A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-01 / 44. szám

TANÁCSOK • Ha virágzás előtt szöget szúrunk a földbe, ahol margaréta és hortenzia nő, kékeslila lesz a virága. • A gladiolust (kardvirág) is nevelhetjük cserépben szobanövényként. Hagymáját késő ősszel ültessük cserépbe, és tegyük ablak közé, hogy átteleljen. Nyár elejére virágozni fog. • A száraztészta nem ragad össze kifőzés közben, ha a vízbe olajon és són kívül egy kevés ecetet is teszünk. • Zöld banán és zöld paradicsom két-három nap alatt megérik, ha nedves konyharuhába, majd papírzacskóba csomagoljuk. • Akár tengeri akár édesvízi halat sütünk, utólag sózzuk, így nem lesz kemény. • Vaj és liszt keverékével sűríthetjük a ritka leveseket és szószokat. 4 dkg vajat keverjünk el 2,5 dkg liszttel egész simára, majd a kész levest, szószt húzzuk félre a lángról, keverjük bele óvatosan a masszát, és forraljuk rövid ideig. Sokkal jobb, mint a hagyományos rántás! • Salátalevet előre is elkészíthetünk na­gyobb mennyiségben. Két deci olajba te­gyünk 3—4 gerezd apróra vágott fokhagy­mát, kevés sót, egy kanál mustárt, borecetet, keverjük össze alaposan. Jól záró üvegben hetekig eláll a hűtőszekrényben. Ha salátát készítünk, ebből teszünk rá egy két kanállal, az egyéb fűszereket ízlés szerint frissen ad­hatjuk hozzá. RÓBERT szakács receptjei PÓRÉHAGYMÁS RÉTES Hozzávalók: 2 db rétestészta, 6 db póré­hagyma, 1 db citrom, 1 db tojás, 25 dkg gépsonka, 10 dkg kemény sajt, 3 evőkanál olaj, szerecsendió, só bors. Készítése: A póréhagymát 10 percig sós vízben főzzük, majd szűrőn lecsurgatjuk. A rétestésztát nedves konyharuhán szétszed­jük, olajjal megöntözzük, rárakjuk a sonka­szeleteket, a póréhagymát, ráreszeljük a saj­tot, megsózzuk, borsozzuk, reszelt szere­csendióval meghintjük, még kissé megola­jozzuk, összegöngyöljük, olajozott tepsire rakjuk, tetejét tojással megkenjük, kömény­maggal megszórjuk és forró sütőben kb. 30—40 percig sütjük. Forrón tálaljuk, AMI FELMELEGÍT A képek tanúsága szerint az idén a steppelt felsőruhák: háromrészes kosztüm, kabát­mellény együttes lesz a sláger és a szőrme továbbra is divatos. A felvételeket František Rakovský készítette a libereci vásár kiállítási termében. Gyors szépítkezés — Nincs időm magammal törődni — halljuk sokszor ismerőseinktől, kolléganőinktől. Pe­dig csupán egy perc is elegendő ahhoz, hogy arcunkat „kedvező színben" tüntessük fel. Bőrünk színének megfelelő alapozónkat vagy krémpúderünket ujjaink hegyével fel­visszük az arcra, majd egyenletesen bedör­zsöljük a bőrbe és lágyan felnyomkodjuk a szem körüli területekre is. Amennyiben ken­dőzni szeretnénk a szem alatti árnyékot, úgy csak a bőr könnyű érintésével végezzük az alapozást. Barnás-piros árnyalatú festékünk­kel, rúzsunkkal arccsontunkat és homlok­csontunkat kiemeljük. Ezután szemöldökün­ket átkeféljük, és szempillánkat szempilla­festékkel átkenjük. Szájunkra barnás-piros árnyalatú rúzs kerül. Az alapozókrémmel védett bőrt nehezeb­ben támadja meg a levegőben levő por és égéstermékek maradványai, emellett pedig a kendőzőszerek sem rongálják a finom bőrré­teget. Az alapozókrémeknél két fontos szabályt okvetlenül tartsunk be. Ezek pedig, hogy az alapozót tiszta bőrre kenjük és olyan típusút, amely a bőrünknek megfelel. Valamilyen nappali vagy hidratáló krém legyen ez. Ugyancsak nem szabad elfeledkeznünk az esti arctisztításról sem. Az addig jó hatású alapozókrémet okvetlenül el kell távolítani az arcról. Ehhez jól megfelel valamilyen zsíros krém vagy arctej. Az alapozókrém színének kiválasztásakor mindig a nyak bőrének színét vegyük figye­lembe. (Vigyázat: a tubusban mindig egy árnyalattal sötétebbnek látszik, a krém, mint a bőrön.) Mindig ujjunk hegyével vigyük apró pon­tokban a bőrre, és néhány csepp vízzel egyenletesen simítsuk el. Gondosan dolgoz­zuk el a nyakon, a haj tövénél, a fülcimpáknál és az orrtőnél is, mert különben csúnya látványt nyújt, és csomókba összegyűlve ful­­lasztja a bőrt. CSAK EGY PERCRE Dunaszerdahelyről (Dunajská Streda) származik, Somorján (Šamorín) lakik és Bratislavában, a ČEDOK utazási iroda fő­városi fiókirodájának valutaosztályán dol­gozik. A kerek arcú, élénk szemű, huszon­három éves ifjú hölgy neve: JANIK MAR­GIT. — Hogy jutottál jelenlegi munkakö­rödbe ? — Érettségi előtt sokat tűnődtem, milyen pályát válasszak. A továbbtanulás mellett döntöttem és a bratislavai Közgazdasági Egye­temre jelentkeztem. Sajnos, nem sikerült bejutnom a felvételt nyert diákok sorába, úgyhogy állás után néztem, s így kerültem kapcsolatba a ČEDOK-kal. — Megerőltető munka az állandó pénz­számlálás? — Nemcsak megerőltető, de felelősségteljes is. A nyári csúcsidényben naponta átlagosan négyszázezer korona értékben váltunk be csehszlovák koronát forintra, levára, dinárra, rubelre. Gyorsan, pontosan kell számolni, mert az emberek türelmetlenek, nem szíve­sen sorakoznak. — Kielégít ez a munka ? — Egyelőre igen, de a jövőben szeretnék változatosabb, több önállóságot igénylő fel­adatokat is ellátni. Például a jegyosztályon, ahol minden ügyfél mást kér az embertől. És elvégeztem vállalatunk idegenvezetői tanfo­lyamát, mert szeretnék csoportvezetéssel is foglalkozni. — Az idegenforgalomban dolgozni elég­gé időigényes lekötöttséget jelent. Mire futja hát a szabadidődből? — Kedvelem a természetet, szívesen járok kirándulni, vagy otthon, Somorján lemegyek a Dunához. Emellett gyerekkorom óta a ze­nét is kedvelem. Két évvel ezelőtt az egyik barátnőm révén bekerültem a népszerű Di­­mitrovec dal- és táncegyüttes énekkarába. — Ha jól emlékszem, legutóbb épp Zse- Hzen találkoztunk . . . — Igen, együttesünk is részt vett a fesztivá­lon. Nagy örömmel készültünk erre a fellé­pésre, mert a zselizi folklórfesztivál a nép­művészek körében országos viszonylatban is komoly tekintélynek örvend. — Zselizen nemcsak téged látott a kö­zönség, de te is láthattad az Ifjú Szívek és a Szőttes műsorát. Mi a véleményed erről a két együttesről? — Amolyan íratlan törvény, hogy az együtte­sek mindig és mindenütt megfigyelik egy­mást. Annál is inkább, mivel nem csupán Zselizen, de más fesztiválokon és népművé­szeti rendezvényeken is találkozunk. Nos, ha véleményt kell mondanom e két együttesről, úgy az Ifjú Szívekben a kórust érzem kiforrot­­tabbnak, jobbnak mint a tánckart, a Szőttes műsorában pedig a színpadi megjelenítés eredetisége az, ami különösképpen megka­pó. Mindkét együttessel szívesen szerepe­lünk közös műsorban. (mik­) Fotó: Gyökeres 21

Next