A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-15 / 46. szám
Bemutatkozom CSÓKA KLÁRA Szeretném röviden bemutatni a CSEMADOK dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) helyi szervezete és a Városi Művelődési Otthon által közösen fenntartott színjátszó csoportot, melynek munkájában magam is részt veszek. Csóka Klára vagyok, a bősi (Gabčikovo) általános iskola szlovák-történelem szakos tanítója. 1972-ben szereztem meg a diplomát a nitrai Tanárképző Főiskolán, és mivel szüleim régi tagjai voltak a CSEMADOK-nak, így én is beléptem a szervezetbe. Már korábban főiskolásként is gyakran szerepletem közönség előtt mint versmondó. Később mint CSEMADOK- majd vezetőségi tag, jelenleg pedig mint a helyi szervezet elnöke veszek részt a színjátszó csoport munkájában. A CSEMADOK dunaszerdahelyi szervezetének színjátszó csoportja régi múltra tekint vissza. Riedl Sándor, Steiner Vilmos, Paksi Lászlóné rendezésével sok szép darabot tanult be és adott elő nagy sikerrel otthon és a környéken. A régi színjátszó gárda tagjai közül László Marika néni, Érsek Rezső, Soós Lajos, Cséfalvayné Sándor Erzsébet még nemrég is szerepelt. Első ízben 1973-ban játszottam színdarabban, amikor Paksi Lászlóné rendezésével színre vittük Zovcsenko: Táskarádió című művét. A darabot elég mostoha körülmények között tanultuk be, mivel a CSEMADOK- szervezetnek nem volt külön helyisége. Az olvasópróbákat az iskola épületében egy osztályban tartottuk, de amikor a mozgáspróbákra került a sor, ez olyan szűk helyen már lehetetlen volt. Héger Károlytól, a Járási Művelődési Központ igazgatójától, a CSEMADOK-szervezet akkori elnökétől ugyan engedélyt kaptunk a színpadi próbákra, de sajnos ugyanazokon a napokon a kultúrházban a Csallóközi Táncegyüttes is próbált, ennek próbái néha elhúzódtak, és így mi csak nyolc óra után jutottunk hozzá a színpadhoz. A darabot ilyen körülmények között is betanultuk és 25-ször sikeresen játszottuk. Még magyarországi vendégszereplésre, Kiskérre is eljutottunk vele. Amikor a csoportba bekerültem, bizony kezdettől fogva olyan problémák merültek fel, amelyek a mai napig is fennállnak. Ugyanis nehéz olyankor jó munkát kifejteni, amikor a csoport néhány lelkes tagja nem tud a darab betanulásával előrehaladni, mert szereplőhiány van. A Táskarádiónál ez nem merült fel, de azóta már olyan darabokat is választottunk, ahol több szereplőre volt szükség, de ez nehézséget okozott, a hiányzó szereplők miatt. Ezeket a nehézségeket hosszabb idő után végül is sikerült leküzdenünk. Újabb darabok kiválasztása különösen azért nehéz, mert állandóan ragaszkodnunk kell a meglevő létszámhoz. Színjátszó csoportunknak 10 állandó lelkes tagja volt, s ha több szereplős darabot választunk, akkor már problémák merülnek fel. Kicsit nehéz és kellemetlen ilyen dolgokról írni, de elgondolkoztató, hogy egy több mint tizenötezres magyar lakosságú városban szabad lenne-e ilyen problémáknak előfordulniuk .. A Táskarádió című színmű után a csoport egy szórakoztató műsort tanult be, s ezzel is bejártuk járásunk falvait és szintén vendégszerepeltünk Magyarországon, Lajosmizsén. A rendezést ismét Paksi Lászlóné vállalta, az összeállításban pedig nagy része volt Érsek Rezsőnek és László Árpádnak, aki a műsort vezette. A következő évben Lovicsek Béla: Tűzvirág című drámáját tanultuk be és játszottuk, Molnár János rendezésében. A régi szereplők mellett újak, fiatalok is jelentkeztek, de ezek sajnos nem maradtak hosszú ideig közöttünk, részben mert bevonultak katonának vagy megnősültek, férjhez mentek, s így már nem játszottak tovább. Említettem a helyiség miatt a betanulással járó nehézségeket, ezek részben megoldódtak azzal, hogy az együttes fenntartója, a CSEMADOK helyi szervezete mellett a Városi Művelődési Otthon lett, s így részben otthonra találtunk a kultúrházban. Molnár József igazgató segítségével, akinek az a fő célja, hogy a csoport a legjobb eredményeket érje el, most már nemcsak az olvasó, de a mozgópróbák is majdnem zökkenőmentesen folyhatnak.- Kaptunk egy termet, ahol jó és meleg környezetben tarthatjuk a próbákat, majd az olvasópróbák a színpad is rendelkezésünkre áll. Rendszeresen hetente két, szükség esetén háromszor is próbálunk. Két színházi évadon keresztül 1977-től Jefinogenov: Kisunokám című színművét adtuk elő, összesen huszonötször. Kitűnő alakítást nyújtott Soos Lajos a nagyapa, Hadar Zsuzsanna a kisunoka, Szigeti Panni Mátya házvezetőnő, valamint Farkas Pál az agglegény szerepében. Az 1979—80-as évadban Szigeti László rendezésében Örkény István: Kulcskeresők című drámáját adtuk elő. Ennek a darabnak a betanulása hosszúra nyúlt, mert éppen itt merültek fel az általam emlegetett hiányosságok a legnagyobb mértékben. Már-már úgy tűnt, hogy leállunk és félretesszük a darabot, de a lelkes tagoknak, akik mindent megtesznek az anyanyelvi kultúra terjesztése érdekében, végül is sikerült meggyőzniük Pósa Móricot és Romanovics Sándort, hogy vállalják a még két betöltetlen szerepet. Együttesünk évente részt vesz a Jókai-napokon, de itt kiemelkedőbb helyezést sokáig nem sikerült elérnünk, míg végre a sok fáradságos munka, a lelkesedés meghozta gyümölcsét: az idén a Kulcskeresőkkel elsők lettünk, Patách Mária megkapta a legjobb női alakításért járó díjat, Pósa Móric pedig a zsűri külön dicséretében részesült. Jelenleg 33 éves vagyok. Annak ellenére, hogy elvégeztem a rendezői tanfolyamot, nem rendezek, hanem szervező munkát végzek és szereplőként veszem ki részem az együttes munkájából. Édesanyámmal lakom, aki szintén sokáig vezetőségi tagja volt a CSEMADOK helyi szervezetének és most Mihályi Máriával együtt évek óta mint súgó segíti az együttes munkáját. Szabad időm nagy részét a közösségi munkára fordítom, mert a színjátszó csoportban való tevékenységen kívül a helybeli énekkarnak is állandó tagja vagyok. Az iskolában becsülik, segítik a munkámat, mert Miklós Ferenc igazgató és helyettese, Horváth Endréné tudják, mivel jár az öntevékeny együttesek munkájának szervezése, mivel maguk is nagy mértékben hozzájárulnak amatőr tevékenységükkel az anyanyelvi kultúra terjesztéséhez községükben. CSÓKA KLÁRA Dušan Majda felvételei Oklevél a Jókai-napokon ez évben elért első helyért A szin/a csoport CSEMADOK KÖZPONTI BJ/nmACA BR.ATISUY.AI stl’MCVELtSI ÍVTEZET KOAIABomi JÁRÁSI tS VÁROSI S/.ERti:k ŰV CSEMADOK OSVETOVÝ ÚSTAV i'KKESNÉ A MESTSKÉ ORG^VY V KOMÁRNE I DEEUJO 01P1/1M ZA ÜÚAST VA IT. JOKUHÜ DVOCII ) KLEVEL .ahlexi /TÁLrosi A'Z ÉSA CSEMAADOR ffriMJ.VĽliSÉD CSOPORTJÁNAK AZ ELÉRT T. HELYÉRT KOMAKV). I'IK'I. WVll S IhrrfUy A FELTÉTELEK ADOTTAK A CSEMADOK losonci (lučeneci) járási bizottsága az őszi időszak beköszöntésével hozzáfogott a CSEMADOK helyi szervezetek, öntevékeny csoportok vezetőinek az aktivizálásához, az 1980—81. évi feladatok megvalósítása érdekében. A járási titkárság irányításával ülésezett a népművelési a honismereti és az irodalmi szakbizottság. Megtárgyalták, hogyan lehetne az őszi-téli hónapokat a lehető legjobban kihasználni közművelődési akciók megvalósítására, minél több embert aktívan bekapcsolva ebbe a tevékenységbe. Mindegyik bizottság jóváhagyta az őszi-téli időszak konkrét munkatervét. A járási bizottság is megtartotta szeptemberben őszi kibővített plenáris ülését. A járási titkárság a tb tagjain kívül erre meghívta a helyi szervezetek elnökeit is, hogy velük közösen döntsenek azoknak a feladatoknak a megvalósításáról, melyeket az őszi-téli hónapokban a CSEMADOK-szervezeteknek a járásban az 1980. évi munkatervből adódóan meg kell valósítaniuk. A járási bizottság ülését, amelyen Rusznák János, a jb kulturális osztályvezetője is részt vett, Sáfi Béla, a jb elnöke nyitotta meg és vezette. Princ Sándor, a jb titkára értékelte az elmúlt nyolc hónap alatt elvégezett munkát, az elért szép eredmények mellett a mutatkozott fogyatékosságokat sem hallgatta el. Ismertette továbbá a CSEMADOK KBt. plenáris ülésén az ideológiai munka hatékonyabb végzéséről elfogadott irányelvet, valamint az őszi-téli hónapokban végzendő munka konkrét feladatait. Az elhangzott beszámolókat élénk vita követte. A CSEMADOK járási bizottsága munkatervének alapján ugyancsak szeptember végén járási aktívaértekezletet tartott Losoncon az öntevékeny együttesek vezetői, rendezői, részére. Az értekezlet fő célja volt, hogy szakmai útmutatást adjon a megjelenteknek a jövőbeni munkájukhoz, foglalkozott az új színházi évad beindításával és egyéb szervezési kérdésekkel. Az értekezleten a Központi Bizottság apparátusának dolgozói is részt vettek, éspedig Viczay Pál, a népművészeti osztály vezetője, továbbá Dunajszky Géza, Molnár László és Takács András előadók Molnár László az öntevékeny színjátszó csoportok és az irodalmi színpadok előtt álló feladatokat, követelményeket ismertette. Takács András pedig a néptánc-együttesek tevékenységét, műsorpolitikáját elemezte, értékelte. Mindkét előadó ismertette az 1981. évi feladatokat, és a Központi Bizottság elvárásait a csoportok eredményesebb munkája, felkészítése terén. Ehhez gazdag útmutatást, segítséget is adtak a jelenlévőknek. Kár, hogy a meghívottak nagy része nem tartotta kötelességének, hogy megjelenjen. Pedig járásunkban még van tennivaló bőven, különösen az öntevékeny színjátszó csoportok, az irodalmi színpadok létesítése, a bábjátszó együttesek tevékenysége területén a CSEMADOK szervezeteiben csakúgy, mint az iskolákban. Csák István 6