A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-16 / 15. szám
ehszlovákia részletes autótérképének 47— 48. oldalán alaposabb vizsgálódás nélkül is kirajzolódik az ember szeme előtt egy feltűnő fehér folt. A Vág és a Kis-Duna alsó szakaszát, illetve a Vág-Duna kétoldali vidékének térképét nem tarkítják helységek nevei — s utak is alig. Látszólag tehát lakatlan e vidék. De csak a térkép látszata szerint. A valóság más képet mutat s e valóságból csupán a fehér folt középpontjában fekvő Gútát jelzi a térkép. Azt pedig teljes joggal, hiszen tegnap még ez volt az ország legnagyobb faluja. Ma dinamikusan fejlődő város, de területileg az ország járási székhelyeinek többségénél nagyobb. Körülötte nyújtózik a térkép foltja s e fehér foltban a megjelöletlen tanyák. Ezt nevezik gutai tanyavilágnak. Már akik tudnak róla... Gútai tanyavilág. Legszívesebben mindkét szót nagybetűvel írnám. Ha másért nem, hát azért, mert egyedülálló az országban s egyedülálló abban is, hogy az újságokban esztendőkön keresztül nem esik róla szó. Nem mintha szégyellnivaló lenne, sőt egyáltalán nem az. Nem tudom miért. A gútai tanyavilágról sok mindent nem tudok — ezért is akartam két évvel ezelőtt könyvet írni róla. A szándék szándék maradt. De csak addig a napig, míg el nem indultam e fehér folt felé, hogy riportot írjak róla a Hétnek. A riport tervéből most riportsorozat lett s a régi szándékból úgy látszik „elkerülhetetlenül“ könyv kerekedik majd, mert az izgalmasnál, az érdekesnél, a csaknem ismeretlennél jóval több ez a világ. Hetek óta járom a tanyavilág úttalan útjait s ahány emberrel, annyi sorssal találkozom. Széppel és szomorúval, megváltozattan és nehezebben változóval. A múlt és jelen különbözőségei és azonosságai itt még csaknem egyként kiélezettebbek az általánosnál. A tanyavilág külső formái és belső tartalmai egyaránt indokoltá teszik a vizsgálódást. Szociográfiai, néprajzi szempontból ugyanúgy, mint a társadalmi mozgás, az átalakulás jelenségeinek, szükségszerűségének és körülményeinek szempontjából. De azért is, mert e sajátos településforma sajátos sorsokat, szemléleteket és életformákat alakított ki az idők folyamán, minek következményeképpen a változás is sajátosan lassúbb, vagy esetenként épp ellenkező tünetei láttán szembetűnőbb. A gútai tanyavilágnak mondott szórványtelepülés területileg lényegesen nagyobb, mint amennyi ebből közigazgatásilag a városhoz tartozik, hiszen csaknem összefüggő vonulatban nyúlik be a galántai és dunaszerdahelyi járás területére, így aztán a három járásba közel egy tucatnyi az olyan falvak száma, melyek közigazgatásához többkevesebb tanya is hozzátartozik. Ebből is ered, hogy egyelőre nincsenek összesített adataim a tanyákat képező épületek, a tanyákon élő emberek számáról, a szövetkezetek, állami gazdaságok, erdő- és vízgazdálkodási üzemekhez tartozó szórványosan lakott területekről. Mint ahol a tanyavilág pontos határai is megrajzolatlanok. Mindenesetre tanyasiak ezreiről, tanyák százairól, nyolcvan, száz négyzetkilométernyi kiterterjedésű világról van szó. E világ elszigeteltségéről és kötődéséről — ám e riporton belül korántsem a teljesség igényével, csupán a valóság egészének egy-egy felvillanásával. Mi a tanya? Hogyan lett, mikor, miért? Meddig van létjogosultsága. I