet illeti, szerintem egyéni ízlés dolga, s ezt nincs joga senkinek sem befolyásolni. Ez elsősorban és sokszorosan azokra vonatkozik, akik magukkal szemben elfelejtenek kritikát gya­korolni. MOYZES ILONA

Next