A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-15 / 46. szám

Bemutatkozom CSÓKA KLÁRA Szeretném röviden bemutatni a CSEMADOK dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) helyi szervezete és a Városi Művelődési Otthon által közösen fenntartott színjátszó csopor­tot, melynek munkájában magam is részt veszek. Csóka Klára vagyok, a bősi (Gabčikovo) általános iskola szlovák-történelem szakos tanítója. 1972-ben szereztem meg a diplo­mát a nitrai Tanárképző Főiskolán, és mivel szüleim régi tagjai voltak a CSEMADOK-nak, így én is beléptem a szervezetbe. Már ko­rábban főiskolásként is gyakran szerepletem közönség előtt mint versmondó. Később mint CSEMADOK- majd vezetőségi tag, je­lenleg pedig mint a helyi szervezet elnöke veszek részt a színjátszó csoport munkájá­ban. A CSEMADOK dunaszerdahelyi szerveze­tének színjátszó csoportja régi múltra tekint vissza. Riedl Sándor, Steiner Vilmos, Paksi Lászlóné rendezésével sok szép darabot ta­nult be és adott elő nagy sikerrel otthon és a környéken. A régi színjátszó gárda tagjai közül László Marika néni, Érsek Rezső, Soós Lajos, Cséfalvayné Sándor Erzsébet még nemrég is szerepelt. Első ízben 1973-ban játszottam színda­rabban, amikor Paksi Lászlóné rendezésével színre vittük Zovcsenko: Táskarádió című művét. A darabot elég mostoha körülmények között tanultuk be, mivel a CSEMADOK- szervezetnek nem volt külön helyisége. Az olvasópróbákat az iskola épületében egy osztályban tartottuk, de amikor a mozgás­próbákra került a sor, ez olyan szűk helyen már lehetetlen volt. Héger Károlytól, a Járási Művelődési Központ igazgatójától, a CSE­­MADOK-szervezet akkori elnökétől ugyan engedélyt kaptunk a színpadi próbákra, de sajnos ugyanazokon a napokon a kultúrház­­ban a Csallóközi Táncegyüttes is próbált, ennek próbái néha elhúzódtak, és így mi csak nyolc óra után jutottunk hozzá a szín­padhoz. A darabot ilyen körülmények között is betanultuk és 25-ször sikeresen játszot­tuk. Még magyarországi vendégszereplésre, Kiskérre is eljutottunk vele. Amikor a csoportba bekerültem, bizony kezdettől fogva olyan problémák merültek fel, amelyek a mai napig is fennállnak. Ugya­nis nehéz olyankor jó munkát kifejteni, ami­kor a csoport néhány lelkes tagja nem tud a darab betanulásával előrehaladni, mert sze­­replőhiány van. A Táskarádiónál ez nem merült fel, de azóta már olyan darabokat is választottunk, ahol több szereplőre volt szükség, de ez nehézséget okozott, a hiány­zó szereplők miatt. Ezeket a nehézségeket hosszabb idő után végül is sikerült leküzde­­nünk. Újabb darabok kiválasztása különösen azért nehéz, mert állandóan ragaszkodnunk kell a meglevő létszámhoz. Színjátszó cso­portunknak 10 állandó lelkes tagja volt, s ha több szereplős darabot választunk, akkor már problémák merülnek fel. Kicsit nehéz és kellemetlen ilyen dolgokról írni, de elgondol­koztató, hogy egy több mint tizenötezres magyar lakosságú városban szabad lenne-e ilyen problémáknak előfordulniuk .. A Táskarádió című színmű után a csoport egy szórakoztató műsort tanult be, s ezzel is bejártuk járásunk falvait és szintén vendég­szerepeltünk Magyarországon, Lajosmizsén. A rendezést ismét Paksi Lászlóné vállalta, az összeállításban pedig nagy része volt Érsek Rezsőnek és László Árpádnak, aki a műsort vezette. A következő évben Lovicsek Béla: Tűzvi­­rág című drámáját tanultuk be és játszottuk, Molnár János rendezésében. A régi szerep­lők mellett újak, fiatalok is jelentkeztek, de ezek sajnos nem maradtak hosszú ideig közöttünk, részben mert bevonultak katoná­nak vagy megnősültek, férjhez mentek, s így már nem játszottak tovább. Említettem a helyiség miatt a betanulással járó nehézségeket, ezek részben megoldód­tak azzal, hogy az együttes fenntartója, a CSEMADOK helyi szervezete mellett a Váro­si Művelődési Otthon lett, s így részben otthonra találtunk a kultúrházban. Molnár József igazgató segítségével, akinek az a fő célja, hogy a csoport a legjobb eredménye­ket érje el, most már nemcsak az olvasó, de a mozgópróbák is majdnem zökkenőmente­sen folyhatnak.- Kaptunk egy termet, ahol jó és meleg környezetben tarthatjuk a próbá­kat, majd az olvasópróbák a színpad is rendelkezésünkre áll. Rendszeresen hetente két, szükség esetén háromszor is próbálunk. Két színházi évadon keresztül 1977-től Jefinogenov: Kisunokám című színművét adtuk elő, összesen huszonötször. Kitűnő alakítást nyújtott Soos Lajos a nagyapa, Hadar Zsuzsanna a kisunoka, Szigeti Panni Mátya házvezetőnő, valamint Farkas Pál az agglegény­ szerepében. Az 1979—80-as évadban Szigeti László rendezésében Örkény István: Kulcskeresők című drámáját adtuk elő. Ennek a darabnak a betanulása hosszúra nyúlt, mert éppen itt merültek fel az általam emlegetett hiányos­ságok a legnagyobb mértékben. Már-már úgy tűnt, hogy leállunk és félretesszük a darabot, de a lelkes tagoknak, akik mindent megtesznek az anyanyelvi kultúra terjesztése érdekében, végül is sikerült meggyőzniük Pósa Móricot és Romanovics Sándort, hogy vállalják a még két betöltetlen szerepet. Együttesünk évente részt vesz a Jókai-na­­pokon, de itt kiemelkedőbb helyezést sokáig nem sikerült elérnünk, míg végre a sok fáradságos munka, a lelkesedés meghozta gyümölcsét: az idén a Kulcskeresőkkel elsők lettünk, Patách Mária megkapta a legjobb női alakításért járó díjat, Pósa Móric pedig a zsűri külön dicséretében részesült. Jelenleg 33 éves vagyok. Annak ellenére, hogy elvégeztem a rendezői tanfolyamot, nem rendezek, hanem szervező munkát vég­zek és szereplőként veszem ki részem az együttes munkájából. Édesanyámmal lakom, aki szintén sokáig vezetőségi tagja volt a CSEMADOK helyi szervezetének és most Mihályi Máriával együtt évek óta mint súgó segíti az együttes munkáját. Szabad időm nagy részét a közösségi munkára fordítom, mert a színjátszó csoportban való tevékeny­ségen kívül a helybeli énekkarnak is állandó tagja vagyok. Az iskolában becsülik, segítik a munká­mat, mert Miklós Ferenc igazgató és helyet­tese, Horváth Endréné tudják, mivel jár az öntevékeny együttesek munkájának szerve­zése, mivel maguk is nagy mértékben hozzá­járulnak amatőr tevékenységükkel az anya­nyelvi kultúra terjesztéséhez községükben. CSÓKA KLÁRA Dušan Majda felvételei Oklevél a Jókai-napo­­kon ez évben elért első he­lyért A szin/a csoport CSEMADOK KÖZPONTI BJ/nmACA BR.ATISUY.AI stl’MCVELtSI ÍVTEZET KOAIABomi JÁRÁSI tS VÁROSI S/.ERti:k ŰV CSEMADOK OSVETOVÝ ÚSTAV i'KKESNÉ A MESTSKÉ ORG^VY V KOMÁRNE I DEEUJO 01P1/1M ZA ÜÚAST VA IT. JOKUHÜ DVOCII ) KLEVEL .ahlexi /TÁLrosi A'Z ÉSA CSEMAADOR ffriMJ.VĽliSÉD CSOPORTJÁNAK AZ ELÉRT T. HELYÉRT KOMAKV). I'IK'I. W­Vll S I­­hrrfUy A FELTÉTELEK ADOTTAK A CSEMADOK losonci (lučeneci) járási bi­zottsága az őszi időszak beköszöntésével hozzáfogott a CSEMADOK helyi szervezetek, öntevékeny csoportok vezetőinek az aktivi­zálásához, az 1980—81. évi feladatok meg­valósítása érdekében. A járási titkárság irányításával ülésezett a népművelési a honismereti és az irodalmi szakbizottság. Megtárgyalták, hogyan lehet­ne az őszi-téli hónapokat a lehető legjobban kihasználni közművelődési akciók megvaló­sítására, minél több embert aktívan bekap­csolva ebbe a tevékenységbe. Mindegyik bizottság jóváhagyta az őszi-téli időszak konkrét munkatervét. A járási bizottság is megtartotta szeptem­berben őszi kibővített plenáris ülését. A járási titkárság a tb tagjain kívül erre meghív­ta a helyi szervezetek elnökeit is, hogy velük közösen döntsenek azoknak a feladatoknak a megvalósításáról, melyeket az őszi-téli hó­napokban a CSEMADOK-szervezeteknek a járásban az 1980. évi munkatervből adódó­an meg kell valósítaniuk. A járási bizottság ülését, amelyen Rusznák János, a j­b kulturális osztályvezetője is részt vett, Sáfi Béla, a jb elnöke nyitotta meg és vezette. Princ Sándor, a jb titkára értékel­te az elmúlt nyolc hónap alatt elvégezett munkát, az elért szép eredmények mellett a mutatkozott fogyatékosságokat sem hallgat­ta el. Ismertette továbbá a CSEMADOK KB­t. plenáris ülésén az ideológiai munka haté­konyabb végzéséről elfogadott irányelvet, valamint az őszi-téli hónapokban végzendő munka konkrét feladatait. Az elhangzott be­számolókat élénk vita követte. A CSEMADOK járási bizottsága munkater­vének alapján ugyancsak szeptember végén járási aktívaértekezletet tartott Losoncon az öntevékeny együttesek vezetői, rendezői, ré­szére. Az értekezlet fő célja volt, hogy szak­mai útmutatást adjon a megjelenteknek a jövőbeni munkájukhoz, foglalkozott az új színházi évad beindításával és egyéb szerve­zési kérdésekkel. Az értekezleten a Központi Bizottság apparátusának dolgozói is részt vettek, éspedig Viczay Pál, a népművészeti osztály vezetője, továbbá Dunajszky Géza, Molnár László és Takács András előadók Molnár László az öntevékeny színjátszó cso­portok és az irodalmi színpadok előtt álló feladatokat, követelményeket ismertette. Ta­kács András pedig a néptánc-együttesek tevékenységét, műsorpolitikáját elemezte, értékelte. Mindkét előadó ismertette az 1981. évi feladatokat, és a Központi Bizott­ság elvárásait a csoportok eredményesebb munkája, felkészítése terén. Ehhez gazdag útmutatást, segítséget is adtak a jelenlévők­nek. Kár, hogy a meghívottak nagy része nem tartotta kötelességének, hogy megje­lenjen. Pedig járásunkban még van tennivaló bőven, különösen az öntevékeny színjátszó csoportok, az irodalmi színpadok létesítése, a bábjátszó együttesek tevékenysége terüle­tén a CSEMADOK szervezeteiben csakúgy, mint az iskolákban. Csák István 6

Next