A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-11-11 / 46. szám

VAGDALTHÚS ALUFÓLIÁBAN EPEBAJOSOKNAK HOZZÁV­ALÓK: 40 dkg marhahús, só, 2 db tojásfehérje, 4 dkg volt, 1 db zsemle, majoránna, petrezselyemzöldje. KÉSZÍTÉS­E: A marhahúst levesben megfőzzük, kivesszük és a zsemlével ledaráljuk, hozzákeverjük a tojást, majoránnát, sót, vajat, petrezselyemzöldjét. Jól összedolgozzuk és négy részre osztjuk. Alufóliából négy megfelelő nagyságú dara­bot vágu­nk, vajjal megkenjük, mindegyikbe egy-egy ada­got teszünk a húsból, begöngyöljük, tepsibe rakjuk, kevés vizet öntünk alá és kb. fél órát sütjük. Burgonyapürével, céklasalátával vagy kompóttal tálaljuk. Nagy divat mostanában a népi hímzéssel díszített blúz vagy ru­ha. Ezek mellé az utóbbi időben a szőttes hatású kelmék viselése is felsorakozott. A lakástextil szaküzletek gazdag választékban kínálják a különböző színű és mintázatú, szőttes hatású szette­ket, abroszokat. A képen látható blúz két da­rab 70x70 centiméteres abrosz­ból készült. Az egyik darabból a blúz ele­jét, a másikból a hátát szabjuk ki, mégpedig úgy, hogy külön­­külön kettéhajtjuk. (Szabásmin­tánkon zölddel jelöltük a nyak­kivágás hátsó vonalát, pirossal az elejét.) Az elején a nyak­kivágás bővítésére szolgáló egyenes bevágást csak krétával jelöljük meg, mégpedig a színén. Ide (szintén az anyag színére) ráfércelünk egy kb. 8x18 cm-es darabot (az oldalaknál marad ennyi), majd középütt egymástól 12 cm-re két 12,5 cm mély var­rást készítünk. A két varrat kö­zött elvágjuk a kelmét, a rátét anyagot visszahajtjuk a bal ol­dalra és az immár kész bevá­gást a színéről még egyszer körülgépeljük. Ezután elkészítjük a két karcsúsító bevarrást, majd a vállaknál összevarrjuk az ele­jét és a hátát. Az ujja, hosszab­bításául szolgáló toldalék részt szintén összevarrjuk és így együtt gépeljük a blúzhoz. Csak ezután varrjuk össze a két oldalát. Az aljától kb. 5 cm-re elkötjük a cérnát, a széleket visszahatva, a színéről tűző öltéssel rögzítjük. A varrások mentén az anyagot szétvasaljuk és eltisztázzuk. Az abrosz maradék anyagából ré­zsűt csíkokat vágunk, ezzel szeg­jük körül a nyakkivágást, úgy hogy kötőt húzhassunk a sze­gélybe. Az alját és az ujját nem kell eltisztázni, maradhat az abrosz szegélyéül szolgáló rojt­díszítés. - fm- KAROL DUCHO: Hosszabb ideje már ő Szlovákia leg­népszerűbb, külföldön is legismertebb táncdalénekese. Áprilisban múlt 28 éves és tizenegy éve, hogy nyilvánosan énekel. Akkor egy tehetségkutató verseny megnyeré­sével hívta föl magára a figyelmet, ám a tényleges pályakezdés távolról sem volt olyan egyszerű, mint az valakinek a mai sikereinek tudatában - esetleg tűnhetne . . . Igaz, egy tehetségkutató versenyen tűnt föl, de utána nem tudott rögtön az élvonalba törni. Már-már azt rebes­gették, hogy talán nem is sikerül a pályán maradnia, amikor Vlado Hronec hívta meg együttesébe a fiatal énekest. Későbbi sikereit tulajdonképpen ennek a zenekarnak köszönheti. Itt tanulta meg a színpadi mozgás törvényeit, itt döbbent rá a rendszeres énektanulás fontosságára, itt került kapcsolatba külföldi impresszáriókkal és ezek a si­kerek nyitották meg előtte a hazai rádió- és tévéstúdiók ajtóit is. Karrierje ezek után merészen szökkent a ma­gasba. Az utóbbi években több nem­zetközi fesztiváldíjat nyert, nemegyszer díjas helyezést kapott a Bratislavai Lírán és zsúfolt határidőnaplójában évek óta sokasodnak az olyan dátu­mok, amikor nem tud eleget tenni az újabb hazai vagy külföldi meghívások­nak - mert akkor éppen a Szovjet­unióban, Svédországban, Japánban, az NDK-ban vagy épp otthon turnézik. (M­) Fotó: Kontár Gyula

Next