A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-08 / 10. szám

ÉVZÁRÓKRÓL JELENTIK ■ A CSEMADOK losonci (Luče­nec) helyi szervezetének évzáró taggyűlését Jacsmeny­­k Frigyes nyitotta meg. Jelen volt Sáfi Bé­la, a járási bizottság elnöke és Princz Sándor, a járási bizottság új titkára. A tavalyi év kulturá­lis munkáját Turi Gyula, a helyi szervezet elnöket ismertette. Büsz­kén jelentette a tagságnak, hogy a tavalyi évzáró közgyűlésen el­fogadott tizenkét határozati pontból tízet sikeresen teljesí­tett. Nem volt eredményes a to­vábbi Hét-előfizetők szerzése, s az ifjúsági klubot sem sikerült életrehívni. Pedig a klubra nagy szükség volna. A helyi szervezet négyszáz fiatal tagot tart nyil­ván. Ennek ellenére a vezetőség tevékenysége pozitívan értékel­hető. Tizennyolc alkalommal ülé­sezett, két alkalommal hívott össze tagsági gyűlést. A fiata­labb tagok részt vettek a vers- és prózamondók járási verse­nyén, s két íróval tartottak író-ol­vasó találkozót. Eljutottak a Mó­­ra-Móricz vetélkedő országos döntőjéig. A helyi szervezet em­lékestet rendezett Fábry Zoltán születésének 82. és Móra-Móricz születésének 100. évfordulója al­kalmából. Megemlékeztek jelen­tős politikai évfordulókról. „Rö­pülj páva" címen egész estét betöltő folklórműsort adtak. Megrendezték a hagyományos CSEMADOK-bált. Több ismeret­­terjesztő előadást tartottak. Ak­tívan kivették részüket a tagto­borzásból. Sajnos a színjátszókat a múlt évben sem sikerült felráz­ni. A helyi szervezet jó munkáját bizonyítja, hogy a járási párt­os állami szervek harminc sze­mélynek adtak át kitüntetést és elismerő oklevelet. Az évzáró taggyűlésen az építőipari szak­­középiskola, a pedagógiai isko­la és az általános iskola tanu­lói adtak színvonalas műsort. id. CSAK ISTVÁN ■ A nagykaposi (Veľké Kapu­šany) CSEMADOK-tagok a mű­velődési otthonban tartották meg évzáró taggyűlésüket. Géczi La­jos gimnáziumi tanár nyitotta meg a tanácskozást, üdvözölte dr. Gyimesi Györgyöt, a járási bizottság elnökét, valamint Jesso Bertalant, a városi nemzeti bi­zottság elnökét. Miczák Bertalan, a helyi szervezet elnöke tüzete­sen foglalkozott a közművelődé­si klub munkájával. Előadást tar­tottak Ady Endre életéről és munkásságáról. Meghívták kö­rükbe Havas Judit budapesti elő­adóművészt. Nyelvi kérdésekről beszélt dr. Jakab István, a Ko­­mensky Egyetem magyar tan­székének tanára. Nagy érdeklő­dést keltett László Gyula ré­­gészprofesszor előadása a kettős honfoglalásról. Halász Péter bu­dapesti amatőr néprajzgyűjtő beszámolt a moldvai csángó magyarok életéről. Beszélgettek Gál Sándorral, a „Folyó” című kötetéről. A beszámoló kitért a CSEMADOK KB tízezer koronás anyagi segítségére is, amellyel az alakulóban lévő népi tánc­­csoport munkáját kívánja támo­gatni. Jelenleg kilenc pár alkot­ja az együttest, s további fiata­lokat várnak a csoportba. A he­lyi szervezetnek jó a kapcsolata a művelődési otthonnal. A jövő­ben további ismert előadókat hívna­k meg Nagykaposra. A vi­tában szót kért Jesse Bertalan, és nagyra értékelte a helyi szer­vezet munkáját. Támogatást ígért mind anyagi, mind erkölcsi té­ren. A kulturális műsorban fel­lépett az­ 1977-ben alakult har­minckét tagú vegyeskórus és a gyermek folklóregyüttes. VARGA LÁSZLÓ ■ A CSEMADOK alsószeli (Dol­né Saliby) helyi szervezete év­záró taggyűlésén emlékezett meg a Szövetség megalakulásának 30. évfordulójáról. A beszámolót Szabados László, az általános iskola igazgatója terjesztette elő. A tevékenységről sok jót nem mondhatott. A munka korántsem volt­­ folyamatos. Megemlékeztek a szervezet megalakulásának 30. évfordulójáról, író-olvasó talál­kozót rendeztek Ordódy Katalin­nal és Rácz Olivérrel. A múlt év sikeres akciójának tekinthető a tábortűzzel egybekötött vidám est, amelyre a halastó partján került sor. A Nőszövetség helyi szervezetével karöltve részt vet­tek a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalversenyben. Csak sajnálni lehet, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a férfiakat nem sikerült beszervez­ni az énekkarba. A színjátszó csoport tagjai betanulták az „Életem Zsóka" című darabot. Vígh György, a nádszegi (Trsti­­ce) általános iskola tanítója rendezte. Az új vezetőség sokré­tű tevékenységet kíván kifejte­ni, ehhez szükség lesz minden CSEMADOK-tag munkájára. OLÁH GYULA ■ A pogrányiak (Pohranice) az új kultúrházban tartották a CSE­MADOK helyi szervezet évzáró taggyűlését. Garai Nóra értékel­te a tavalyi munkát. A folklór­csoport érte el a legjobb ered­ményeket. Bemutatót tartott a járási folklórrendezvényen. A CSEMADOK tagjai kirándulást szerveztek Magyarországra, ahonnan élményekkel gazdagon tértek haza. Szép kulturális mű­sort adtak a barátsági hónap alkalmából. A száztíz főnyi tag­ság több mint 250 órát dolgozott társadalmi munkában. Sajnos egy kisebb, jól fűthető terem ki­maradt a kultúrháztervező szá­mításából. Ezen a hnb vezetői segíthetnének. Hetente egyszer kölcsönözhetnék valamelyik fű­tött helyiségüket. Csak sajnálni lehet, hogy a pogrányi fiatalokat nem érdekli a kulturális munka. Ezzel függ össze, az általános iskola létszámának állandó csök­kenése is. Az idén nagyobb ak­tivitásra lesz szükség, hogy a ve­zetőség be tudja vonni a mun­kába a fia,talókat és a falu ér­telmiségi dolgozóit. BALKÓ IMRE A gyermek folklórcsoport Az énekkar A JÓ SZERVEZETI ÉLET AZ ALAPJA A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGNEK A CSEMADOK Központi Bizott­ságának 1976 májusi ülése fog­lalkozott a CSEMADOK szerve­zeti életének továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel. A Köz­ponti Bizottság határozatokban szabta meg az ezzel kapcsolatos teendőket, melyeknek nagy része a CSEMADOK járási bizottságai­ra is vonatkozik. Megállapítást nyert többek között, hogy fogya­tékosságok mutatkoznak, ami az egyes járási bizottságok ülésein való részvételben, a szemináriu­mok, tanfolyamok szervezésében és az egyes társadalmi szerveze­tekkel és kulturális intézmények­kel való együttműködést illeti. Az ülésen hozott határozatok a továbbiakban leszögezte, hogy az elkövetkezőkben nagyobb fi­gyelmet kell szentelni az egyes rendezvények szervezésénél a mi­nőségi mutatókra, növelni kell a CSEMADOK társadalmi súlyát és tekintélyét, s úgyszintén állan­dóan emelni kell a CSEMADOK taglétszámát. Aktivizálni kell a járási ellenőrző és revíziós bizott­ságok munkáját, s a választott szerveket fokozottabban be kell kapcsolni az egyes munkaterüle­teken folyó konkrét tevékenység­be. Különösen járási szinten kell fokozottabb figyelmet fordítani a párt- és állami szervekkel, valamint a társadalmi szerveze­tekkel való kapcsolatok ápolá­sára. A CSEMADOK komáromi járá­si bizottsága magáévá tette az említett határozatokból eredő feladatokat, és az azóta eltelt időszakban úgy végezte munká­ját, hogy a lehető legnagyobb mértékben­ megvalósítsa ezeket. Ami a vezetőségi üléseken való részvételt illeti, megállapíthatjuk, hogy a járási bizottság elnöksé­gének ülésein megfelelő a rész­vétel, a távolmaradás megfelel az átlagosnak. Az említett köz­ponti bizottsági ülés óta egyet­len alkalommal sem kellett az elnökségi ülést elhalasztani ha­tározatképtelenség miatt. Nem ilyen kedvező azonban még min­dig a helyzet a járási bizottság plenáris ülésein való részvétel tekintetében: itt a tagoknak átla­gosan valamivel több mint a fele szokott megjelenni. Ezzel nem lehetünk elégedettek, ezért meg kell találni a módját annak, hogy kedvező változást érjünk el. A jö­vőben tehetséges embereket kell keresni, akik akarnak és szeret­nek is dolgozni, az ülések meg­tartásának formáján is esetleg változtatni kell. A helyi szervezetek vezetőinek iskolázását is színvonalasabbá kell tenni. Az értékelt időszak­ban csak a helyi szervezetek el­nökei részére tartott a járási bizottság évente egy-egy alka­lommal iskolázást, s ezeknek színvonalával sem lehetünk elé­gedettek. Ebben nagy szerepet játszott a helyi szervezetek veze­tői" egy részének a passzivitása. A járási bizottságnak s elnök­ségének tagjai teljes mértékben kiveszik részüket a CSEMADOK munkájának az irányításából a járásban. Az elnökség tagjai az egyes elnökségi üléseken az igé­nyeknek megfelelően konkrét feladatokat kapnak, s ezek el­végzését az elnökség a követ­kező üléseken ellenőrzi és érté­keli. A járási bizottság tagjai első­sorban az évzáró taggyűléseken és a nagyobb szabású, járási méretű rendezvények szervezésé­ben és lebonyolításában vesznek részt. Az elnökség és a járási bizott­ság tagjai fontos szerepet tölte­nek be az egyes népművelési és népművészeti szakbizottságok, il­letve albizottságok munkájának irányításában. A járási ellenőrző és revíziós bizottság tevékenysé­gét is pozitívan lehet értékelni. A bizottság előre kidolgozott, éves terv szerint dolgozik, a KERB irányelve alapján. A járási bizott­ság munkájának ellenőrzésén kí­vül az utóbbi időben a helyi szervezetek tevékenységének el­lenőrzésére is egyre nagyobb súlyt helyez. A CSKP XV. kongresszusa ha­tározatának szellemében az el­múlt időszakban a járási bizott­ság egyre fokozottabb figyelmet fordított saját és a helyi szerve­zetek kulturális-népművelési tevé­kenységének minőségi megjaví­tására. Ami a taglétszám emelésének kérdését illeti, megállapítható, hogy a taglétszám gyarapodá­sára a CSEMADOK XII. országos közgyűlését megelőzően a komá­romi járásban nem volt olyan mérvű, mint ahogyan azt a CSE­MADOK Központi Bizottsága elő­irányozta. A CSEMADOK-tagok száma nem éri el a járás ma­gyar lakosságának 10 százalékát sem. Mindez a nagymértékű le­morzsolódásnak tulajdonítható. A CSEMADOK-tagok száma 1977-ben 7128 fő volt a járás­ban s 1978-ban 446 fővel emel­kedett. 1979 végére szervezési fogyatékosságok miatt a taglét­szám 7139-re csökkent. A járási bizottságnak jó a kapcsolata a járási pártbizott­sággal, a Járási Népművelési Központtal, a Járási Könyvtárral és a Dunamenti Múzeummal. A jövőben még tovább kell fo­kozni az együttműködést az álla­mi szervekkel és a tömegszerve­zetekkel, ezzel is elősegítve a járási bizottság előtt álló felada­tok sikeres végrehajtását. A fentiekből kitűnik, hogy a CSEMADOK KB 1976. májusi ülésén hozott határozatból eredő feladatok teljesítése pozitívan értékelhető a komáromi járásban. Vannak már teljesített s olyan feladatok, amelyeknek teljesítése a legjobb úton halad. A jövő­ben is tudatosítani kell a járási bizottságnak a szervezeti élet további tökéletesítésének fontos­ságát, hiszen a jó szervezeti élet az alapja a sokoldalú kulturális­népművelési tevékenységnek. GAAL ISTVÁN

Next