A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-02 / 31. szám
ág, &n fölpe/fercnci Bratislava, Prágai út 1. A Szlovákiai Állami Borpincászet bratislavai üzeme. Egyszerű, kopottas épület. Nemec József üzemvezetőnek nincs pazarul berendezett Irodája. Mégis legalább olyan szívesen látogatnak ide az üzletemberek, mintha bokáig süppedő perzsaszőnyegek takarnák a padlót. Egyszerűbb kellékek teszik_ Itt kellemessé a megbeszéléseket. Az állandóan kéznél levő borospalackok, melyekből hamarosan kóstolót kínál a szives házigazda. Úgy látszik, minket sem nézett le a derék Nemec József, beszélgetésünk néhány perce után már poharunkban gyöngyözött a finom Rajnai rizling. — Ezek között az öreg falak között világhírű szakemberek teremtették meg a nemes borok érlelésének hagyományait — mesélte az üzemvezető. — Ki ne hallott volna például a híres Palugyay-borokról, melyek 1883-ban már e helyen készültek? Vagy az ezt követő Törleyborokról, pezsgőkről s végül a 30-as években Ludwig mester borpincészetéről? Nos, ilyen elődök után lettünk „államiak“, ilyen múlt után lett főrezidenciája ,ez a ház az egész szlovákiai borgazdaságnak, innen irányítjuk ma már nemcsak a bratislavai vállalat üzemelt (Bratislava, Récse, Pezinok), de a nyitrai és a kassai vállalatot is. — De beszéljünk most bratislavai üzemünkről — folytatta Nemec József. — Tudja, menynyi bort palackozunk naponta? Nos, ha nincs fennakadás a palackbeszerzésben, napi 70 000 litert! Sajnos azonban nem mindig tudnak palackrendelésünknek eleget tenni a gyárak. És ezért ragadom meg most az alkalmat, hogy kéréssel forduljak a Hét olvasóihoz. Ne dobják szemétbe a borospalackokat, hanem váltsák viszsza, mert hiszen az üvegbetét is pénz, azonkívül segítenek nekünk és a nemzetgazdaságnak! Vállalatunk egyébként, mint köztudomású , nem termel szőlőt. Plancegazdaság vagyunk, tehát felvásároljuk a szőlőt vagy pedig a kész bort. A felvásárolt minőségi, válogatott szőlőt dolgozzuk fel azután borrá, a készen vett bort pedig tovább kezeljük, tartósítjuk, majd palackozzuk. Mintegy tíz és fél millió kilogramm szőlőt dolgoz fel üzemünk évente, amelynek egy részét külföldről hozzuk be. De importálunk kész bort is külföldről: 8 és fél millió litert is kitesz az évi borimport. Főképp Magyarországról, a Szovjetunióból, Romániából, Bulgáriából, Jugoszláviából, Ciprusból, Algírból, Spanyolországból és Olaszországból hozunk be borokat. Olaszországból Inkább csak vermutféléket, meg kell azonban mondanom, a mi érmösünk is eléri már a híres Cinzano minőségét. Egyszer például kiváló olasz borszakemberek látogatták el hozzánk. Mi anélkül, hogy megmutattuk volna a palackot, olasz Cinzanóval és hazai vermuttal kínáltuk őket. A végén nem tudták megállapítani, melyik volt az ő híres boruk. Egy különbség azért mégiscsak van a két borfajta között, a mi vermutunk lényegesen olcsóbb a Cinzanónál. Borvezeték Magam sem vetem meg a jó Egri bikavért, Debrői hárslevelűt, Tokaji szamorodnit, kíváncsi voltam hát, ezeket is ömlesztve, hordós borként importálja az üzem? Az üzemvezető azon- Veszélyben az érdi A főmérnök végighúzza kezét a hatalmas fenyő törzsén, és csupa karom a tenyere. Szinte vádlón mutatja fel. A levegő ipari szenynyezettsége nemcsak az emberre és az állatra káros, de nagyon megsínyli ezt az erdő is. Az erdei tisztás széléről, ahol állunk, a nováky- üzemeknek csak a kéményeit látjuk. Sárgás, szürke füstjük beborítja a völgyet. Évente négyzetkilométerenként 500 tonna arzéntartalmú por és pernye hull a környékre; néhol meghaladja az ezer tonnát isa megengedett mennyiség 150 tonna is. Az arzén és kéndioxid tartalmú por és pernye a handlovai olcsó szénből ered, ezt használják fűtőanyagként az üzemek. A kár tetemes. Tavaly 16 000 köbméter jegenyefenyő, 1600 köbméter boróka és 1400 köbméter lucfenyő esett áldozatul a szennyeződésnek, levelük megsárgul. Idő előtt lehull, s a kiszáradt fát hamar derékba töri a szél ereje vagy a hó terhe. Az utóbbi 12 év alatt — a vihar okozta károkkal együtt— 400 ezer köbméter fát kellett kivágni. A lombos fák jobban bírják a megterhelést, mert levelüket minden évben elhullatják, vegetációs időszakuk sokkal rövidebb és így évről évre regenerálódhatnak. A Szovjetunió, Svédország és Románia után Szlovákia rendelkezik a legtöbb erdővel Európában. Az ország területének 36,2 százaléka erdő, ebből 44 százalék tűlevelű és 36 százalék lombos. Íme néhány ijesztő adat, amit felsoroltam. Tehát nemcsak a nagyvárosok, hanem az erdők jó illatú, szondús levegője is veszélyben van. Vajon mit tettünk eddig a védelem érdekében? 1967-ben életbe lépett a levegő tisztaságát védő törvény. Szlovákiában több mint 400 üzem fizet s nem csekély összegű pénzbírságot a levegő szennyezéséért. Ennek az összegnek 60 százalékát az érintett környék helyi nemzeti bizottságai kapják. Az ellenőrzések, alkalmával azonban kiderült, hogy sok helyen nem megfelelően használták fel a kapott pénzt. Parkok, játszóterek létesítése és az utak ■portalanítása helyett inkább italboltot, kocsmát építenek. A most még javaslat stádiumában levő új törvény szigorúan megszabja majd, hogy ezt az összeget csak a levegő tisztaságát szolgáló létesítmények fejlesztésére használhatják fel a jövőben. Az üzemeket pedig különböző korszerű szűrő, por- és gázelvonó berendezések felszerelésére kényszerítik, ami nem mindig sikerül, ugyanis az évi pénzbírságok összege még mindig kevesebb, mint a drága tisztítógépek beszerzésére, felszerelésére fordítandó összeg. De már ezen a téren is törént változás, nm.