A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 3. szám

.” A GOBELIN Nézzük mit takar ez a furcsa hangzású, idegen eredetű szó. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára ezt írja a gobelin címszó alatt: „(gobién vagy goblejn). Kézi szövőszéken készült faliszőnyeg, amely valamit képszerűen ábrázol. Az ezt utánzó kézimunka, melynek ritka szövetére jellegzetes hímző öltés­sel, színes fonállal valamely kép, jelenet van hímezve." Az Új Magyar Lexikonban két utalást, két magyarázatot is találunk, íme az első: „Gobelin, Jean (15. század): francia fonalfestő és kárpitszövő család fia. Párizsban 1440 körül létesített manufaktúrája helyére került XIV. Lajos korában (1662) a nevét viselő királyi kárpitszövő műhely, amely a brüsszeli műhelyek 17. századi hanyatlása után a manufak­túrák közt az első helyre került, és ma is működik. Innen ered a szövött falkárpit elnevezése (gobelin)." Eddig az egyik idézet. A másik már erre vonatkozik, „gobelin”: Eredeti­leg a Gobelin-féle párizsi királyi kárpitszövő manufaktúrában készült szövött falkárpit. Több nyelvben — így a magyarban is — így neveznek minden kézi szövéssel gyapjú alapanyag­ból előállított, képszerű ábrázolást nyújtó falkárpitot is. Készítésének Keletről származó technikája lényegében ab­ban áll, hogy mintáját a vízszintesen alkalmazott színes gyapjú-, ill. arany- és ezüstfonalak alakítják ki. A 13. század közepétől Párizs, Arras, majd Brüsszel volt a gobelinszövés legjelentősebb központja. A Raffaello kartonjai után Brüsz­szelben szövött gobelinek hosszú időre a festői irányt hono­sították meg a gobelinkészítésben. A 17. században ennek visszahatásaként az alakos ábrázolást mellőző dekoratív gobelinek készültek. A 17—18. században ismét Franciaor­szágé a vezető szerep. Francia hagyományokon nevelődött a legkiválóbb magyar gobelinművész, Ferenczy Noémi (1890-1957)." Kicsit messzire kalandoztunk a mellékelt képektől. Hagyjuk most el a festők, gobelinművészek világát. Ha nem is művészi, de szép lesz a magunk alkotta falikárpit, ha elkészítéséhez az itt látható képek alapján fogunk hozzá. A falikárpit eredeti nagysága: 1,40 m széles 0,50 m magas. Barna fonallal, felületkitöltő öltéssel ismerkedünk az 1. képen. A jersey kötéshez hasonló öltés látható a 2. képen. A harmadik kép a rizskötést utánzó öltést mutatja. Aprólékos, pontos munkát igényel a gömbölyű ülőbútor huzatjának elkészítése. Ehhez a legnagyobb lyukú kanavászt és a­ legvastagabb fonalat válasszuk. A fonalat fektessük a kanavász szálával párhuzamosan s kisebb tűvel, hozzáillő gépselyemmel erősítjük a kelméhez. (4. kép). Az 5. kép az öltés műszaki rajzát mutatja. ^ 5 HÚSOS BEJGLI Hozzávalók: 50 dkg sertéscomb, 12 dkg máj­pástétom, 1­5 dkg főtt marhahús, 1­0 dkg sampi­nyongomba, 2 db tojás, 1 fej hagyma, 2 fej fok­hagyma, 1 kis szerecsendió, bors, só, majoránna, petrezselyemzöldje, 1 csomag leveles tészta, 2 evőkanál olaj készítése. A sertéscombot felszeleteljük, meg­sózzuk, borsozzuk, kiveregetjük, forró olajban mindkét oldalán megsütjük. A gombát hagymán megpároljuk, majd a főtt marhahússal együtt ledaráljuk, hozzáadjuk a májpástétomot, 1 db tojást, szétdörzsölt fokhagymát, szerecsendiót, sót, borsot, majorannát, petrezselyemzöldjét és jól összekeverjük. A leveles tésztát vékonyra kisodorjuk, rárakjuk a hússzeleteket, rákenjük a tölteléket, összetekerjük mint a rétest, tepsire tesszük, tetejét tojással megkenjük és takarék­lángon kb. 40 percig sütjük. Párolt vegyeszöld­séggel tálaljuk. -fister-Róbert szakács receptjei

Next