A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-15 / 20. szám

Róbert szakács receptjei VITAMINOMLETT Hozzávalók: 10 dkg füstölt szalonna, 2 db hagyma, 4 db paradicsom, 20 dkg karalábé, 20 dkg friss gomba, 2 db zöldpaprika, 20 dkg saláta uborka, kevés metélőhagyma, 10 db tojás, 6 evőkanál olaj, 2 evőkanál vaj, só, bors készítése. A füstölt szalonnát kockákra vág­juk, lábasban kisütjük, hozzáadjuk az olajat, majd az apróra vágott hagymát, karalábét, zöldpaprikát, uborkát, a megtisztított gom­bát, a lehámozott paradicsomot, az egészet puhára pároljuk, metélőhagymával megszór­juk. Öt tojást felverünk, sózzuk, borsozzuk a zöldségre öntjük, megsütjük. Amikor kész, levesszük a tűzről. A megmaradt tojást szin­tén felverjük, megsózzuk és vajon négy om­lettet sütünk. Az elkészített zöldséget az omlettekre egyformán elosztjuk és minde­gyiket félbehajtjuk. Főtt burgonyával tálaljuk. HÁZI SZÉPÍTŐSZEREK AZ ARCBŐRRE Bár tanácsos minden hónapban egyszer kozmetikushoz menni és bőrünket szak­szerűen kezeltetni, ne feledkezzünk el a régi, jól bevált és könnyen elérhető házi­szerekről sem. 1. Burgonyaszelet vagy reszelt burgo­nya nyersen felrakva a táskás, karikás szemre frissítő hatású. 2. Fokhagymagerezddel való bedörzsö­­lés használ az orrvörösség ellen, különö­sen ha hidegtől származik. 3. Hársfatea jó arcgőzölést vagy össze­darálva jó arcpakolást ad. 4. A joghurt arcra és nyakra kenve élén­kítő és fiatalító hatású. Különösen száraz és normális bőrre kiváló. 5. Kamillavirág-borogatás a fáradt szemre rakva kiküszöböli a duzzadást és a vörösséget. 6. Keményítő liszttel és vízzel összeke­verve fehérítőpasztát ad a bőrleszínező­­dés ellen, különösen a nyakon. 7. Kenyér meleg tejbe áztatva a kéz bőrét finomítja. 8. A méz, vékonyan arcra kenve, ellátja a bőrt vitaminnal. 9. A szalonna táplálja és simítja a szá­raz, petyhüdt bőrt. 10. Vaj — száraz bőrre hatásos, különö­sen ősszel és tavasszal. 11. Szódabikarbóna — fürdővízbe téve jót tesz a zsíros, mitesszeres bőrnek. 12. A tej kiváló arctisztító szer, szabá­lyozza a bőr nedvességtartalmát. 13. A tojásfehérje habként simító és frissítő hatású az arcbőrön. NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN Hogyan metsszük a szobanövényeket Növényeinken lehetnek olyan hajtások, ame­lyek csúnyán túlnyúlnak a többin, nagyon véznák, levélzetük nem egészséges vagy ela­­laktalanodott. Ezeket legjobb visszametszeni, hogy ne tűnjenek szembe, vagy a növényt tőből vágjuk le, hogy helyettük új egészséges hajtások fejlődhessenek. A részben vagy telje­sen elszáradt és feltűnően levéltelenné vált hajtásrészeket ugyancsak vissza kell metsze­ni. Közvetlenül legalsó elágazódásuk, vagy ha ilyen nincs, az alsó egy-öt rügyük vagy levél a­­lapjuk felett vágjuk le. A bokrosodó, sok hajtást fejlesztő növényeket, ha leveleik na­gyobb részét lehullatták, metsszük vissza a legalsó egy-két levélig vagy levélalapig, hogy alulról újra kihajtsanak. Egészségesen fejlődő hajtásait érdemes visszametszeni nyáron akár két alkalommal is, hogy többfelé ágazódva, dúsabb bokorrá váljon. Ennél gyakrabban csak azokat a növénye­ket metsszük, amelyek ezt jól tűrik és valami­lyen többé-kevésbé szabályos alakzatot szeret­nénk belőlük rendszeres metszéssel formálni (ilyen pl. a babér, a fukszia). A felnyúló és terebélyes, fásodó szárú növé­nyek már elöregedett, túlságosan ágas-bogas részeit is ajánlatos az alsó elágazódásig vagy akár tövig visszametszeni, hogy helyettük a fiatalabb hajtások erősödhessenek meg. Csak akkor ajánlatos metszeni, ha a hajtá­sok fejlődésben vannak! Óvakodjunk a túlzott metszéstől, a csonkítástól. A metszett hajtáso­kon megmaradó legfelső rügy, levél vagy levél­alap felett ne hagyjunk vissza 1 — 2 mm-nél hosszabb csonkot, mert beszárad, sőt az egész hajtásrész tönkremehet miatta. A visszamara­dó levelek se sérüljenek meg a metszéstől. Ez csúnya és a hasznos levélfelületet is csökkenti. FIALA ISTVÁN 21

Next