A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-05 / 1. szám
VIRÁGKÖTÉSZET A virágot az ember már ősi idők óta ismeri. A virágnak a ma élő ember életében is nagy szerepe van - hasonlóan mint az ókor népeinél. írásos feljegyzések bizonyítják egyes országok népeinél a virág szeretetét, sokrétű felhasználását és a természet tiszteletét. Az egyiptomiaknál már jellegzetes kertkultúra alakult ki s vele párhuzamosan a kötészet is fejlődött. A virágok felhasználása ebben az időben igen sokrétű volt. Virágokkal díszítették az ünnepek és lakomák színhelyeit. Egyes előkelőségek fejükön virágkoszorút viseltek. A lótusz a szerelem titkos jele volt, az egyiptomiak legismertebb szent virága. Nagyobb ünnepnapok alkalmával az isteneknek virágáldozatot mutattak be. Az ókor népei közül a görögök virágkötészetevolt a legfejlettebb. Előszeretettel alkalmazták a virágfüzéreket. A legkedvesebb növényük a babér volt. A babérkoszorú nagy elismerésnek számított, amivel csak győztes hadvezéreiket és olimpiai győzteseiket tisztelték meg. A görögök színes cseréptálaikba már vágott virágot helyeztek, s a virágtálak ősei is talán ebből az időből származnak. A rómaiak a virág szeretetét is átvették a görögöktől. Talán abban különböznek a görögöktől, hogy nagyobb változatosságot alkalmaztak. Legkedvesebb növényük a rózsa és a liliom volt. Nagy változatosságban helyezték el őket vázákban. Náluk is nagy népszerűségnek örvendett a virágfüzér és virágszőnyeg használata. A Római Birodalom bukása után Bizánc ápolta tovább a ró _____________________________ mai kultúra emlékeit s vele együtt a virágkötészet művészetét is. Az ősi népeknél a virágok szeretete rituális szertartásokhoz kapcsolódik. A középkorban a virágokat a templomok és a királyi udvartartás díszítéséhez használták. A polgári társadalom kialakulásával egyidőben a virágdíszítés is lassan fejlődésnek indult. Az 1870-es években jelennek meg az első virágüzletek, s a virágtermesztés is fellendül. A század végén erősen hatott a virágkötészetre Japán és Kína díszítő művészete. A virág, a virágcsokor már nélkülözhetetlen a ma embere számára, a virágkötészetben is születnek remekművek éppúgy, mint minden más művészi alkotás terén. A virág ma már nem luxus, egyre inkább az ember mindennapi igényévé, a kulturált élet fokmérőjévé válik. CSÁKVÁRI GÉZA félhold alakú * * » • • A f. Az ikebana készítésénél használatos kenzántű típusok: Hozzávalók: 60 dkg sertésoldalas, 2 db vöröshagyma, 25 dkg marhahús, 20 dkg füstölt kolbász vagy szalámi, petrezselyemzöldje, 10 dkg kemény sajt, bors, só, szerecsendió, 4 gerezd fokhagyma, 50 dkg csont, 1 kanál paradicsompüré, 10 dkg olaj vagy zsír, 6 dkg simaliszt. Készítése: A sertésoldalast kicsontozzuk, hosszában fél centiméteres szeletekre vágjuk, húsverővel kiveregetjük, megsózzuk, borsozzuk, áttört fokhagymával bekenjük és állni hagyjuk, míg a tölteléket el nem készítjük, a marhahúst finomra ledaráljuk, az egyik hagymával a kolbászt vagy a szalámit és a petrezselyemzöldjét apróra vágjuk, megsózzuk, borsozzuk, kevés vizet teszünk hozzá, jól összedolgozzuk és vékonyan megkenjük vele a húsokat, majd szeletekre vágott sajtot helyezünk rá és ismét rákenünk a töltelékből, majd hengeralakúra tekerjük és spárgával átkötjük. A tepsi aljára apróra vágott csontot és karikákra vágott hagymát teszünk, zsírt öntünk rá, rátesszük a hústekercseket és öntözgetve lassan szép pirosra sütjük. Ha puha, kivesszük a húst, a létől elpárologtatjuk a vizet, hozzáadjuk a paradicsompürét, majd liszttel megszórjuk és barnára pirítjuk. Utána vízzel felöntjük és fél óráig a sütőben hagyjuk forrni, majd leszűrjük, ízesítjük és a hússal tálaljuk. Párolt rizst, vagy főtt burgonyát adunk hozzá. BAKATEKERCS RÓBERT szakács receptjei CSAK 1 PERCRE... A szerencse: sorsunkat alakító, akaratunktól független, véletlen esemény. Az ősi néphiedelem szerint szilveszter éjjelén a szerencsemalac és a szerencsepénz, az új esztendő első napjaiban a pontypikkely, a négylevelű lóhere hozza házhoz a szerencsét. És persze a kéményseprő! Ezek szerint a nagymácsédi (Veľká Mača) TARTOTT SÁNDOR is. - Vajon kiderítette-e már, hogy hol keresendő a kéményseprőkkel kapcsolatos babona eredete? - Még azokban az időkben, amikor az emberek nádfedeles házakban laktak. A kormos, rosszul szelelő kéményből kipattanó szikra ugyanis könnyen lángba borította a zsúpfedelet s aztán az egész házikót is. Ezért a kéményseprő tulajdonképpen szerencsét hozott a házhoz ha eljött és kitisztította a kéményt, hiszen megóvta az emberek nehezen összekuporgatott vagyonkáját. - Kellemes tudat a szerencse „küldöncének" lenni? - Nem tagadom, jó érzés. Gyakran előfordul, hogy vizsgák előtt álló diákok kérnek egy-egy szálat a kéménysöprőkeféből; felnőtt, meglett emberek keresik hamarjában a gombjukat, ha meglátnak bennünket. Az ilyesmi jókedvre deríti a kéménysöprőt. - Tud-e olyan esetről, amikor valóban meghozta valakinek a szerencséjét? - Még tanonc voltam, amikor társaimmal a troliban utazva egy utas hat lottószámot kért tőlünk. Mint később megtudtam, 15 000 koronát nyert az illető! - Valamikor a fekete mundérnak tekintélye, a szakmának rangja volt. Ma is így van még? - Sajnos, távolról sem .. . Még egy olyan faluban sem, mint Nagymácséd, pedig itt tizenöt-húsz évvel ezelőtt szinte minden házban legalább egy kéményseprő lakott. A mai fiatalokat nem érdekli, nem vonzza ez a munka. Füstösnek, kormosnak, kényelmetlennek tartják. Pedig ez a szép benne! Meg az is, hogy nincs íróasztalhoz, géphez kötve az ember, hanem szabadon jár-kel házról házra. És mindenütt örömmel fogadják, hiszen huzatos kémény nélkül hideg, fűtetlen marad a lakás. - Ha most szerepkört cserélnénk s a riporter lenne a szerencselovag, Tartott Sándor vajon mit kérne tőlem? - Első kívánságom szakmába vágó lenne: legyen újra tekintélye a szakmának, legyen megint utánpótlás is, hiszen ez idő tájt talán a félkezemen is megszámolhatnám, hány tanulója van szakiparitanuló-központunknak. Második kívánságként tartós békét kérnék. A harmadik kívánságom pedig, hogy sokáig egészséges maradjon a kezem-lábam, mert ebben a szakmában csak így lehet teljes értékű munkát végezni. (mik) Fotó: archív 21