A Hét 1975/2 (20. évolyam, 25-42. szám)

1975-07-08 / 25. szám

ÉS MINDENNAPI KENYERÜNK Az utóbbi időben különösképpen növekszik a talajmüvelés jelentősége. A Föld lakói számának gyors ütemű növekedésével ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítása, egyre emelkedik az élelmiszerek ára a világpiacokon. Világviszonylatban az ok nem a meg­művelésre alkalmas földterületek hiá­nya, hanem ezek elégtelen felhaszná­lása; hatalmas területek hevernek par­lagon, mert a termővé tételükhöz szük­séges pénzösszegeket felemésztik a fegyverkezési kiadások, a meglevő tár­sadalmi rendszerek szociális igazság­talanságra, a javak igazságtalan el­osztására épülnek. Nálunk nem a parlagon heverő ter­mőföldek okoznak gondot (bár ha na­gyon utánanézünk, még talán ilyen is akad), hanem termőföldeknek nem me­zőgazdasági célokra való igénybe vé­tele. Az ötödik ötéves tervidőszakban ugyan — az előző tervidőszakokhoz képest — csökkent a termőföldek más célokra való igénybe vételének üte­me, de nem olyan mértékben, mint ahogy az kívánatos lenne. Négy év alatt 54 ezer hektárral lett kevesebb a termőföld, ami tizenhétezer hektárral több az ebben az ötéves tervidőszak­ban előirányzottnál. S ez igen komoly dolog. Természetes, hogy szükség van új üzemek, lakótelepek, utak építésére, de kevéssé tartjuk tiszteletben azt az elvet, hogy ilyen célokra kevésbé ér­tékes, nehezebben megművelhető föld­területeket kell igénybe venni. Van nálunk törvény a mezőgazdasági cé­lokra hasznosított földterületek védel­mére; ez bizonyos rendet vitt be a földdel való gazdálkodásba és javu­lást eredményezett, de még mindig nem tartják be rendelkezéseit kellő­képpen, sőt vannak, akik tudatosan kijátsszák. Az élelmiszertermelés, mint említet­tük, világprobléma, ennek tudatában nem lehet közömbös a számunkra a termőfölddel való helyes gazdálkodás kérdése. Nemcsak a megművelt földek mennyiségi csökkenésének lelassításá­ról van itt szó, hanem általában a termőfölddel való gazdálkodásról, a talaj termőképességének helyes ki­használásáról, növeléséről, illetve hely­reállításáról, megújításáról. A CSKP XIV. kongresszusa azt a fel­adatot tűzte a csehszlovák mezőgaz­daság elé, hogy az élelmiszerfogyasz­tás növekedését saját forrásokból kell fedezni. A CSKP KB tavaly novemberi plenáris ülése ezt egy még fontosabb feladattal bővítette ki — törekedni kell arra, hogy a legközelebbi években egyes mezőgazdasági termékek, min­denekelőtt a gabonafélék vonatkozá­sában elérjük a teljes önállóságot, autarkiát. Ha figyelembe vesszük a me­zőgazdasági termelésnek az utóbbi években elért fejlődését, ez a feladat reális, bár nagyon igényes. Elérni csak úgy tudjuk, ha megszigorítjuk a termő­föld védelmét, minden hektárát bevon­juk a termelésbe, illetve bővítjük a mezőgazdaságilag hasznosított földte­rületeket a kimerült földek termővé té­telével, rekultiválásával. Ez a követel­mény nemcsak a mezőgazdaság dol­gozóit érinti, az egész társadalom ügyévé kell válnia. Ugyanígy az arra való törekvés, hogy a talaj a lehető legnagyobb hozamo­kat nyújtsa, sem kizárólag a mezőgaz­dák ügye. A gépipar, a vegyipar és számos más gazdasági ágazat jelentős szerepet játszik az intenzív gazdálko­dáshoz szükséges feltételek biztosítá­sában. A termelési folyamat bizonyos szakaszaiban döntő tényezőként szere­pelhetnek, s ha nem teljesítik felada­taikat, leronthatják a mezőgazdasági dolgozók minden igyekezetének ered­ményeit. A gazdálkodás, a talajmüvelés azon­ban így is természetesen a mezőgaz­dák feladata. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez életük tartalma, értelme. Vi­szonyuk a földhöz az elmúlt negyed­század során történelmi fejlődésen ment keresztül, a mezőgazdaságban is győztek a szocialista termelési formák. Maguk a mezőgazdasági dolgozók tudják a legjobban, hogy ez a fej­lődés még nem ért véget, hogy az egész társadalom érdekében még töb­bet nyújthatnak a földnek, a talajnak, s ennek eredményeképpen még na­gyobb terméseredményeket érhetnek el, mint azelőtt. Még elég lehetőség áll rendelkezésre a termelés intenzitásá­nak fokozására a vízgazdálkodás meg­javításával, növényfajtánként a táp­anyagok optimális adagolásával, a ta­laj termőképességének megfelelő ag­rotechnikai elvek alkalmazásával va­ló fokozásával stb. A föld az alapvető termelőeszköz a mezőgazdaságban, ezért elsősorban a helyes földgazdálkodástól függ az egész mezőgazdasági termelés ered­ményessége. Nem elég a jó talajmű­velés, ki kell tudni választani a leg­jobb vetőmagot, biztositani kell a nö­vényzet megfelelő fejlődését, a növé­nyek védelmét a betegségektől, a kár­tevőktől, a gaz elburjánzásától. Nem elég biztositani a jó termést, gondos­kodni kell a legmegfelelőbb időben történő, gyors, veszteségmentes beta­karításáról is. Egyáltalán igen nagy szerepet játszik az idő a mezőgazda- sági munkák megszervezésében. Ki gondol arra vajon, hogy egyetlen napi késés a tavaszi árpa elvetésében 70 kilogramm veszteséget jelent a termés­hozamban hektáronként? A modern kutatás azt is ugyanígy kimutatja, hogy milyen veszteséget okoz táperőben minden egyes nap késedelem a fűfé­lék betakarításánál. Ismét emlékeztetünk rá, milyen je­lentős szerepet játszik, hogy megle­gyen a kellő összehangoltság az egyes ipari ágazatok és a mezőgazdaság között a termés betakarításában. Me­zőgazdászaink sokhelyütt már meg­szokták, hogy olyan növényfajtákat termesszenek, amelyeknek betakarítása és beszállítása meghaladja erőiket, és­pedig a gépek ésszerű csoportos al­kalmazása, a jól átgondolt mukaszer- vezés és a mezőgazdasági dolgozók nagyfokú áldozatvállalása mellett is. Segítségre van tehát szükségük a be­takarítási csúcsmunkák ellátásához és a veszteségeknek a lehető legkisebb mértékre való csökkentéséhez. Igen fontos hangsúlyozni ezt a tényt, hi­szen alig néhány hét múlva kezdődik az aratás. A mezőgazdasági termelés nagyon igényes tevékenység. Az iparban el­ronthatunk valaVnit, s ez legfeljebb egy órányi, egy napos vagy esetleg egy hónapos kiesést jelent. A mezőgazda­ságban minden jelentősebb hiba azt jelentheti, hogy oda van egy egész év munkája. Becsüljük meg ezért a föl­det, s úgy gazdálkodjunk vele, mint a legértékesebb vagyontárggyal, mert hi­szen az is. A talaj, a föld pótolhatatlan terme­lőeszköz. Ezért a talaj termőképessé­gének s a lehető legésszerűbb felhasz­nálásának biztosítása a legfontosabb tényezője nemcsak a szocialista mező- gazdaság, de nyugodtan mondhatjuk, az egész népgazdaság további fejlő­désének is. VÁMOS GÁBOR felv. hot A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gon­dozásában. Felelős: Ozsvald Árpád, főszerkesztő-helyettes. Telefon: főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65, 341-34. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Szedi a Vychodoslovenské tlaciarne, n. v„ Kosice. Nyomja a Polygrafické závody, n. v., Bratislava-Krasnany. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kcs, fél évre 78,— Kcs, egész évre 156,— Kcs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. INDEX: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Prandl Sándor felvétele 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék