A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-05 / 14. szám
KERESZTÖLTÉSES RÓZSÁK Múlt heti számunkban bemutatott abrosz másik sarokmintája a rózsás (1. ábra) illetve két szélének sormintája a 2. ábrán látható motívum. Szerte a világon a legkedveltebb kézimunkatechnikák közé tartozik a keresztöltés. Úgy keletkezik, hogy két vagy több laposöltést keresztező irányban hímezünk egymásra. A legtöbb keresztöltés fajta az alapanyag fonalainak számolásával készül. A minták szőttes hatásúak. Fonalszámolásos hímzésekhez jól számolható szálú egyenletes szövésű, vászonkötésű, lánc- és vetülékirányban egyforma fonalsűrűségű kelme szükséges. Tompa hegyű tűvel dolgozunk, mert ez csak a fonalközökbe tud behatolni, míg hegyes tűvel könnyen beleölthetünk az alapanyag fonalába és ezzel elhibázzuk a mintát. Hibamentesen csak akkor dolgozhatunk, ha munkakezdés előtt beosztjuk a díszítendő felületet. Az anyag közepén keresztben és hoszszában előöltéssel egy-egy színes fonalat húzunk. Az előöltésnél anynyi fonalat számolunk le az alapanyagból, ahány fonalat foglal magába egy mintaegységünk. Pl. ha keresztszemes hímzésnél egy-egy keresztöltés két fonalon át készül, akkor kettesével, ha három fonalon át, akkor három fonalanként. Az ilyen beosztás segítségével pontosan megállapíthatjuk a minta elhelyezését az anyagon és előre láthatjuk hogy a díszítmény mekkora és milyen hatású lesz. Az itt bemutatott keresztszemes motívum háziszőttes vászonra készült. Piros és kék fonallal hímezték. Két-két fonalat fogtak közre egy keresztöltéssel. RÓBERT szakács receptjei Hozzávalók: 4 db sertésnyelv, 2 db sárgarépa, 2 db petrezselyemgyökér, 2 db karalábé, 1 nagyobb póréhagyma, 5—6 db burgonya, 4 evőkanál olaj vagy zsír, só, bors, 2 dkg vaj, 1 citrom. Készítése: A sertésnyelvet megmossuk, sós vízben megfőzzük. Közben a zöldséget és a burgonyát megtisztítjuk, megmossuk, a zöldséget kisebb, a burgonyát nagyobb kockákra vágjuk. Tűzálló tálba olajat teszünk, a zöldséget és a burgonyát beletesszük, sózzuk, borsozzuk és letakarva lassan pároljuk, közben kevergetjük és ha szükséges, kevés lével, amiben a nyelv fő, felöntjük. Amikor puha, rátesszük a vajat és kivesszük a sütőből. Ha a nyelv megpuhult, megtisztítjuk, tepsire tesszük, egy kis olajat vagy zsírt teszünk rá, kevés húslevessel felöntjük és kb. 10-15 percig sütjük. Tálalásnál szeletekre vágjuk, citromlével meglocsoljuk. Az egész 420 kalória értékű. Diétás kosztnak is megfelel, de akkor a nyelvet nem sütjük, csak főre tálaljuk. Sertésnyelv párolt zöldséggel CSAK EGY PERCRE... SEBŐK GÉZA, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének aspiránsa tulajdonképpen csak kerülő úton lett néprajzkutatóvá. Először a nyomdászszakmát tanulta ki, „inaséveiben“ azonban — a SZŐTTES táncosaként — közvetlen kapcsolatba került a néptáncművészettel, ami meghatározta életének további alakulását: a hetvenes évek legelején fölvételt nyert a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karának néprajz tanszékére, ahol 1976-ban diplomát szerzett. Jelenleg a kandidátusi disszertációját írja. — Aspiránsi értekezésed tárgya? — Munkámban a falusi élet legbonyolultabb társadalmi megnyilvánulásával, a lakodalmi szokásokkal foglalkozom; e témán belül pedig a nőknek a családban betöltött esküvő előtti, illetve a házasságkötés utáni szerepét vizsgálom. Az anyaggyűjtést főképpen gömöri falvakban, de kiegészítő céllal az egész hazai magyar nyelvterületen végeztem. Aspiránsi munkámat szeptember 30-ig kell befejeznem. — És októbertől mivel foglalkozol majd? — A disszertációs munka megvédése után is nemzetiségi néprajzkutatás a célom. — Általános gyűjtőmunkád legkedvesebb területe? — Elsősorban a néptánckutatás, mert az eredeti népi zenével együtt a népi kultúra szerves része. A néptánc nemcsak az érzelmek kifejezésére alkalmas, de nem kevésbé lehet utalni belőle a falu egykori életének különböző társadalmi viszonyaira. Emellett élénken érdekel a szokáshagyományok tárgyköre is. — Hadd kérdezzem hát meg: élnek-e még Dél-Szlovákiában a húsvéti hagyományok? — Természetesen! Főként a húsvét hétfői locsolkodás vidám hangulata maradt fenn mindmáig, persze, a városokban már erősen elpolgáriasodott formában. A többi ősi húsvéti szokás elsősorban a Zobor vidékén s az Ipoly mentén követhető nyomon napjainkig. — Például? — A tavaszköszöntő, virágvasárnapi énekes leányjátékok közül a villőzés és a kiszehajtás, utána pedig a böjti karikázás meg a böjti vonulás, ami tulajdonképpen egy kapuzós leányjáték. Valamikor ezzel játszották ki azt a szokást, hogy a böjtben nem volt szabad muzsikálni. A húsvét utáni szokások közül a fehérvasárnapi kamatát vagy márkatátvitelt említhetném, ami a barátságkötés jelképe volt a serdülő lányok között. Akik mátkatálat vittek egymásnak, azok további életük során nemcsak barátságot, de általában keresztkomaságot is kötöttek. — Véleményed szerint mi az, ami a néprajzot egy fiatal kutató számára is vonzóvá tudja tenni? — A régmúlt idők társadalmi viszonyait és szokásait megismerni, nagyon érdekes és izgalmas feladatnak tartom. És a múlt ismerete egyben önismeret is! (mtk) FOTÓ: GYÖKERES 21