A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-07 / 1. szám

Lapunk 2. oldalát 1972. január 1- től kezdve olvasóink szolgálatába ál­lítjuk. Levelesláda című rovatunk­ban helyet adunk vidéki levelezőink írásainak, lapunkról közölt vélemé­nyének. Az olvasó kérdez, a Hét vá­laszol című rovatunkban válaszolunk az olvasók közérdekű kérdéseire. Ezen az oldalon közöljük Szerkesztői üzeneteinket és az Eseménynaptárt és más érdekességeket. Reméljük, hogy lapunk 2. oldalának új tartal­ma megnyeri olvasóink, levelezőink tetszését és egyre többen keresik fel leveleikkel, kérdéseikkel, javasla­taikkal szerkesztőségünket. Eseménynaptár Január 8 1642-ben ezen a napon halt hősi ha­lált Budai Nagy Antal parasztvezér. 1642-ben ezen a napon hunyt el Ga­lileo Galilei olasz csillagász. 1917-ben ezen a napon született Mahmud Riad egyiptomi politikus és diplomata. 1422-ben ezen a napon győztek a hu­sziták Kutná Horánál Zsigmond zsoldosai felett. Január 9 1887-ben ezen a napon született Vi­lém Kafka neves cseh festő. 1757-ben ezen a napon halt meg Ber­nard le Bovier de Fontanelle francia író. Január 10 1913-ban ezen a napon született Gus­táv Husák, a CSKP KB főtitkára. 1967-ben ezen a napon halt meg Vi­lém Petržalka zeneszerző. 1952-ben ezen a napon hagyták jóvá az ENSZ leszerelési bizottságát. 1877-ben ezen a napon hunyt el Jan­ko Matuska költő, a szlovák himnusz írója. Január 12 1852-ben ezen a napon született La­dislav Zápotocký, a cseh munkás­­mozgalom úttörője. Január 13 1907-ben ezen a napon született Pa­vol Tonkovič zeneszerző. Január 14 1742-ben ezen a napon hunyt el Ed­mund Halley angol csillagász. Szerkesztői üzenetek Lengyel Gáspár, Mechenice (Menybe). Lapunkra negyed évre is elő lehet fi­zetni. Ezen a téren nem történt változás 1972-re sem. Belák Zoltán, Velký Krtli (Nagykür­tös). Verseket lapunk Irodalmi rovatának kell címezni. Lévay László, Hrobonovo (Alistál). He­gedűjét szakvéleményezésre Majster hus­­k­ar Nosál, Bratislava, Hviezdoslavovo nám. 32. címre küldte. Kassai Béla, Kamenec (Kiskövesd). Cik­két előreláthatólag lapunk következő számában közöljük. Levelesláda A csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmából szovjet művészek jártak Dunaj­ská Stredában (Dunaszerdahelyen). A Cse­­csen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság VAJNACH elnevezésű állami táncegyüttese december 2-án tartott ünne­pi bemutatót a Járási Népművelési Otthon nagytermében. A 80 tagú együttes magas művészi élményt nyújtott, műsorukat (ka­ukázusi népdalok, táncok, grúz tánckülön­­legességek) végig vastapssal kísérte a kö­zönség. Az együttes tagjai a hazai vendéglátók­kal közösen megkoszorúzták a Mártírok emlékművét. Kanovics Gy. Dunajská Streda, Urbanics T. felvétele Az Állami Pénzügyi és Külkereskedelmi Szervek Dolgozói Szakszervezeti Szövetsé­ge Központi Bizottságának meghívására a közelmúltban egyhetes látogatást tett Csehszlovákiában az Egyiptomi Szakszer­vezeti Szövetség háromtagú küldöttsége. FARAG HELMI az egyiptomi közalkal­mazottak szakszervezetének elnöke, va­lamint BADAWI MONEM és VANIS FAT­­TAH, a KB tagjai Prága és Bratislava után dr. Ludrovská és Dovlóffi elvtársak kísé­retében ellátogattak Dunajská Stredába is. A Dunaszerdahelyi Jab üzemi szakszer­vezetének vendégeit Miklós elvtárs, a Jab elnöke fogadta. A fogadáson résztvettek a járás politikai és kulturális szerveinek képviselői. Kép és szöveg: Kanovics Gy. A Hét 49. számában Igen tetszett az Ot­­honra találtak című riport, örülünk, hogy államunk ma bőkezűen gondoskodik az el­hagyott és az árva gyermekekről. Szomo­rú, hogy még mindig sok az olyan szülő, aki elhagyja a gyermekét. Szeretném, ha a jövőben is foglalkoznának hasonló em­beri problémákkal. G. S., Galanta Nagy figyelemmel olvastam a Tűnődés az egykéről című cikket. Sajnos ez a je­lenség nálunk is felütötte a fejét. Mi öten voltunk testvérek, s ha nem is éltünk nagy bőségben, a szeretet, a meleg csa­ládi élet mindenért kárpótolt. Ma minde­nük megvan az embereknek, gyerekei mégsem akarnak egynél többet. P. Kálmánná, Šafáriková Nagyon szeretek történelmi tárgyú írá­sokat, régi históriákat olvasni. A hét min­den számában elolvasom a Századok, tör­ténetek sorozatban közölteket. Remélem, hogy a jövőben is sok ilyen írással örven­deztetik meg olvasóikat. A szerkesztőség­nek az új évben jó munkát kívánok. K. M., Pribeta Kérdezzen!— , válaszolunk A šalpi (vágsellyel) temetőben nyugszik Fekete János hídépítő. Szeretnék közeleb­bit tudni az életéről, alkotásairól. M. J., Sala Feketeházy János (1842—1927) mérnök, neves hídépítő Salán (Vágsellyén) szüle­tett és halt is meg. Tanulmányait Bécsben és Zürichben végezte. Különösen a vas­szerkezetek tervezése terén végzett nem­zetközileg is kiemelkedő munkát. A MÁV főmérnöke volt, s így 1912-ig az összes vivoti híd az ő tervei alapján készült. Főbb alkotásai a budapesti Szabadság-híd, a fiumei forgóhíd, a szegedi Tisza-híd, a budapesti Keleti pályaudvar tetőszerkeze­te. Ő találta fel a mozdonyfordító koron­got és több hadászati hídszerkezetet. Együttműködött a világhírű francia Eiffel céggel. Az egyik barátommal vitatkoztam, hogy mikor találták fel a szappant. Szerintem még a középkorban. Mi az igazság? P. A., Lučenec A második évszázadban Galliában már mostak szappannal, és fürdéshez is hasz­nálták. Igaz-e, hogy a dánok szeretik legjobban a világot? P. I., Nové Zámky Valóban igaz, hogy Dánia lakossága költ a legtöbbet virágra. Egy főre számítva át­lag 14 dollárt adnak ki évente, cserepes virágra. Második helyen Svédország áll 9 dollárral. Kovács István kálnal olvasónk arra ki­váncsi, vajon búzából vagy rizsből fo­gyaszt-e többet az emberiség. Az emberi táplálkozás túlnyomó részét ma még alapjában véve a világon 12 nö­vény biztosítja. A mérsékelt égövön ezek a növények a búza, kukorica, rozs, burgo­nya és a borsófélék, a trópusi területeken pedig a rizs, köles, cukornád, manlóka, kókuszdió és a banán. Az emberiség a kereken 200 000 növényfajból ezt a tizen­kettőt választotta ki termesztésre, amely­nek közös vonásuk az, hogy aránylag bő­­termők, általában jól szállíthatók és rak­tározható— a termelési technológiájuk aránylag egyszerű és — amit talán első­sorban kellett volna említeni — jól alkal­­mazkodnak a különböző termőhelyi adott­ságokhoz. Ezek a megfontolások azok, amelyek e növényfajok kiválasztását és — mondhatni — az egész világra szóló el­terjedését eredményezték. A fogyasztás felől nézve a kérdést, a legfontosabb két növény: a búza és a rizs. Évi termésük is megközelítőleg azonos, bár az a helyzet Földünkön, hogy a rizs több ember alaptápláléka, mint a búza. A búzatermesztés elterjedt az egész világon, viszont a rizstermelésnek 90 %-a Ázsiára jut. A gabonák közül a búza termesztése több okból is nagymértékben terjedt és terjed korunkban is. Egyrészt termelés­technológiája valóban egyszerű. Terjed a búza termesztése azért is, mert a gépesí­tés fejlődésével munkaerő-szükséglete ál­landóan csökken, egyszersmind termésé­ből használható fel a legtöbb a területegy­ségre vonatkoztatva emberi táplálékul. Szalmája is fontos anyagot szolgáltat a mezőgazdaságnak. A szalma egyrészt az álattenyésztés alomszü­kségletét, tehát az állatok higiéniai, kényelmi igényét elégíti ki, továbbá trágyaként talajerőpótlási szempontból fontos, másrészt újabban mint cellulóz-nyersanyag is erősen tért hódít. Termeléstechnológiáját állandóan igyekez­nek tovább egyszerűsíteni. Mivel a leg­nagyobb területre terjed ki, technológiá­jának megváltoztatása nagy gazdasági ki­hatású. A növény szárának, a búza szal­májának hasznosítása állattenyésztési vo­nalon háttérbe kerül, mihelyt a szalmát egyéb anyagokkal, elsősorban műanyagok­kal, tudják pótolni vagy helyettesíteni. Háttérbe kerül egyébként azért is, mert a termelés során a búzaszalma behordása a tábláról és újbóli kiszállítása trágya alak­jában súlyos szállítási megterhelést jelent a mezőgazdaságnak. Gondoljunk arra, hogy a világ összesen kb. 450 millió hektárnyi gabonafélékből (kivéve a kukorica) álló vetésterületéről a szalma betakarítása beszállítása hektáronként 30­0 termésátla­got számítva 1650 millió tonna be-, illetve kiszállítást jelent, ami meghaladja a vi­lág vasérc- (515 millió t) vagy megköze­líti a világ kőszénszállítási (1956 millió t) feladatát, termés jellege folytán azonban jóval nagyobb szállítási kapacitást igényel, mint bármilyen más anyag.­ ­ Hét A címlapon František Antonifi és Viera Krupcová, Bratislava 1971. évi társastánc-bajnokai. Grossmann Igor felvétele A 24. oldalon őszi , Marika vendéglátó­­ipari tanuló. Prandl Sándor felvétele A CSEMADOK Központi Bizottsá­gának képes hetilapja. Főszerkesztő: Major Ágoston Szerkesztőség Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók: C 398. — Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-he­lyettes 328-64, szerkesztőség: 328-85. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwal­­dovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési dij negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 156,— Kčs. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza.

Next