A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-26 / 30. szám

ROBERT szakács receptjei VAGDALT HÚSSAL TÖLTÖTT KIFLI Hozzávalók: 8 db kifli, 2 db vagdalthús konzerv, 5 dkg füstölt szalonna, 3 db tojás, 15 dkg olaj, kevés szerecsendió, petrezse­lyemzöldje, 2 fej vöröshagyma, 4 db zöld­paprika, 6 evőkanál simaliszt, 1 del tej, só, bors, kevés csípőspaprika, 5 dkg kemény sajt. Készítése: A kifliknek az egyik végét levág­juk, a belsejét kivájjuk, a vagdalthúst ledarál­juk, hozzáadjuk a kockára vágott füstöltsza­lonnát, apróra vágott petrezselyemzöldjét, 1 db tojást, szerecsendiót reszelünk hozzá és a kevés tejjel meglocsolt kiflibelét, sót, borsot, csípős paprikát. Az egészet jól összekeverjük és ezzel a masszával töltjük a kifliket. Két tojásból, lisztből, a megmaradt tejből tésztát készítünk, hozzáadjuk a finomra reszelt saj­tot, megsózzuk, ebben a tésztában megmér­togatjuk a kifliket és forró olajban kisütjük. A hagymát, paprikát karikára vágjuk, megsóz­zuk, tűzálló tálba tesszük, öntünk rá olajat, kb. 15 percig sütjük, majd rárakjuk a kisütött töltött kifliket és még kb. 20 percig takarék­lángon sütjük. Párolt rizst vagy főtt burgo­nyát adunk hozzá. Sportosan az olimpia napjaiban 1. Kék-fehér kombináció az idei nyár slágere. Sortnadrág és lezserül megkötött kabátka. Kékkel borított a gallér, a karlyuk szegése, az ujjak alsó része valamint az öv belső fele. 2. Az egybeszabott, gumírozott derekú sort­­nadrágos felsőrész ügyes kiegészítője az elől gombos szoknya(3) 25 cm hosszú dupla szálra 350 cm hosszú szálakat hurkolunk fel félbehajtva, 16— 18 cm szélesen. Két sor sorcsomót készí­tünk, az első szálat (ezt vághatjuk kissé hosszabbra is) használjuk vezetőnek balról jobbra, majd jobbról balra. Alatta sűrű váltó­csomózással 30 cm hosszú részt készítünk. A táska hajtókáját csúcsba csomózott dup­­lahurok-csomókkal alakítjuk ki úgy, hogy az első szálat vezetőnek használva, 3 cm széle­sen (kb. 12 szálból) sorcsomót csomózunk rá. Utána a következő szélső szálat vesszük vezetőnek, és közvetlenül az előző alá készí­tünk sorcsomót. Mindkét oldalon azonos számú sort csomózunk, amíg azok középen nem találkoznak. A sorcsomós részt, amely kb. 6 cm, egyenesen folytatjuk 3 cm hosz­­szan, majd a szálvégeket levágjuk rövid rojt­nak. A középen maradt szálakból négy-négy összefogásával kistükrös fonatokat készítünk olyan hosszan, amekkorát a kimaradt há­romszögű terület megkíván. A szálvégeket a sorcsomós rész belső oldalán, a hurok között elvarrjuk, illetve horgolótűvel behúzzuk. A vállpánt külön készül, és készen varrjuk a táska oldalába. 4 cm széles váltó-laposcso­­mós pántot készítünk, amelynek hossza kb. 140 cm. Ennek a háromszorosára vesszük a fonalat, és középen kezdjük, hogy ne kelljen olyan hosszú szálakkal dolgoznunk. A köze­pétől először egyik, majd a másik vége felé csomózunk. A táska három részre hajtható, a vállpánt két végét az első és a második része közé varrjuk, a harmadik — befejező — rész lazán áthajlik az elején. Az eleje részre ke­resztben egy laposcsomó-pántot erősítünk, ebbe fűzhetjük a fedélrész végén levő egye­nes fülecskét. Ha elég sűrűn csomóztunk, bélelni sem kell. A táska kb. 16—18 cm széles lesz. CSAK EGY PERCRE... Jópár éve már annak, hogy a bratislavai származású DUKA-ZSÓLYOMI ÁRPÁD a ga­­lántai magyar tannyelvű gimnázium diákja­ként leérettségizett. A derült arcú, mosoly­gós fiatalember a matúra után munkavi­szonyba lépett, majd tényleges katonai szol­gálatát letöltve a prágai Cseh Műegyetem magfizikai karának hallgatója lett, ahol 1968-ban avatták mérnökké. 1976 óta vi­szont a Szovjetunióban él, a Dubnái Egyesí­tett Atommagkutató Intézet munkatársa. Is­merősei, barátai azonban júniusban a szlo­vák főváros utcáin is találkozhattak vele. — Mi járatban vagy otthon ? — Szabadságon. Feleségemmel és a két gyerekkel minden évben rendszeresen haza­látogatunk. Amikorra azonban ezek a sorok napvilágot látnak, addigra már újra dubnai otthonunkban leszünk. — Bemutathatnád néhány mondatban a munkahelyedet? — Dubna egy Moszkvától északra, a Volga partján fekvő kisváros. Az Egyesített Atom­magkutató Intézet jövőre ünnepli fennállásá­nak huszonötödik évfordulóját. A szocialista országok nemzetközi atomkutatási csúcsin­tézményének is nevezhetnénk. Alkalmazot­tainak száma meghaladja az ötezret, ebből mintegy hatszázan vagyunk külföldiek. — Milyen az intézet belső felépítése? — Hat laboratóriumban folyik a munka: a Nagyenergiájú Laboratóriumban, a Mag­problémák Laboratóriumában, az Elméleti Fizikai Laboratóriumban, a Neutronfizikai La­boratóriumban, a Magreakciók Laboratóri­umában és a Számítástechnikai­­ Automati­­zációs Laboratóriumban. Az intézet legmo­dernebb berendezései közül a különleges impulzusreaktor és a világ egyik legnagyobb részecskegyorsítója érdemel külön is emlí­tést. — A te munkaköröd mindebből ? — A nehézelemek, az urán és a plutónium maghasadásának folyamatával foglalkozom. E kérdések minél teljesebb tisztázása példá­ul az atomerőművek effektívebb kihasználá­sát teszi majd lehetővé. — Miben látod dubnai kiküldetésed jelen­tőségét ? — A bratislavai Komenský Egyetem adjunk­tusa voltam, amikor lehetővé vált számomra a dubnai kiküldetés. Az ismeretlenbe mindig bizonyos kételyekkel indul az ember, de az elmúlt négy év alatt már többet tanultam és tettem, mint amire itthon akár egy teljes évtized alatt módom lett volna! — Mivel telik a szabad időd? — Gyakran töltjük együtt az időt az intézet csehszlovákiai és magyarországi munkatár­saival. Különben kerékpáron vagy hajóval a közelebbi vidéket, gépkocsival vagy repülő­gépen pedig a távolabbi tájakat szoktuk bejárni. — Meddig maradsz Dubnában? — Egyelőre 1982-ig szól a megbízatásom, de két-három évvel szívesen meghosszabbí­tanám az ott-tartózkodást. Utána pedig újra a bratislavai természettudományi kar magfi­zikai tanszékén folytatom majd az oktatói és a kutatói munkát. (mik­). Fotó: archív 91

Next