A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-02 / 31. szám

Mi illik az ön arcformájához? Képem tanácsáért, hogy milyen frizura előnyös a kerek, a hosszúkás, a szögletes és a szív alakú arcformához. A hosszú archoz inkább a sötét hajszín illik és az arc kikerekítését kell elérni a frizurával. A szögletes archoz a haj legyen állágos árnyalatú, a hajviselet szabálytalan. Az ovális vagy szív alakú arcforma a legideálisabb. Hosszú, vagy fél hosszú haj a legszebb ezek számára. A kerek arc ideális frizurája a fru­fru és ol­dalt kissé az ar­cot takaró haj­viselet.­ ­ A nők érzékenyebbek az idői. A meteorológusok és az orvosok együttműkö­déséből kifejlődött bioklimatikai kutatásból ki­tűnik, hogy az ember, és különösen a szebbik nem, többé-kevésbé megszenvedi az atmoszferi­kus ingadozásokat. Ez alatt nem az időjárás bizonyos egyedi elemei értendők, mint a lég­nyomás, vagy a levegő hőmérséklete, hanem az atmoszferikus feltételek összességében bekövet­kező változások. Mindenekelőtt akkor lép fel ilyen változás, amikor egy újabb légtömeg nyomul egy bizo­nyos terület fölé. Egyébként ugyanazon a lég­tömegen belül a Nap sugarainak hatására is át­­rétegződések léphetnek fel, amelyek megváltoz­tatják az atomszferikus környezetet és ezzel biológiai ingerhatást okoznak. Természetesen már régóta tudjuk, hogy hosz­­szabb utazásnál számos nőnek rossz közérzettel kell számolnia, mert testi funkcióinak rende­zett lefolyását megzavarja a változás. Ezek a zavarok bizonyára csak nagyon kis részben ve­zethetők vissza esetleges pszichikai benyomá­sokra. Egyébként gyakran az orvos írja elő a kimondottan hegyi vagy tengeri klímában való tartózkodást. Vajon nem ugyanarról a jelenség­ről van-e szó, amikor helyváltozás miatti leve­gőváltozás helyett a levegőváltozást ugyanazon­­a helyen kapjuk? Az első ilyen jellegű megfigyeléseket éppen az Alpokban és az Alpok előterében végezték, ahol a főn, különösen kezdetekor, erősen befo­lyásolja számos egészséges, de főleg beteg em­ber közérzetét. Egy svéd orvos már 1913-ban nagyszámú be­tegén megállapította, hogy amikor a barométer esett, a vérnyomás is jelentősen csökkent; ezt a megfigyelést később sokszorosan megerősítet­ték. Kiderült, hogy nemcsak a reumás és neuro­tikus panaszok, valamint a lokalizált sebhelyek körüli fájdalmak utalnak egyértelműen az idő­járás változásaira. Az időjárástól függő beteg­ségek a tüdőembóliától a legkülönbözőbb fajtá­jú kólikákig, a szívrohamoktól az asztmán ke­resztül a közönséges fejfájásig és álmatlansá­gig terjednek. A különösen nőknél gyakori eperohamok gyakran szorosan összefüggnek az időjárással. Így például viszonylag nyugodt időben a diéta­hibák gyakran elviselhetik a legcsekélyebb pa­naszok nélkül, míg biológiailag Ingerhatékony időjárási helyzetekben e nélkül is súlyos ro­hamok léphetnek fel. A nők függősége az időjárástól különösen jól megmutatkozik a születési statisztikában. Sok leendő anyának kiegyensúlyozott időjárási helyzetben napokig, sőt hetekig is kell várnia a szülésre. Rossz időben a szülési fájások majd­nem háromszor olyan sűrűn kezdődnek, mint amikor az időjárás nyugalmi állapotban van. S mint ahogy az élet is gyakrabban jelentkezik a biológiailag aktív időjárási helyzetekben, a halállal is gyakrabban találkozunk. Mi mással magyarázhatnánk, hogy a halálesetek száma februárban mereven felfelé ível, míg a meteoro­­lógiailag kiegyensúlyozott június—szeptember hónapokban a legalacsonyabbak a halálozási számarányok? Mindezek a felismerések megerősítik, hogy az ember a civilizáció nagy fejlődése ellenére továbbra is közvetlen alkotóeleme a természet­nek. ingeri blúzok köpenyek Most a szintetikus anyagokból készült ruha­neműről szólunk. Bosszantó, ugye, ha a fehér ingek elszürkülnek, megsárgulnak? Ez azonban csak azt jelenti, hogy nem bánunk velük he­lyesen a mosásnál. A szintetikus anyagok mo­sása igen könnyű, de néhány dologra ügyel­nünk kell. 1. A műanyagból készült fehérneműt mossuk naponta. Semmi esetre se hagyjuk erősen be­­piszkolni és gyűrődve heverni a szennyeskosár­ban. 2. A fehérneműnek úsznia kell a mosóvízben, azaz bó vízben kell mosnunk. Ha kevés vízben mosunk, a fehérnemű jobban gyúródik. 3. A víznek kb. 40 fokosnak kell lennie. Ha ruhánk a szokásosnál szennyesebb, a víz lehet valamivel melegebb is, de soha ne legyen több 80 fokosnál. 4. A műanyagra speciálisan készített mosó­szert használjuk pontosan az utasítás szerint. Egyébként mintegy 30 percig hagyjuk benne állni. Közben néhányszor mozgassuk meg a víz­ben. A ruhát mindig a meleg mosóvízbe tesszük, sosem melegítjük a vizet a már beletett ruhával együtt. Csak könnyedén dörzsöljük és csavar­juk. Az erősen piszos helyeket, mint a gallér vagy manzsetta hajlása, csücskei, nem dörzsöl­jük kefével, csak szivaccsal, miután kis mosó­port szórtunk rá. Színes toalettszappant sem szabad használni, mert örökre tönkretehetjük a ruhát. 5. Alaposan kell öblítenünk, de nem szabad csavarnunk. A ruhákat nedvesen kel felakasz­tanunk a műanyagból készült akasztókra, ahol eredeti formájúra húzzuk ki, és szellős helyen szárítjuk, de sosem napon és kályha közelében. 6. A gombolást mindig csukjuk be. 7. Ha szárítás után mégis vasalnunk kell, óvatosan, vizes rongyon keresztül tegyük és csak gyengén meleg vasalóval.

Next