A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-31 / 22. szám
ső évszázad múltán újra füstölög a Köszörűvölgy „csendes tűzhányója " amely zsákokba, szekérre kerül és irány a múltját őrző falu ,ura Ropog József színész. A több főbb gondolatviláguk égboltja alá is mint félórás „tömény múlt" úgy is bebocsájtást nyertek. Helyettük is mondható, hogy egy történelmi nép- mondom és már velük is, hogy ezek aszi tele-(táj)-fotó. Megszületésének az emberek nemcsak egy szerepe jelentőségét az is növeli, hogy „ma játszottak itt végig több-kevesebb igarul beszélő". Tudni kell még, hogy felszínességgel, nemcsak mímelték abből a filmből két változat készült, teendőket. Hanem testükkel, lelkük- az egyik, a szereplők élő beszédékel, idegeikkel és érzelemvilágukkal,el-énekével Magyarország részére, életformájukkal és magatartásmód másik, a prózai szövegrészek szlo- jukkal is alkalmazkodtak a körülmélák nyelvű fordításának hangváltozó nyékhez, azonosultak a nem könnyű ával hazai célra, amit húsvétkor lát- feladattal. A szénégetők egykori étlattunk a Csehszlovák Televízióban, rendje szerint táplálkoztak, a hideg att említem meg, hogy a rozsnyói nyirkos éjszakákon is fenyőgallyak- Rožňava) Bányász-múzeum is készt- kai megágyazott földkunyhóban hietett a szénégetésről (sajátságoszódtak meg. A velük átélt kalandos A forgatókönyv alapján az eredeti elképzeléseknek megfelelően sikerült elkészíteni a filmet, amelynek címe: „Nety a tance uhliarov z Gemera" (A gömöri szénégetők dalai és táncai). Műfaját tekintve néprajzi alkotás. De nem csupán a szénégetés hagyományát örökítették meg rajta, hanem a Csermosnya-völgy festői szépségét is, s korháttérként felelevenednek benne a környéken ismert népdalok, népitáncok népzenei motívumok — Szvorák Kati, Ulman Gábor citerás, és az Új Nemzedék említett szereplőinek jóvoltából. A film narrákameraállásból egy dokumentumfilmet Berente Árpád amatőr filmessel. A forgatás ideje alatt, tíz napon keresztül szinte állandóan, éjjel és nappal, együtt voltam a szénégetőkkel. Figyeltem a mozdulataikat, hallgattam a beszédüket, velük dolgoztam, velük őrködtem éjjel a füstölgő mise körül, velük aludtam a kalyiba csatinagazos pamlagán, ettem erdei főztjüket, megszívleltem intelmeiket. Tehát amennyire csak tudtam, igyekeztem szénégetősegéddé alakulni, hogy kifürkészhessem legszemélyesebb cselekedeteiket, hogy legbelés sejtelmesen édes élmények — a sors ajándékpillanatai voltak. Komoran, félszegen, a felelősség súlyától is kicsit félve láttak hozzá a mise építéséhez, elfelejtett mozdulatokat próbálgatva. Félévszázadnyi homályon keresztül igyekeztek ízületeik, észjárásuk egykori beidegződését emlékezetükbe idézni. S ahogy teltek a napok, í így sereglettek elő a már-már elfelejtett emlékek. Újra szénégetők voltak. Szemük kifényesedett, izgalmunkban gyerekes mosoly pirult kisimult arcukra. Kitárulkoztak. Közlékenyekké váltak. Életútjukat így visszafelé is bederengte a fénylő emlékezés. A falusi pártszervezet elnöke Bodrogi Tibor elvtárs, ünnepi aktus keretében A szénégető szakma díszmestereivé avatta: Árvai Ferencet, Tisza Sándort Vanyó Istvánt, Szpisák Istvánt, Korcsmáros Józsefet, Dányi Jánost, Borsodi Miklóst, id. Molnár Józsefet és ifj. Kocsis Jánost. A CSEMADOK Rozsnyói Járási Bizottsága pedig díszoklevelet adott át a vállalkozó kedvű idős embereknek. A helybeliek faszénnel megtömött hímzett szénégetőtarisznyát akasztottak a vállukra, emlékeztetőül. Köszönjük nekik az élményt, a jelenünkbe visszahódított darabka falusi történelmet. Kép és szöveg: : KORCSMÁROS LÁSZLÓ ! Sikerült a nagy vállalkozás: fejtik (plasszálják) a faszenet FILMSZALAGON EGY KIHALT ŐSI FOGLALKOZÁS