A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-08 / 10. szám
ÉVZÁRÓKRÓL JELENTIK ■ A CSEMADOK losonci (Lučenec) helyi szervezetének évzáró taggyűlését Jacsmenyk Frigyes nyitotta meg. Jelen volt Sáfi Béla, a járási bizottság elnöke és Princz Sándor, a járási bizottság új titkára. A tavalyi év kulturális munkáját Turi Gyula, a helyi szervezet elnöket ismertette. Büszkén jelentette a tagságnak, hogy a tavalyi évzáró közgyűlésen elfogadott tizenkét határozati pontból tízet sikeresen teljesített. Nem volt eredményes a további Hét-előfizetők szerzése, s az ifjúsági klubot sem sikerült életrehívni. Pedig a klubra nagy szükség volna. A helyi szervezet négyszáz fiatal tagot tart nyilván. Ennek ellenére a vezetőség tevékenysége pozitívan értékelhető. Tizennyolc alkalommal ülésezett, két alkalommal hívott össze tagsági gyűlést. A fiatalabb tagok részt vettek a vers- és prózamondók járási versenyén, s két íróval tartottak író-olvasó találkozót. Eljutottak a Móra-Móricz vetélkedő országos döntőjéig. A helyi szervezet emlékestet rendezett Fábry Zoltán születésének 82. és Móra-Móricz születésének 100. évfordulója alkalmából. Megemlékeztek jelentős politikai évfordulókról. „Röpülj páva" címen egész estét betöltő folklórműsort adtak. Megrendezték a hagyományos CSEMADOK-bált. Több ismeretterjesztő előadást tartottak. Aktívan kivették részüket a tagtoborzásból. Sajnos a színjátszókat a múlt évben sem sikerült felrázni. A helyi szervezet jó munkáját bizonyítja, hogy a járási pártos állami szervek harminc személynek adtak át kitüntetést és elismerő oklevelet. Az évzáró taggyűlésen az építőipari szakközépiskola, a pedagógiai iskola és az általános iskola tanulói adtak színvonalas műsort. id. CSAK ISTVÁN ■ A nagykaposi (Veľké Kapušany) CSEMADOK-tagok a művelődési otthonban tartották meg évzáró taggyűlésüket. Géczi Lajos gimnáziumi tanár nyitotta meg a tanácskozást, üdvözölte dr. Gyimesi Györgyöt, a járási bizottság elnökét, valamint Jesso Bertalant, a városi nemzeti bizottság elnökét. Miczák Bertalan, a helyi szervezet elnöke tüzetesen foglalkozott a közművelődési klub munkájával. Előadást tartottak Ady Endre életéről és munkásságáról. Meghívták körükbe Havas Judit budapesti előadóművészt. Nyelvi kérdésekről beszélt dr. Jakab István, a Komensky Egyetem magyar tanszékének tanára. Nagy érdeklődést keltett László Gyula régészprofesszor előadása a kettős honfoglalásról. Halász Péter budapesti amatőr néprajzgyűjtő beszámolt a moldvai csángó magyarok életéről. Beszélgettek Gál Sándorral, a „Folyó” című kötetéről. A beszámoló kitért a CSEMADOK KB tízezer koronás anyagi segítségére is, amellyel az alakulóban lévő népi tánccsoport munkáját kívánja támogatni. Jelenleg kilenc pár alkotja az együttest, s további fiatalokat várnak a csoportba. A helyi szervezetnek jó a kapcsolata a művelődési otthonnal. A jövőben további ismert előadókat hívnak meg Nagykaposra. A vitában szót kért Jesse Bertalan, és nagyra értékelte a helyi szervezet munkáját. Támogatást ígért mind anyagi, mind erkölcsi téren. A kulturális műsorban fellépett az 1977-ben alakult harminckét tagú vegyeskórus és a gyermek folklóregyüttes. VARGA LÁSZLÓ ■ A CSEMADOK alsószeli (Dolné Saliby) helyi szervezete évzáró taggyűlésén emlékezett meg a Szövetség megalakulásának 30. évfordulójáról. A beszámolót Szabados László, az általános iskola igazgatója terjesztette elő. A tevékenységről sok jót nem mondhatott. A munka korántsem volt folyamatos. Megemlékeztek a szervezet megalakulásának 30. évfordulójáról, író-olvasó találkozót rendeztek Ordódy Katalinnal és Rácz Olivérrel. A múlt év sikeres akciójának tekinthető a tábortűzzel egybekötött vidám est, amelyre a halastó partján került sor. A Nőszövetség helyi szervezetével karöltve részt vettek a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalversenyben. Csak sajnálni lehet, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a férfiakat nem sikerült beszervezni az énekkarba. A színjátszó csoport tagjai betanulták az „Életem Zsóka" című darabot. Vígh György, a nádszegi (Trstice) általános iskola tanítója rendezte. Az új vezetőség sokrétű tevékenységet kíván kifejteni, ehhez szükség lesz minden CSEMADOK-tag munkájára. OLÁH GYULA ■ A pogrányiak (Pohranice) az új kultúrházban tartották a CSEMADOK helyi szervezet évzáró taggyűlését. Garai Nóra értékelte a tavalyi munkát. A folklórcsoport érte el a legjobb eredményeket. Bemutatót tartott a járási folklórrendezvényen. A CSEMADOK tagjai kirándulást szerveztek Magyarországra, ahonnan élményekkel gazdagon tértek haza. Szép kulturális műsort adtak a barátsági hónap alkalmából. A száztíz főnyi tagság több mint 250 órát dolgozott társadalmi munkában. Sajnos egy kisebb, jól fűthető terem kimaradt a kultúrháztervező számításából. Ezen a hnb vezetői segíthetnének. Hetente egyszer kölcsönözhetnék valamelyik fűtött helyiségüket. Csak sajnálni lehet, hogy a pogrányi fiatalokat nem érdekli a kulturális munka. Ezzel függ össze, az általános iskola létszámának állandó csökkenése is. Az idén nagyobb aktivitásra lesz szükség, hogy a vezetőség be tudja vonni a munkába a fia,talókat és a falu értelmiségi dolgozóit. BALKÓ IMRE A gyermek folklórcsoport Az énekkar A JÓ SZERVEZETI ÉLET AZ ALAPJA A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGNEK A CSEMADOK Központi Bizottságának 1976 májusi ülése foglalkozott a CSEMADOK szervezeti életének továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel. A Központi Bizottság határozatokban szabta meg az ezzel kapcsolatos teendőket, melyeknek nagy része a CSEMADOK járási bizottságaira is vonatkozik. Megállapítást nyert többek között, hogy fogyatékosságok mutatkoznak, ami az egyes járási bizottságok ülésein való részvételben, a szemináriumok, tanfolyamok szervezésében és az egyes társadalmi szervezetekkel és kulturális intézményekkel való együttműködést illeti. Az ülésen hozott határozatok a továbbiakban leszögezte, hogy az elkövetkezőkben nagyobb figyelmet kell szentelni az egyes rendezvények szervezésénél a minőségi mutatókra, növelni kell a CSEMADOK társadalmi súlyát és tekintélyét, s úgyszintén állandóan emelni kell a CSEMADOK taglétszámát. Aktivizálni kell a járási ellenőrző és revíziós bizottságok munkáját, s a választott szerveket fokozottabban be kell kapcsolni az egyes munkaterületeken folyó konkrét tevékenységbe. Különösen járási szinten kell fokozottabb figyelmet fordítani a párt- és állami szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatok ápolására. A CSEMADOK komáromi járási bizottsága magáévá tette az említett határozatokból eredő feladatokat, és az azóta eltelt időszakban úgy végezte munkáját, hogy a lehető legnagyobb mértékben megvalósítsa ezeket. Ami a vezetőségi üléseken való részvételt illeti, megállapíthatjuk, hogy a járási bizottság elnökségének ülésein megfelelő a részvétel, a távolmaradás megfelel az átlagosnak. Az említett központi bizottsági ülés óta egyetlen alkalommal sem kellett az elnökségi ülést elhalasztani határozatképtelenség miatt. Nem ilyen kedvező azonban még mindig a helyzet a járási bizottság plenáris ülésein való részvétel tekintetében: itt a tagoknak átlagosan valamivel több mint a fele szokott megjelenni. Ezzel nem lehetünk elégedettek, ezért meg kell találni a módját annak, hogy kedvező változást érjünk el. A jövőben tehetséges embereket kell keresni, akik akarnak és szeretnek is dolgozni, az ülések megtartásának formáján is esetleg változtatni kell. A helyi szervezetek vezetőinek iskolázását is színvonalasabbá kell tenni. Az értékelt időszakban csak a helyi szervezetek elnökei részére tartott a járási bizottság évente egy-egy alkalommal iskolázást, s ezeknek színvonalával sem lehetünk elégedettek. Ebben nagy szerepet játszott a helyi szervezetek vezetői" egy részének a passzivitása. A járási bizottságnak s elnökségének tagjai teljes mértékben kiveszik részüket a CSEMADOK munkájának az irányításából a járásban. Az elnökség tagjai az egyes elnökségi üléseken az igényeknek megfelelően konkrét feladatokat kapnak, s ezek elvégzését az elnökség a következő üléseken ellenőrzi és értékeli. A járási bizottság tagjai elsősorban az évzáró taggyűléseken és a nagyobb szabású, járási méretű rendezvények szervezésében és lebonyolításában vesznek részt. Az elnökség és a járási bizottság tagjai fontos szerepet töltenek be az egyes népművelési és népművészeti szakbizottságok, illetve albizottságok munkájának irányításában. A járási ellenőrző és revíziós bizottság tevékenységét is pozitívan lehet értékelni. A bizottság előre kidolgozott, éves terv szerint dolgozik, a KERB irányelve alapján. A járási bizottság munkájának ellenőrzésén kívül az utóbbi időben a helyi szervezetek tevékenységének ellenőrzésére is egyre nagyobb súlyt helyez. A CSKP XV. kongresszusa határozatának szellemében az elmúlt időszakban a járási bizottság egyre fokozottabb figyelmet fordított saját és a helyi szervezetek kulturális-népművelési tevékenységének minőségi megjavítására. Ami a taglétszám emelésének kérdését illeti, megállapítható, hogy a taglétszám gyarapodására a CSEMADOK XII. országos közgyűlését megelőzően a komáromi járásban nem volt olyan mérvű, mint ahogyan azt a CSEMADOK Központi Bizottsága előirányozta. A CSEMADOK-tagok száma nem éri el a járás magyar lakosságának 10 százalékát sem. Mindez a nagymértékű lemorzsolódásnak tulajdonítható. A CSEMADOK-tagok száma 1977-ben 7128 fő volt a járásban s 1978-ban 446 fővel emelkedett. 1979 végére szervezési fogyatékosságok miatt a taglétszám 7139-re csökkent. A járási bizottságnak jó a kapcsolata a járási pártbizottsággal, a Járási Népművelési Központtal, a Járási Könyvtárral és a Dunamenti Múzeummal. A jövőben még tovább kell fokozni az együttműködést az állami szervekkel és a tömegszervezetekkel, ezzel is elősegítve a járási bizottság előtt álló feladatok sikeres végrehajtását. A fentiekből kitűnik, hogy a CSEMADOK KB 1976. májusi ülésén hozott határozatból eredő feladatok teljesítése pozitívan értékelhető a komáromi járásban. Vannak már teljesített s olyan feladatok, amelyeknek teljesítése a legjobb úton halad. A jövőben is tudatosítani kell a járási bizottságnak a szervezeti élet további tökéletesítésének fontosságát, hiszen a jó szervezeti élet az alapja a sokoldalú kulturálisnépművelési tevékenységnek. GAAL ISTVÁN