A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-12 / 24. szám
Hallottukolvastukláttuk TELEVÍZIÓ „Gyártó már van, várjuk a felhasználó és a forgalmazó jelentkezését." A Felkínálom népgazdasági hasznosításra című műsorban a Magyar Televízió olyan országos méretű kezdeményezésnek adott teret és lehetőséget, amelynek ötletét a Csehszlovák TV is haszonnal átvehetné. A kiötlött újítások és találmányok értékéből sokat levon, hogy azokat többnyire csak a feltalálók szűk körén belül hasznosítják. S csak úgy válthatnak társadalmi haszonná, értékké, élőmunka-, valuta-, idő- és energiamegtakarítássá, ha országos méretben is realizálnák. Nem beszélve arról, hogy a találmányok sok esetben versenyképesek a nyugati gyártmányokkal. A televízió jóvoltából a közvélemény előtt bontakozhat ki az újítók-feltalálók mozgalma. A műsor hatására össztársadalmi érdekeknek rendelődnek alá az eddig üzemi, vállalati kiváltságokat érintő elgondolások, vállalkozások, tervek. A tévéfórum felveszi a kapcsolatot az újítókkal , alkotókkal s beindítja a „gépezetet", a gyártókkal felméreti a lehetőségeket, a felhasználók igényeire reagáló forgalmazót sürget, keres és talál, megszervezi a találmány hazai és külföldi értékelését. A képernyőn keresztül és előtt tanácskozik, mérlegel és dönt az ország, így a vállalkozókészség fenntartása mellett a lakosság is azonnal hasznosíthatja az újító javaslatokat. A Felajánlom eddigi 29 adásában több olyan magyar találmány látott napvilágot, amelyek állják a versenyt a nyugati portékákkal, némelyikük pedig egészen újszerű. Ötletekben gazdag szomszédaink ezen a „tv-börzén" jelentékeny mennyiségű valutát spóroltak már meg, és devizamilliókat hozott a konyhájukra sajátságos leleményességük. (Korcsmáros) Európa áll az első helyen, annak ellenére, hogy a világ egymilliárd szarvasmarha-állományának a fele Ázsiában és Afrikában található. Nagyjából ezer féle sajtot gyártanak, bár, írja a szerző, ezek közül nagyon sok csak elnevezésében különbözik egymástól. Hiszen a francia roktor, a kamamber, a brie; az olasz parmezán, gorgonzola, a holland edámi — és nem eidemi, ami flamandul vőlegényt jelent! — és a gouda, az angol cseddár és szilton . . . azokról a városokról kapták nevüket, ahol először készítették őket, azonban mára már a világ számos pontján hasonló néven — sajnos, nem hasonló minőségben, mivel „eredeti" sajtot volt módomban megkóstolni — állítják elő. Megtudhatjuk azt, hogy a sajt szinte mindazon tápanyagok kisebb-nagyobb részét tartalmazza, amelyekre az emberi szervezetnek életbevágó szüksége van: fehérjéket, zsírokat, ásványi sókat, vitaminokat. . . A könyv felét kitevő érdekes, a sajtot körüljáró olvasmány után 200 jobbnál jobb sajtrecept következik, amelyek alapján a legtöbb ételt a nálunk kapható sajtokból is elő lehet varázsolni. -zolczer- KÖNYV Sajtok könyve Emlékszem, svédországi vendégeskedéseim alkalmával a háziak minden alkalommal vajjal, tejjel és sajttal kínáltak. Mondván: vajat, sajtot enni kell! A vaj, a sajt olcsó, ízletes és tápláló. És nagyon gyakran egyfajta kis tudományos előadást tartottak nekem a vajról, sajtról, tejtermékekről. S most pedig itt van előttem Vitalij Lvovics Begunov nagyon szép kivitelezésű könyve, amelyből részletes aprólékossággal sok érdekeset, fontosat, hasznosat megtudhatok a sajtról. Először is azt, hogy az emberiség régóta ismeri a sajtokat, azok klasszikus előállítási módját, valamilyen oltóanyagot adni a tejhez s így megalvasztani. Mondjuk a levágott borjú gyomrából kivett tejváladékot, vagy a gyomor nyálkahártyáját, esetleg a bogáncs virágzatát, vadsáfránymagvat és fügefanedvet... Majd néhány érdekes régi történetet elmesélve a sajtokról, ismerteti a világ sajtjait, részletezi a modern sajtkészítés technológiáját. Ezekből a fejezetekből egyebek mellett megtudjuk, hogy a sajtgyártás tekintetében így élt Jászai Mari A színész művészetének lényege az emberábrázolás, az emberi jellem életrekeltése. Minden egyes előadáson, örömében, vagy bánatában egyformát kell hogy nyújtson a közönségnek. Jászai Mari mikor színpadon volt, a közönség mindig elégedetten távozott a darab bemutatása után. Az egyik legnagyobb magyar drámai színésznő volt. Ászáron látta meg a napvilágot, ahol fehérre meszelt szülőháza múzeumként őrzi emlékét, valamint az iskola, melyet annak idején épített. Anyját a falu legszebb lányaként emlegették, akinek Krippel Mihályival kötött házasságából Mária (aki később vette fel a Jászai nevet) ötödik gyermekként jött a világra a magyar történelem egyik legsötétebb és legszomorúbb esztendejében nem sokkal a szabadságharc leverése után. Életcélja és életformája lett a tanulás. Ezáltal kerülhetett csak tizenhét évesen a budai Népszínházhoz, majd Kolozsvárra és végül a kor legpatinásabb színházába, a budapesti Nemzetibe. A mai generációk közül már csak néhányan emlékeznek szerepeire. Volt a Bánk bán Gertrudisa, Az ember tragédiája. Évája, a Szentivánéji álom Hippolytája, a III. Richard Margit királynője. Megcsodálták mint Stuart Máriát, Erzsébet királynőt, Hermincét és Kleopátrát. Felejthetetlen alakításai egymást követték. Sokoldalú egyéniség volt. Láthatták vígjátéki és jellemszerepekben, napvilágot láttak nyelvhelyességi cikkei. Imádta Petőfit, s versei előadásaival nemegyszer aratott méltán sikert. Hetvenhat megért éve közül hat évtizedet töltött a színfalak mögött, ami önmagáért beszél. Halálára tudatosan készült, a Nemzeti Színház tégláival bélelt sírhelyet építtetett magának. Halálos ágyán is verseket hallgatott ... Ady verseket. Betegágya körül lévő barátainak, ismerőseinek a következőket mondotta: „Ez az utolsó szerepem. Tanulok meghalni. Ennél nehezebb szerepem sohasem volt. .. Hányszor haltam meg a színpadon kifogástalanul és élethűen, és most, amikor igazándiban kellene, most nem megy! Szeretnék szépségben meghalni, és nem tudok ..." A Kerepesi temetőben gránitház őrzi emlékét. Budapesten teret neveztek el róla, nem egy iskola és intézmény viseli nevét, s amire talán a legbüszkébb lenne, ha betekinthetne mai valóságunkba: az arra legérdemesebb színészek alakításukért évente Jászai Mari díjban részesülnek. A gazdag fotóanyaggal színesített könyv szerzője Földes Anna igényes és pontos munkát végzett: az olvasó szórakozva ismerkedhet meg a magyar színháztörténet egyik legnagyobb alakjának életével. Ábel Gábor HANGLEMEZ Dádik fecske A maga nemében páratlanul érdekes hanglemez a Hungaroton által nemrég a fenti címmel kiadott, galgamácsai népi mondókákat és gyermekjátékokat tartalmazó hanglemez, amely egyetlen északmagyarországi község ilyen jellegű népköltészeti alkotásait, szokásait és gyermekjátékait mutatja be autentikus módon, Vankóné Dudás Juli, a népművészet mestere és a galgamácsai gyerekek tolmácsolásában. Amikor 1976 karácsonyán megjelent a hanglemezboltokban Vankóné Dudás Juli első lemeze Sej, Galgamácsa eszembe se jutna címmel, a nagysikerű lemez felkeltette az igényt a gyermekdalok teljesebb megismerésére. A Hungaroton vállalat most ezt az igényt igyekszik kielégíteni a Dádik fecske címmel megjelent lemez kiadásával, „amelynek segítségével — mint azt Moldován Domokos, a lemez egyik szerkesztője írja a lemezhez mellékelt, s az egész lemez tartalmát (szövegét) magában foglaló könyvalakú mellékletben — a magyar kismamák, fiatalasszonyok remélhetőleg még szebben fogják altatni, tapsoltatni, hintáztatni picinyüket." A lemezt nem csupán azért minősíthetjük a maga nemében páratlan kiadványnak, mert fehér holló-számba mennek a népi gyermekdalokat tartalmazó hanglemezek, hanem azért is, mert Dudás Juli a lemezen nemcsak énekel, hanem oktat, magyaráz is, elmondja, hogy az egyes mondókákat, dalokat, mikor, milyen alkalommal énekelték, hogyan játszottak a kisbabával. Juló néni a „kísérőszöveget" úgy mondja el, ahogy annak idején őt magát tanította az édesanyja, s ahogyan ő tanította a kislányát, Etelkát, aki ma már mint óvónő adja tovább e mondókákat és dalocskákat kis tanítványainak. A galgamácsai mondókák és gyermekdalok — akárcsak más vidékek hasonló jellegű népköltészeti alkotásai — az emberiség művészi megnyilatkozásainak eredeti, ősi formájába, tehát a költészet, a ritmus, a dallam, a mozdulat és a cselekmény egységévé ötvöződve jelennek meg. Népzenei csemege és igazi hanglemezkülönlegesség a Borsai Ilona és Moldován Domokos által szerkesztett Dádik fecske. Dicséretre méltó tény, hogy a Hungaroton vállalat a népzenei hanglemezek kiadásának is komoly figyelmet szentel — még a délszláv, német és szlovák kisebbség népzenéje is kiadásra került —, s reméljük, hogy várható a folytatás is. Sági Tóth Tibor Innen onnan Patricia Renick amerikai szobrásznő készítette acélból és üvegrostból ezt a szobrot, és a Stegowagenvolkssaurus nevet adta neki. Művével arra akar figyelmeztetni, hogy az autó ugyanolyan kihalt faj lesz földünkön, mint az őshüllők — ha nem takarékoskodunk az energiával. Ezt az új hongkongi gyártmányú gyertyát születésnapi tortán nem tanáresés alkalmazni, mert elfújhatatlan. Ha egy erős tüdejű ünnepeltnek mégis sikerülne fújással eloltania, a gyertya magától újból meggyullad. Az örökgyertya teljesen veszélytelen, öngyulladási tulajdonsága csak akkor érvényesül, ha egyszer már meggyújtották. Az a veszély tehát nem fenyeget, hogy a fiókban tárolt gyertyák egyszer csak lángra lobbannak, és porig égetik a lakást. Rohan az idő! Ki hinné, hogy Anthony Quinn is immár 66 éves. Azért sem könynyű elhinni, mert kitűnő kondícióban van, ma is markáns férfi. Ennek egyik oka, hogy ad magára. New York-i lakásából minden hajnalban kocogni indul a közeli Central Parkba. „Én már akkor kocogtam — közölte az újságírókkal, amikor a kocogás szót még ki sem találták: 1941 óta szaladgálok hajnalonként a Central Parkban. Annak idején ez itt egyáltalán nem volt divat. Egyébként olyan korán reggel kezdem, hogy csak néhány ló kocog itt velem együtt." TM