A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-22 / 47. szám

A szocialista országok irodalmának egymás­hoz való viszonyát a baráti kapcsolatok elmé­lyülése jellemzi. A szó mestereinek gyümölcsö­ző együttműködése újabb és újabb formákkal gazdagodik. Az írószövetségek vezetőinek rész­vételével rendezett találkozók, az irodalom mű­velői között kifejlődő kapcsolatok, a prózaírók, költők és kritikusok alkotásainak kölcsönös megismerése mind hozzájárul az alkotó szelle­mű megszilárdításához, az érintkezés formái­nak gazdagodásához. A szocialista országokban megjelenő irodal­mi folyóiratok szerkesztőinek részvételével rendezett, a „Voproszi Lityeraturi“ és az „Ino­­sztrannaja Lityeratura“ kezdeményezésére ösz­szehívott, nemrég végetért találkozó a baráti népek irodalmának eszmei egységéről, a közöt­­tük kialakult kapcsolatok kiszélesedéséről ta­núskodik. Moszkvában a Szovjet írószövetség vezetősé­gének tanácstermében megrendezett kerekasz­tal beszélgetésen nyolc ország irodalmának képviselői, vezető szerepet betöltő irodalmi fo­lyóiratok szerkesztői vettek részt. A résztvevők között voltak: Bulgáriából Ka­men Kalcsev (Szeptemvri), Jefrem Karanfilov (Planik), Georgij Canev (Literaturna miszíj; Csehszlovákiából Jirí Hájek ITvorba), Ján Štev­­cek (Slovenské pohlady); Lengyelországból Jerzy Lisowski (Twórczošč), Andrzej Lam (Mie­­siecznik Literacki); Magyarországról Simon István (Kortárs), Béládi Miklós (Kritika ), El­bert János (Nagy világ); a Mongol Népköztár­saságból Dalantajn Tarva (Cog); a Német De­mokratikus Köztársaságból Wilhelm Girm­s (Sinn und Form), Heinz Plavius (Neue Deutsche Literatur), Anne­lise Grosse (Weimarer Beiträ­ge); Romániából Radu Boureanu (Viata Roma­neasca ), Dan Haulica (secolul 20). A Szovjetunióból részt vettek: M. Aiekszejev (Moszkva), Sz. Aiekszejev (Gyetszkaja Lityera­­tura), Sz. Dangulov (Szovjetszkaja Lityeratura), V. Kozsevnyikov (Znamja), V. Koszolapov (No ■vij Mir), V. Kocsetov (Oktyabij, A. Nyikolajev (Druzsba Norodov), V. Ozerov (Voproszi Litye­raturij, B. Polevoj (Jun­oszty), A. Poltorackij (Vszesz­vity, A. Popov (Nyevaj, A. Szurkov, F. Taurin, N. Fedorenko (Inosztrannaja Lityeratu­ra), G. Hotopov (Zvezdaj, K. Jasen. A tanácskozást V. Ozerov, a Szovjet írószö­vetség vezetőségének titkára nyitotta meg. Mél­tatta a szocialista országok irodalmának a vi­lágirodalomban játszott szerepét, rámutatott • •*8­0­0 azokra az értékekre, amelyekkel ezek az or­szágok az egyetemes kultúrát gazdagítják. A találkozáson résztvett valamennyi ország iro­dalmának fejlődését sajátos jegyek jellemzik, s így a szerkesztő kollégák közötti eszmecserét valamennyi résztvevő érdeklődéssel fogadta. „A hazánkban végbemenő irodalmi folyama­tok elemzése azt bizonyítja — mondotta V. Oze­rov —, hogy a szó művészei figyelmének kö­zéppontjában a kortárs alakjának megteremté­se áll. A művészi megformálásra irányuló tö­rekvés során két szélsőséggel kell megküzdeni: a sematikus monurmentalizmussal és az ember »lefokozásával«, a deheroizálással. A figyelemre méltó szovjet irodalmi művek a szocializmus­nak a párt eszméiért harcba szálló aktív épí­tőit formálják meg. Az általam­ szerkesztett »Voproszi Lityeraturi« azoknak a műveknek a kiemelését tekinti feladatának, melyek meggyő­ző művészi erővel rajzolják meg a­ forradal­márt, a világot átformáló kortárs alakját. A lap figyelmének középpontjában a művészetnek a szocializmus feltételei között való fejlődésével összefüggő problémák, a marxista esztétikával, az irodalom nemzeti jellegével és pártosságá­val, a szocialista realizmus elveivel kapcsolatos kérdések állnak. Nem kevés helyet szentel la­punk a baráti országok irodalmának bemutatá­sára sem, s e téren összehangolja akcióit a kül­földi folyóiratok törekvéseivel.“ Az utána felszólaló N. Fedorenko az „Ino­­sztrannaja Lityeratura“ tevékenységéről beszélt, rámutatva arra a fontos szerepre, melyet a szo­cialista irodalom ismertetése tölt be a lap fel­építésében. „Mi a szocialista országok irodalmá­nak felvonultatását, a kommunista eszmék győ­zelmének bemutatását, a kapitalista országok irodalmában jelentkező haladó tendenciák tá­mogatását, az afro-ázsiai és a latin-amerikai irodalmak széleskörű ismertetését, a polgári ideológia elleni harcot tekintjük fő feladatunk­nak — jelentette ki N. Fedorenko. A folyóira­tok közötti tapasztalatcsere értékes hozzájáru­lás az irodalmi kapcsolatok megszilárdításához és bővítéséhez. Az elismert irodalmi alkotások a lap közve­títésével közkinccsé váltak. Ezzel párhuzamo­san jelentkező törekvés: új nevek, új fiatal te­hetségek felkutatása. E téren komoly segítsé­get jelentenek a lap számára a szocialista or­szágok kulturális tényezőivel, a baráti lapok szerkesztőségeivel fennálló hivatalos kapcsola­tok. Az élénk kerekasztal-beszélgetés, a fokozato­san elmélyülő vita alátámasztotta a találkozó­zó szükségességét és időszerűségét. A beszélgetés kiterjedt több, a szocialista or­szágok irodalmi tudatának jellegét és irányát meghatározó komoly elméleti, valamint gya­korlati kérdésre. A résztvevők által megvitatott kérdéskör a marxista-leninista esztétika alapelvei mellett kiállást, a hagyományos és az újszerű alkotó módszerek problémáit, az író társadalmi fele­lősségével kapcsolatos kérdéseket, az irodalmi folyamatok sokrétűségének és összetettségének a problémáit foglalta magában. A résztvevők az irodalom fejlődése terén elért eredmények hangsúlyozása kapcsán leszögezték, hogy ezek az eredmények szoros kölcsönhatásban állnak a politikai, a gazdasági és a kulturális élet területén elért sikerekkel. A felszólalók nagy beavatottsággal és szen­vedélyességgel számoltak be a szocializmus építésének az irodalmi művekben tükröződő eredményeiről, korunk hősének , az alkotó és teremtő embernek megformálása során el­ért sikerekről. A vitázók különleges figyelmet szenteltek a baráti irodalmak garagodását elősegítő köl­csönhatásoknak, az irodalmi lapok e folyamat­ban betöltött szerepének. A kerekasztal-beszél­­getés célja az irodalmak fejlődése terén szer­zett tapasztalatok összegezése és értelmezése volt. A véleménycsere azt bizonyítja, hogy tanácskozás elősegítette a kölcsönös közele­dést, egymás jobb megértését. A vitában érin­tett valamennyi probléma egy-egy ország iro­dalmának saját gondja is. Meg kell még je­gyezni, hogy a nemzeti irodalmak fejlődésével foglalkozó beszélgetés szükségszerűen áttoló­dott az irodalom internacionalista vonásai vizs­gálatának síkjára, azaz az érdeklődés közép­pontjába az irodalom nemzeti, jellegének és internacionalista vonásainak kérdése került. A külföldi vendégek hangsúlyozták az össze­hangolt akciókra épülő, a revizionizmus és a kispolgári tendenciák ellen irányuló ideológiai harc szükségességét, a szocialista kultúra el­len irányuló ideológiai diverzió leleplezésének fontosságát. Ebben nem kis érdem tulajdonít­ható a szocialista közösség irodalmi folyóiratai­nak, a marxista-leninista világnézet tisztasá­gát, az irodalon­ pártosságát, a szocialista rea­lista alkotó módszert védelmező fórumoknak. A moszkvai találkozó az írók közötti kap­csolatok fejlesztését, egymás irodalmának ala­posabb megismerését szolgáló jelentős kezde­ményezésként könyvelhető el. A nyolc szocialista ország huszonhét folyó­iratának vezetői egyhangúlag támogatták az irodalmi lapok vezetőszerkesztőinek részvéte­lével rendezendő találkozók rendszeresítésére előreterjesztett javaslatot. A legközelebbi talál­kozó lebonyolítására a bolgár kollégák kezde­ményezésére Szófiában kerül sor. A vitában felszólaltak: K. Kalcsev, V. Girmus, Simon L. G. Holopov, J. Stevšek, A. Nyikola­­jev, E. Liszovszkij, V. Koszolapov, D. Hanik­a, D. Tarva, H. Plavius, V. Kozsevnyikov, J. Hájek, G­ranev, Elbert J., A. Grosse, A. Poltorackij, Sz. Dangulov, R. Boureanu, J. Karanfilov, A. I.am, Béládi M., A. Popov, P. Sztrokov, L. Lazar­jev. A Szovjet írószövetség vezetőségének titkár­sága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson jelen volt K. Fegyin, a Szovjet író­­szövetség első titkára, továbbá az írószövetség vezetőségének titkárai: G. Markov, M. Bazsan, Sz. Baruszgyin, K. Voronkov, B. Kerbabajev, V. Kozsevnyikov, A. Kornyejcsuk, L. Lovicsenko, V. Ozerov, B. Polevoj, Sz. Szartakov, A. Szur­kov, A. Csakovszkij, K. Jasen. Mint meghívott vendégek résztvettek a fo­gadáson a találkozón képviselt országok nagy­követségének tanácsosai is. A külföldi vendégek ellátogattak Jasznaja Poljanába, felkeresték több folyóirat szerkesz­tőségét.. A Világirodalmi Könyvtárban a tanács­kozás résztvevői író—olvasó találkozón vettek részt.­ ­Megjelent a L­ityeraturnaja Gazeta 45 számában .

Next