A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-18 / 42. szám

Beszélgetés a Csemadok főtitkárával Varga Béla em­­ail, az utóbbi hetekben a sajtóban gyakran esik szó a Csemadokról, szer­veinek munkájáról. Mi a véleménye a Csema­­dnk munkájáról és a Csemadok munkájában megnyilvánult negatív tendenciákról? Az utóbbi időben valóban sok szó esik kü­lönböző elgondolások és­­vélemények kapcsán a Csemadokról. Itt kevesebb szó esik a Cse­madok munkájáról, úgy hatnak, hogy csak hibákat követett el a Csemadok, pedig dol­gozott ez a szervezet 1968-ban és 1969-ben is, és ma is. Eddig csak az egyik fél mondta el a véleményét, és ezért egyoldalúak ezek a meg­állapítások, minek következtében az olvasó nem tud a tények felett objektíven ítélkezni. Ter­mészetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne jöjjön el a számonkérés, mindenkivel szemben és elkövetett hibáinak arányában. De ez a számonkérés legyen elvi, objektív és konkrét. Ilyenkor az már úgy szokott lenni, hogy bíráló akad bőven, de amikor tanács, bátor kiállás kellett volna, a némaság volt a legbiztosabb sokak részéről. Tisztelet a ki­vételnek. A némaság, a hallgatás pedig nem fegyvertény, különösképpen nem volt az 1968- ban. Hogy a Csemadok helyi szervezeteiben a munka nem állt meg egy pillanatra sem, azt legjobban az érsekújvári járáson tudom lemér­ni. Minden tervezett akció megvalósult, siker­rel, nagyszámú közönség előtt. Úgy tudom, hasonlóképpen volt ez a többi járásban is. Az elképzelésekben, a lázas atmoszférában történ­tek hibák is, melyeket már részben orvosolt is a központi bizottság, orvosolni fogja a rövide­sen sorra kerülő plenáris ülésen és véglegesen a Csemadok jövő évi országos közgyűlésén. Meggyőződésem azonban, hogy az elkövetett hibák nem az antiszocializmus platformján jöt­tek létre, nem abból eredtek. Döntő többségük­ben nemes ügyet akartak szolgálni, ha itt ott hibák is csúsztak az elké­szelésekbe, a dolgok megfogalmazásába. Azonban ma is helyesnek tartom a Csemadok márciusi állásfoglalását. Elsősorban azért, mert a kommunista párt kér­te ezt a javaslatot, másodsorban, mert nem marxista-ellenes, nem szocializmusellenes és nem szovjetellenes, harmadsorban pedig azért, mert feltárta a megoldásra váró problémákat. Ezért nem tartom módszerében helyesnek a számonkérésnek és a bírálatnak e formáját, így mindenki másként magyarázhatja. Én­ azt javasolnám, hogy mindazok, akik kapcsolatban voltak és vannak a Csemadok problémáival és munkájával, üljenek le és elvi, elvtársi mó­don értékeljék azt, ami történt, vonják le a következtetéseket. Mindenki hibáinak arányá­ban feleljen tetteiért. S ezek után szabjunk egy optimális munkaprogramot szervezetünk­nek. Minden értékelésnél látnunk kell a jót is, együtt a rosszal, mert mindkettő együttjárója az emberi cselekvésnek. A Csemadok Központi Bizottsága utolsó ülé­sén értékelte a szövetség 1988—69. évi tevé­kenységét. Mi történt a Központi Bizottság ha­tározatával? A Csemadok Központi Bizottsága már néhány­szor értékelte munkáját. A KB által megbízott „hatos“ bizottság a májusi plenáris ülés elé terjesztette a Csemadok munkájáról, tevékeny­ségéről szóló jelentését. A közpronti bizottság ezt az értékelést elfogadta, s hogy utat szab­jon a következő rendes közgyűlésig, a követ­kező határozatot fogadta el: „Az 1968 -69-es évek ellentmondásos poli­tik­a­i helyzete visszatükröződik a rendkívüli X. országos közgyűlés egyes dokumentumaiban. Szükséges tehát, hogy a dokumentumok pozi­tív tételei alapján végezzük munkánkat az 1971-ben esedékes rendes közgyűlésünkig. Ezért a Csemadok Központi Bizottsága leszögezi és hangsúlyozza: új szövetségünk szilárd elhatározása, hogy két évtizedes hagyományaihoz méltón a mar­xizmus-leninizmus eszmeisége alapján vég­zi további munkáját; b) minden tevékenységünket a csehszlovák társadalom vezető ereje, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja politikájának szellemében végez­zük, és szövetségünk hagyományaihoz híven ápol­juk és elmélyítjük Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió és a szocialista országok nemze­teinek és nemzetiségeinek internacionalista kapcsolatát, barátságát; d) szövetségünk központi, járási, helyi szer­vezeteinek, valamint egész társadalmunknak természetes kötelessége, hogy a Csehszlovákia nemzetiségei között fennálló baráti viszonyt és kulturális kapcsolatokat ápolja, elmélyít­se; e) tagságunkat a szocialista hazafiság, a pro­letár nemzetköziség és az egészséges nemzeti öntudat szellemében kívánjuk nevelni és mű­velni; f) a Csemadok tagságát munkaszeretetre, kö­­­zösségi szellemre kell nevelni és a szocialista munkamódszerekre serkenteni; g) a jövőben szükségesnek tartjuk fokozot­tabban érvényesíteni az elmúlt húsz év minden pozitív tapasztalatát és tevékenységünk min­den területén hangsúlyozni és érvényre jut­tatni az eszmei folytonosság elvét; h) harcot folytatunk a szövetségünkben is megnyilvánuló jobboldali nacionalista nézetek, kispolgári­­radikalizmus stb. ellen; is a nemzetiségi kérdés megoldására tett javaslatainkkal továbbra is támogatni kíván­juk a párt nemzetiségi politikáját; j) nemzetiségi kultúránk hagyományainak ápolása mellett fokozottabb Ügyeimet kell szen­telni a csehszlovákiai magyar munkásmozga­lom hagyományainak; k) a Csemadok tevékenységének továbbra is alapvető feladata és célja a kulturális-népneve­lő tömegmozgalmi munka biztosítása; l) az eredményes munka érdekében szoro­san együtt kívánunk működni a kultúra, a nép­művelés álami szerveivel, valamint a nemzeti­ségek ügyeivel foglalkozó intézményekkel, szervekkel és szervezetekkel; m) kitűzői céljaink elérése érdekében régi és új munkaformákat egyaránt alkalmazni kí­vánunk; ezek: népművészeti fesztiválok, em­léknapok, évfordulók, tudományos jellegű ta­nácskozások, értelmiségi találkozók, népmű­velési szakbizottságok, tanácsadó testületek, honismereti körök, irodalmi estek, előadások szervezése, a klubmozgalom kibontakoztatása, segédanyagok kiadása, a tudományos munka kibontakoztatásának elősegítése érdekében szö­vetségünk társaságok létesítését szorgalmazza stb.“ Ezenkívül a központi bizottság több személyi változást hajtott végre szerveiben. Azt hiszem, ezek a változások már ismeretesek a sajtó ak­kori jelentéséből. A KB határozatait megküld­tük járási szervezeteinknek, azzal az utasítás­sal, hogy ismertessék ezeket az összes helyi szervezettel. Az alapszabályok szerint a helyi szervezetek minden évben megtartják évzáró taggyűlései­ket. Ez évben mikor lesznek az évzáró gyűlé­sek, és mi a küldetésük? A tagsággal ismertetni kell a CSKP KB jú­niusi és az SZLKP KB júliusi ülésén hozott ha­tározatokat, és ezeket alkalmazni kell a Cse­madok munkájában, különösen az agitációs, népnevelő munkában, fokozva ezt a gyors kon­szolidáció érdekében. Ugyancsak fel kell készíteni a tagságot a CSKP megalapításának 50. évfordulója méltó megünneplésére. Értékelni kell az elvégzett munkát, ellen­őrizni az ez évre kitűzött feladatok teljesítését. Ennek kapcsán értékelni azt a munkát is, amellyel a helyi szervezetek hozzájárultak a községükben, a munkahelyeken a politikai és a gazdasági helyzet konszolidálásához. Az új vezetőségekbe olyan Csemadok-tagokat kell választani, akik munkájukkal és helytállá­sukkal erre rászolgáltak, és mindig elősegítet­ték a Csemadok-tagság és a magyar dolgozók marxista szellemben való nevelését. Hasonló erkölcsi magatartású tagokat kell jelölni küldöttként a járási konferenciákra, akik a párt politikájának szellemében, a pro­letár nemzetköziség és a szocialista hazafiság jegyében fognak harcolni a járási konferenciák határozatainak végrehajtásáért. Az évzáró gyűlések tartalmát és különösen a személyi kérdéseket minden esetben előzete­sen meg kell tárgyalni a párt helyi szervei­vel. A politikai konszolidáció és az új ötéves nép­gazdaságfejlesztési terv nagy feladatok elé ál­lítja a Csemadok tagságát és funkcionáriusait Milyen tervekkel készül a központi bizottság az 1971-es évre, milyen feladatokat határozott meg a Csemadok szervezetek részére? Erre a kérdésre lényegében már válaszolt a központi bizottság idézett határozata. Az 1971- ben sorra kerülő XI. rendes országos közgyűlés lesz hivatott, hogy módosítsa a hibás doku­mentumokat vagy hatálytalanítsa azokat. Arra kérem a Csemadok-tagokat, hogy to­vábbra is lelkesen dolgozzanak közös ügyünk érdekében, a sokoldalúan művelt, ideológiailag fejlett, erkölcsi magatartásában erős szocialis­ta ember felneveléséért. Ezt akkor érjük el, ha rendezvényeink mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg állandóan magasabb szintűek lesz­nek. A beszélgetést vezette: Major Ágoston

Next