A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-04 / 40. szám

Több mint húsz éve alakult meg Podunajské Biskupicében (Pozsonypüspökin) a CSEMADOK tánccsoportja, mely az ötvenes évek közepén az élen járó együt­tesek közé tartozott és sikeres fellépéseivel országszerte elisme­rést aratott. Temperamentumos táncaiknak tapsolt Prága közön­sége is 1955-ben az első orszá­gos Spartakiád ünnepségeinek alkalmából, ahol a népművészeti alkotóverseny döntőjében a leg­jobb szlovákiai csoportként érté­kelték. Részt vettek a CSEMADOK or­szágos dal- és táncünnepélyén Lucenecen (Losoncon). Az 1956-os magyarországi ellenforradalom után Magyaróváron, Győrött és Veszprémben előadott agitációs műsorukkal segítették a kulturá­lis konszolidálódást Magyar­­országon. 1957-ben újra bekerültek az országos népművészeti alkotó­verseny ostravai döntőjébe, ahol a rangos második helyet érték el az amatőr néptánc­ csoportok kategóriájában. Abban az évben különböző rendezvényeken nyolc­­vankétszer léptek a közönség elé. Ezt az iramot már amatőr szerve­zéssel és anyagiakkal sem tudták tovább biztosítani, ezért elfogad­ták a Samoríni (somorjai) Járási Népművelési Otthon ajánlatát: így alakult át a csoport a Felső­csallóközi Népi Együttessé. Püspökin csak évek múltán si­került újra megfelelő színvonalú amatőr együttest szervezni. Főleg tehetséges fiatalokból. Az együttes akkori számaiból érdemes felidézni néhány tánc- k­ompozíciót: az Ecseri lakodal­mast, a Cigánytáncot, a Csár­dás-rondát, a Pásztortáncot, és a Halálra táncoltatott lányt. Az újabbak közül pedig a Bodrog­közi konyhatáncot, a Tardoskeddi váskatáncot, és a Pincénél című hangulatos tánckompozíciót. Az együttes vezetői közül hadd em­lítsük meg Horváth Rezsőt, Pék Sándort, Czingel Lászlót, Takács Andrást. Az együttes — átmeneti pan­gás után — többször újjá alakult, legutóbb 1968-ban. Először csak helyi és járási rendezvényeken szerepeltek a tehetséges fiatalok. Egyik legnagyobb sikerük az volt, hogy 1971-ben eljutottak a nép­művelési intézmények megalaku­lásának 20. évfordulója alkalmá­ból a bratislavai kultúrparkban rendezett városi ünnepségekre, ahol a csoport a második város­kerületet képviselte és nagy si­kert aratott. 1972-ben már ott voltak Zselizen és az idén újra ott találkozhattunk velük. Fiatalok, lelkesek, fűti őket a vágy, hogy az elődeik útját jár­ják és még további sikerekkel gazdagítsák kulturális életünket. (ozsvald)

Next