A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-19 / 20. szám
farktuson is kizesik a beteg, anélkül, hogy tudomást szerezne róla. Az sem határozott előjel, hogy zsibbad a páciens balkeze. Leginkább a hirtelen elfáradás, a hidegverejtékezés, a mellcsontban jelentkező égő fájdalom és a halálfélelem a tünet. Ritkább esetben az is előfordulhat persze, hogy az ember úgy érzi, a gyomrával történt valami baj. — Dehát nem is a tünetek meghatározása, hanem ezeknek, illetve magának a betegségnek a megelőzése a fontos. Ezt pedig egyetlen módon tudjuk elérni — kiegyensúlyozott, nyugodt életmóddal. Nem szabad idegeskedni, éjszakázni és túltáplálkozni. Roppant ártalmas a túl zsíros ételekkel való táplálkozás. Amerikához viszonyítva például azért fordult elő Koreában aránytalanul kevesebb szívinfarktus, mert ez utóbbi országban csak növényt zsírral (margarinnal) főznek. Sokat kell ezenkívül mozogni, kirándulni, jó levegőt szívni. Az egyhelyben dolgozók például mindig hamarább kaphatják meg a szívinfarktust, mint mondjuk a mezei munkások. Ami viszont legnagyobb mértékben okozhat koszorúérelmeszesedést, az két ártalmas méreg — a nikotin és a koffein. Inkább igyék meg naponta akár egy fél liter bort is az ember, mint hogy mértéktelenül dohányozzon, vagy sok feketekávét fogyasszon. A KÉT CSODAGÉP — A véletlen műve tehát, hogy felépül-e, vagy belehal a szívinfarktusba az ember? — adtam fel a következő kérdést dr. Kasper Julius tanársegédnek. — A mi kliikánkon jelentős eredményeket értünk el az utóbbi időben — mondotta az osztályvezető orvos büszkén. — Haviár professzor kezdeményezésére először „feketén“, majd az idei évtől legálisan is (a felsőbb szervek támogatásával) egy olyan külön osztályt létesítettünk, ahol kimondottan csak szívinfarktusos betegeket gyógyítunk. Mi is ennek a lényege? Ezelőtt — sőt rajtunk, egy prágai és egy pardubicei kórházon kívül még ma sem különítik el, vegyes kórtermekben ápolják a koszorúérbántalmakban szenvedő betegeket. Ennek az a legnagyobb hátránya, hogy ha szívinfarktusos beteg hirtelen rosszul lesz, nincs kéznél az azonnali orvosi segítség. Ezzel szemben mit teszünk mi? Külön osztályunkon éjjel-nappal ott ül a ápolónő a betegszobában. Ha roszszul van a beteg (néha pillanatokon múlik az élete), jelzi az orvosnak, aki a közelben van. Emellett két „csodagépünk“ is segít. Az egyik megszakítás nélkül ellenőrzi a beteg vérnyomását, szívműködését és egyéb életfunkcióit. Ezeket automatikusan jegyzi, sőt, ha rendellenesség áll be, fényjelzéssel és berregéssel azonnal riasztja az orvost. A másik gépünk viszont egyenesen az életet adja vissza. Ha beáll egy igen súlyos állapot, az ún. szívremegés, vagy megáll a szívműködés, (klinikai halál), akkor ezzel a géppel újból megindíthatjuk a szívműködést. Mióta megvan ez a különosztályunk, tizenhárom beteget „támasztottunk fel“ a klinikai halálból. Természetesen, ez sem jelenti azt, hogy most már minden szívinfarktusos beteg egészségesen hagyhatja el a klinikát, de azt már elértük, hogy az eddigi 36 százalékos halálozási arányt 20 százalékra csökkentettük — fejezte be nyilatkozatát dr. Kasper Julius, a kitűnő koszorúér-specialista. NEUMANN JÁNOS Dr. Kaspar Gyula, az Infarktusban szanvadó betegek jótevője Működik a „csodagáp" Prandl Sándorelvitelei t halatd el, eszüst ... A krnovi orgonagyárat nemzetgazdálkodási szempontok vezették, amikor megszervezte a gitérüzemet. Ez a lépés hasznosnak bizonyult. Ma az üzem 53 alkalmazottal dolgozik. Vezetője, Jen Pally, fiatal ember. Sok a nődolgozó. Legtöbbjük a háztartásból cseppent a gyárba. Lassan, de fokozatosan tesznek szert szaktudásra, amelyet nemcsak munkájuk közben sajátítanak el. Vizsgázniuk kell, ami komoly tanulást igényel. Ez azonban mit sem számít a fizetésnél, mert a szakképzett munkaerő sokszor ugyanazt a munkát végzi, amit a képesítés nélküli is elvégezhet. Éppen a nézeteltérések elkerülése végett váltják egymást a munkahelyeken. S mert mindannyian melegben és ülve dolgoznak, ragaszkodnak munkahelyükhöz, amely tiszta, és aránylag csendes. Nettó átlagfizetésük 1050—1100 korona között váltakozik. A gyár 55 alkalmazottja havi 900 elektromos gitárt készít, amelynek ára darabonként 1700 korona. A másikból 100—130 darabot gyártanak. A gitárok túlnyomó többségét külföldre szállítják. A legnagyobb érdeklődés Lengyel- és Magyarország részéről mutatkozik. A további megrendelések Francia-, Német- és Törökországból, valamint Kubából érkeznek. Gillar Allan 22 éves, hosszúhajú fiatalember. Annyira hosszúhajú, hogy akarva nem akarva felhívja magára a figyelmet. Még ha csak a figyelmet, akkor ki lehetne bírni. De sokszor rosszakaratot, rosszmájú megjegyzéseket is. Az apai részről francia származású fiú Havlrovban, az ostravai szénkörzet új bányavárosában született. Ott is érettségizett. Érettségi után a gitár készítésének mesterségét tanulta ki. Munkáját becsülettel végzi, magaviselete kifogástalan. Három éve a gyár alkalmazottja. Ez idő szerint hangoló. Pillanatok alatt hangol egy-egy hangszert. Nagy hibája, hogy fut az emberek elől. Az űzött vad benyomását kelti. Nagy szenvedélye a big-beat. Nemcsak zenél, énekel is. S mert előlem is elfutott, megkérdeztem menekülésének okát. — Üldöznek a hosszú hajam miattt. Sokszor elriasztanak emberhez méltatlan megjegyzéseik. Némelyik kocsmai korhelynek, aki sértő megjegyzéseivel illet, bizonyára még sohasem jutott eszébe, hogy nekem csak a hajam hosszú, nekik a lelkiismeretükön húzódó piszok. Mert trágárul ők viselkednek. Botrányt csapnak, elisszák keresetüket. Mi társaimmal narancs-juice mellett csendesen beszélgetünk. Az üzembe is úgy jártam be három évig, hogy észre se vegyék létezésemet. A vezetőség egyetlen problémája úgyszólván én voltam. Néhányszor erőszakosan meg akartak nyírni. Szinte illegálisan, mellékutakon jártam be a gyárba, hogy ne találkozzam az elvtársakkal. A krnovi bigbeat díjat nyert együttes tagja vagyok. Hazánk bármely más részén, a külföldről nem is beszélve, a szó igazi értelmében méltányolják ezt a modern zenét, amely a mai fiatalok lelkivilágának kétségtelenül megfelel. Ami hajviseletemet illeti, szerintem egyéni ízlés dolga, s ezt nincs joga senkinek sem befolyásolni. Ez elsősorban és sokszorosan azokra vonatkozik, akik magukkal szemben elfelejtenek kritikát gyakorolni. MOYZES ILONA