A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-17 / 20. szám
A Csemadok életéből Új Szőttes új műsor A CSEMADOK Központi Bizottságának Szőttes Népművészeti Csoportja 1985. április 13-án a bratislavai Új Színpadon mutatta be új műsorát. A színház zsúfolásig megtelt, sőt pótszékeket is be kellett állítani. (Mindjárt itt megjegyzem, hogy a Szőttes háza táján úgy hírük: a bemutatót ősszel megismétlik.) Új Szőttes mutatkozott be, új műsorral. Az idősebbek közül — a folyamatosság biztosítására — alig maradtak páran. De megmaradt a Szőttes szelleme, a tiszta népi kultúra iránti tisztelete, a hazai, a magyar és egyáltalán a néptáncművészet hagyománya iránti szeretet, a nemzettel, a nemzetiséggel, a szocialista kultúrával szembeni magas fokú elkötelezettség. Új embereket, új arcokat láttunk a színpadon. Új neveket — alkotókét, előadókét — olvastunk a műsorlapon, de kisugárzásában mégis a mi kedves, szeretett, a tiszta népművészet tolmácsolásában elévülhetetlen érdemekkel rendelkező Szőttesünk hatott ránk, vitt magával a nép gazdag kincsestárába újból megmerítkezni, újból felfrissülni. És ez jó, mert időről időre ez is szükséges. Műsorában a bemutató szűkebb pátriánk néptánc-, dal- és zenei hagyományaira épült, de helyet kapott benne az egész Kárpát-medence. Mátyusföld, Zoboralja, Medvesalja, a Szilicei fennsík, Bodrogköz, Zemplén, Kalotaszeg, Mezőség, Kalocsa vidéke, Dunántúl — ezek a tájegységek jelentek meg a színpadon. Önmagában mind egy-egy jellegzetes táj, így együtt azonban egy nagyon gazdag színskála. Olyan pompás, mint a sok-sok mezei virágból kötött gazdag csokor: egyedenként is elgyönyörködtető, csokorba kötve pedig káprázatos. Fenséges volt a Szőttes bemutató előadása is. Újat hozott a műsorszerkesztésben. Annak ellenére, hogy szerkezeti felépítésében nem tért el a már megszokott műsorok hagyományától, mégis újított az egyes számok egymásba kapcsolásában, ahogyan azokat egymásba szőtte. Megerősödött az együttes a népi hagyományok tisztaságának tiszteletében: szépen, tájhűen és tisztán muzsikálta, táncolta, énekelte a néprajzi tájegységek „nyelvezetétEz nem mesterkélt utánzás volt — a közösségben élés érzetét adta. Jelentősen javult a zenekari kíséret A Szőttes több próbálkozása után úgy érezni, most találta meg az igazi zenei megoldást. A Varsányi László vezette öttagú zenekar szerves része az együttesnek. Hangzásában, a zenekar hozzáállásában, a tánckíséret zenei feldolgozásában a zene azonos a tánccal, a koreográfus színpadi elképzelésével. A tánc és a zene összenőtt, egymást kisegítve, egymást kölcsönösen kiegészítve emeli a mű értékét. Ez pedig a hagyománytisztelet és az alkotófelfogás egységét is jelenti. Végre a színpadi viselet megoldása is a legjobb úton halad, ami az együttes legkritikusabb pontja volt fennállása óta. Hol a pénz hiányzott, hol a megfelelő tervező-kivitelező szakember, hol pedig az igény. Most — úgy látszik — mind együtt volt. Az igény, a tervezés megfelelő kivitelezőre talált. A somorjai varroda felnőtt a feladathoz, ezt bizonyította már tavaly a Csalló együttes részére varrott ruhákkal is, és most a Szőttes esetében újból ezt tette. A híres koloni nótafa, a Süttő család leszármazottja, Szládecsek Jarka — e bemutató alkalmával kissé fátyolos hangja ellenére is — értékes gyöngyszeme a Szőttesnek. Nagyszülei a koloni Süttő-család, 1951 végén Ág Tiborral náluk jártukkor sok-sok eldalolt nóta után, már az éjjeli órákban, azzal búcsúztak tőlünk: „Legények, ezeket a nótákat az alakuló csehszlovákiai magyar művészegyüttesnek ajándékozzuk." Ajándékuk tetőzéseként unokájuk is terjesztőjévé vált a daloknak. Szülei, nagyszülei dalait a századok csiszolta tisztasággal, falujuk gyönyörű viseletébe öltözve, magas drámai fokon énekelte. Dicsérni kell a táncosokat, az est sikerének fő kovácsolóit is. A korban, táncban vezető Brandt Ferencet, a fiatal tehetséges Mészáros Gábort, Fekete Hanát és mindenkit, aki akár csak egy vagy több táncban lépett is fel, mert mindanynyian szinte önmagukat felülmúló táncoltak. Bízunk benne, hogy míg a Varga Ervin vezette alkotó és vezető gárda áll az együttes élén, és Reicher Gellért lesz a minden szervezési munkát magára vállaló titkár, még sok művészi élményben gazdag fellépéssel ajándékoz meg bennünket a Szőttes. A koreográfiákat Varga Ervin és Varga Zoltán, a zenét a Varsányi házaspár — Ildikó és László —, a kosztümterveket pedig Méry Margit és Lőrincz Beáta készítették. Hangmérnök és a színpadtechnika vezetője Karsay Sándor, kosztüm- és kelléktárosok Nagy Ilona és Béres Mária voltak. Mindannyiuk közös összefogásának volt az eredménye az értékes műsor, a színvonalas előadás. TAKÁCS ANDRÁS : Kármánnapok Az idén is megrendezték a Kármán József Irodalmi és Kulturális Napokat Losoncon (Lučenec). Ez alkalommal a Losonci MB kulturális osztálya védnöksége alatt a CSEMADOK helyi szervezetének támogatásával, köztársaságunk felszabadulásának 40. évfordulója jegyében. A Kármán-napok műsora gazdag és változatos volt. A CSEMADOK KB által szervezett klubvezetők országos szemináriumával vette kezdetét március 2-án, ugyanaznap este pedig a vab dísztermében Patakiné Kerner Edit salgótarjáni előadó-művésznő Lidércfény című előadói estjére került sor. Március 3-án Kármán József szülőházát, emlékművét és sírhelyét koszorúzták meg a résztvevők. Március 4-én este 18.30 órakor a művelődési ház színháztermében az ünnepi megnyitón Princ Sándor, a CSEMADOK JB titkára Kármán Józsefről tartott előadást. A megemlékezést követő műsorban a losonci járás mindazon énekesei, zenészei és versmondói felléptek, akik az országos versenyeken sikeresen szerepeltek, valamint Szvorák Katalin, a Népművészet Ifjú Mestere, népdalénekes. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színháztermet, s nagy szeretettel üdvözölte városa szülöttét, Szvorák Katit. Fellépett a füleki származású Varsányi Marika, a Magyar Területi Színház színművésze is és Kerekesné Csaba Blanka, Molnárné Szekeres Zsuzsa.