A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-12 / 37. szám

EGY SZOBA Hány fiatal van, fiatal házasok is, akik lakás hiányában szülőknél, albérletben, átmeneti megoldásként egyetlen szo­bában élnek. Célszerű berendezése igen nagy probléma. Az alaprajzból ki­tűnik, hogy az adott tér csak a legszük­ségesebb, legalapvetőbb funkciók tel­jesítésére képes: alvás, tisztálkodás, korlátozott tárolás, étkezés stb. Ahhoz, hogy a kicsiny otthon­­ eleget tegyen igényeinknek, kellemessé tegye huza­mosabb otthon való tartózkodásunkat, hangulatosabb, otthonosabb legyen, át kell alakítanunk, ki kell egészítenünk a saját igényeink és elképzeléseink sze­rint. A néhány alapvető berendezési sé­mát tovább gondolva ki-ki a maga kívá­nalmai szerint alakítja ki saját szobáját. A bútorok olyan mobiliákból állnak, amelyeket variálni lehet, átcsoportosít­hatók, több tevékenység szolgálatában állnak, azaz állhatnak. Előfordulhat ugyanis, hogy az adott berendezési for­ma megunttá válik, változtatni kívánnak rajta, mást kívánnak látni maguk körül és ezt nem gátolják meg a már meglevő berendezési tárgyak sem. BERENDEZÉSI VÁLTOZÁSOK 7. heverő, 2. beépített szekrény — szekrénysor, 3. konyhai edénytároló, 4. asztal, 5. szék, 6. mosdófülke, 7. fogas, 8—9. tárolóelemek, 10. hűtő­szekrény. Róbert szakács receptjei Sült burgonya túróval Hozzávalók: 1,20 kg burgonya, 3 evő­kanál simaliszt, 1 kávéskanál pirospap­rika, só, kevés köménymag, 5 evőkanál olaj, 40 dkg túró, 2 del tejföl készítése: A burgonyát meghámozzuk, kb. 1 cm vastagságú karikákra vágjuk, megsózzuk, paprikás lisztben megfor­gatjuk, tűzálló edénybe egymás mellé rakjuk, köménymaggal megszórjuk, olajjal meglocsoljuk és forró sütőben kb. 30 percig sütjük. Míg a burgonya sül, addig a túrót a tejföllel simára keverjük, sóval ízesítjük és a sült burgo­nyával tálaljuk. A­z újszülött különbséget tesz egyszerű és bonyolult ingerminták között, az utóbbiakat észrevehetően előnyben ré­szesíti. Ennek fontos biológiai célja az emberi arc felismerése. Számos pszicho­lógiai kísérlet bizonyítja, hogy az újszülött számára az emberi arc vázlatos rajza a legizgalmasabb, „bonyolult ingerminták" egyike, amelynek szemlélésére igen sok időt fordít. A kutatók szerint e veleszüle­tett érdeklődés segítségével a csecsemő rövid idő alatt megtanulja megkülönböz­tetni az embereket a környezetében levő tárgyi világtól, majd valamivel később az ismerősöket az idegenektől. Az újszülött veleszületett tevékenységi vágyának van egy igen fontos nevelési vonatkozása is. Ha nincs megfelelő meny­ié­nyiségű és minőségű inger, amely leköt­hetné őt, az újszülött éppen úgy unatko­zik, mint bárki más! Nagyot tévedünk, ha azt hisszük, hogy a pici gyermeknek nincs szüksége másra, mint táplálékra és tiszta pelenkára. A szülő feladata, hogy az első pillanattól gondoskodjon arról, hogy a gyermekét változatos és gazdag ingervi­lág vegye körül: halljon emberi hangokat (amelynek egy része közvetlenül felé irá­nyul), lásson emberi arcokat és mindenfé­le tárgyat, amelyeket meg lehet fogni, szájba lehet venni, egyszóval vizsgálni, ismerkedni lehet vele. A legfontosabb azonban az anyával való testi érintkezés, az anyai ölelés. Morris, a neves angol kutató az első három évet „ölelj magadhoz" korszaknak nevezi. Az anyai test nyugalmat és biztonságot je­lentő érintésének, amelynek során a cse­­csemőnek lehetősége nyílik arra is, hogy bizonyos veleszületett reflexeket (megka­paszkodás, átölelés) gyakoroljon, döntő szerepe van az anya és a gyermek kapcso­latának későbbi alakulásában és ezen ke­resztül a harmonikus személyiség kialaku­lásában. A harmadik életév végén az anya és a gyermek viszonyában új korszak kezdő­dik, amelyet Morris „tegyél le" szakasz­nak nevez. Voltaképpen ekkor indul meg. A JÖVEVÉNY és a serdülőkori „hagyj békén" szakasz­ban tetőz a szülőről való leválás folyama­ta. Mindez persze nem jelenti azt, hogy hároméves kora után a gyerek megszűnik szeretni az anyját. Arról van szó, hogy a gyermek társas érdeklődése a családról más csoportokra tevődik át. „Leválik" anyjáról, ám azonos, később más nemű kortársaival való érzelmi kapcsolataiban azt a szeretetet használja fel, amelyet elsősorban anyjától tanult, s amelyet ed­dig teljes egészében az anyjához fűződő viszonya kötött le.

Next