A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

Következő számunk tartalmából: FÁBRY ISTVÁN: Pártmunka az illegalitásban MÁCS JÓZSEF: Végig töretlenül KESZELI FERENC: Falusi tél LACZA TIHAMÉR: Papírhajók a tengeren KURUCZ OTTÓ: A plakát mestere A címlapunkon F. Rakovsky, a 24. oldalon Absolon felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában: 893 36 Bratislava, ul. Cs­­almády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334—134, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Ter­jeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföld­re szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské t­aciar­ne. n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfo­gad minden postahivatal és levélkéz­besítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46.­ocialista építőmunkánk olyan szakaszát éljük, amikor a min­dennapi feladatok egyre igényesebbek, megvalósításuk mindinkább bonyolultab­bá válik. Ezért munkánk alapvető mércé­jévé kell hogy váljon minden fokon, hogy milyen színvonalon végezzük napi feladat­­­tainkat, miként találjuk meg azokat a lehetőségeket és erőforrásokat, amelyek segítik az előttünk álló feladatok minél hatékonyabb megvalósítását. Fejlett szocialista társadalmunk lakos­sága életszínvonalának növelése, anyagi és szellemi igényeinek kielégítése a CSKP politikájának egyik alapvető hordozó pil­lére. A CSKP XV. kongresszusa következ­tetései, valamint a CSKP KB 15. ülésének határozatai egybevágóan hangsúlyozzák: „A dolgozók művelődésében mind na­gyobb szerepe van a kultúrának. Fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a gazdasági és szociális fejlődés kulcskérdéseinek komplex megoldásával. A párt kulturális politikájának célja, hogy a társadalmi ha­ladás folyamatában szüntelenül növeked­jék a kultúra szerepe." A CSKP megalaku­lása óta a többnemzetiségű állam körül­ményei között, a lenini tanítást érvénye­sítve nagy gondot fordított és fordít a nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldására. Ezt a gondoskodást igazol­ják az elért eredmények és a jelenlegi arra irányuló törekvések és intézkedések hogy a csehszlovákiai magyar lakosság a más nemzetiségű lakossággal együtt min­den szempontból egyenjogú legyen, hogy a nemzetiségileg vegyes területek politi­kai, gazdasági és kulturális fejlődése biz­tosítva legyen. Dél-Szlovákia magyar nemzetiségű la­kossága — köztük szövetségünk tagjai -kitartó, szorgalmas munkával nagy részt vállal iparunk, mezőgazdaságunk, tudo­mányos és kulturális életünk szüntelen fejlesztésében. Örülünk, hogy a gazdasági és kulturális életünk korszerűsítésében kitűnő dolgozók között ott látjuk a ma­gyar nemzetiségűeket, köztük sok CSE­MADOK-tagot és tisztségviselőt. Büszkék vagyunk arra, hogy a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók munkájáról elismeréssel beszélnek, s arra is, hogy a szocialista munka hősei, a nemzeti művészek, a kü­lönböző fokozatú érdemrendek viselői kö­zött ott találjuk a csehszlovákiai magyar­ság legjobbjait — köztük többet szövetsé­günk tagjai és tisztségviselői közül. Ez a szocialista hazafiság és az internacionaliz­mus ékes megnyilvánulása, a szocialista építő munkában edződött egység ereje, s további sikeres fejlődésünk záloga. Azok az eredmények is, amelyeket szo­cialista nemzetiségi kultúránk fejlesztése terén elértünk és elérünk, azt igazolják, hogy általában kihasználjuk a szocialista kulturális forradalom vívmányait, a mun­kásság, a parasztság és az értelmiség közös tulajdonát. Nemzetiségi kultúránk a szocialista építés több mint három évtize­des fejlődése alatt igazi, maradandó ér­tékekkel gazdagította szocialista kultú­ránkat, színesebbé tette a csehszlovákiai magyarság kulturális életét. Ebben a fo­lyamatban jelentős szerepet vállalt és még nagyobb mértékben kíván vállalni a CSEMADOK. Szövetségünk legutóbbi XII. országos közgyűlésén átfogóan elemeztük az addig elért eredményeket és megjelöltük azokat a feladatokat és lehetőségeket, amelyek sikeres megvalósításával illetve kihaszná­lásával szövetségünk munkája tökélete­sebbé válhat. Az eddig eltelt több mint három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a közgyűlés határozatai általában élénk visszhangra találtak a szövetség szervei és tagsága körében és további aktív munkára ösztönözte ezeket. Tudato­sítottuk akkor is és ma is, hogy a tagság és a tisztségviselők további aktivitása nagy mértékben attól függ, hogy mennyi­re következetesen bontjuk le és valósítjuk meg a közgyűlés határozatait. Ennek érde­kében központi szinten olyan átfogó in­tézkedéseket foganatosítottunk, ame­lyeknek gyakorlati életbe léptetése kö­vetkezményeképpen hatékonyabbá válik, illetve válhat tevékenységünk minden szinten. így került sor az egyes tevékeny­ségi szakaszok átfogó értékelésére a KB egyes plenáris ülésein, az elnökségi és titkársági üléseken, majd ezt követte az itt elfogadott fejlesztési koncepciók le­bontása az egyes járások feltételeire. Ezi­dáig az összes munkaszakaszok problé­máinak megtárgyalására és további fej­lesztésük irányainak meghatározására sor került. Ezzel egyidejűleg azt is tudatosítot­tuk, hogy munkánk eredményessége nagy mértékben függ attól, hogy a jó elhatáro­zásoknak mennyiben sikerült érvényt sze­rezni a szövetség legalsó fokán, a helyi szervezetekben, s hogy állami vonalon hogy sikerül a jó irányelveket, koncepci­ókat ezen szerveknek az irányítás alacso­nyabb fokaira, a nemzeti bizottságok, ezek intézményei mindennapi munkájába átültetni. Ezen a téren tapasztalataink kü­lönbözőek, s az eredmények is eltérőek járások és községek szerint. Tapasztalata­ink bizonyítják, hogy ott ahol az illetékes irányító szervek és szövetségünk szervei és szervezetei között jó együttműködés alakult ki, ott, ahol az SZSZK kormányá­nak 1977. augusztus 31-én kelt 290. szá­mú határozata értelmében a járási nemze­ti bizottságok tanácsa évente legalább egyszer tárgyalja a nemzetiségi kultúra fejlesztésének időszerű problémáit, s ahol az ezzel kapcsolatos tennivalókat követ­kezetesen átültetik a helyi állami szervek mindennapi munkájába, ahol szövetsé­günk járási bizottságai a nemzetiségi kul­túrák további fejlesztéséről szóló kor­mányhatározat alapelvei szerint dolgoz­nak és helyi szervezeteink a község egy­séges kulturális terve keretén belül fejtik ki tevékenységüket, ott az eredmények sem maradnak el, s a meglevő problémák megoldásának lehetőségét is megtalálják. Az elmúlt esztendőkben s jelenleg is, további erőfeszítéseket teszünk annak ér­dekében, hogy tovább szilárdítsuk szövet­ségünk szervezeti életét, növeljük társa­dalmi tekintélyét, különösen a helyi kultu­rális életben való aktívabb szerepvállalás tekintetében. Figyelmünket ezért fokozott mértékben a helyi szervezetek munkájára irányítjuk, hisz itt folyik és kell hogy foly­jon a mindennapi kulturális-népnevelő munka, úgy ahogy azt alapszabályzatunk is előirányozza: „A helyi szervezet az a

Next