A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-06 / 36. szám

Zöld erdőben, zöld mezőben... VÖRÖS ÁFONYA (Vaccinium vitis-idaea L . Brusnica prava) A hangafélék (Ericaceae) csa­ládjába tartozó áfonya­ (Vac­cinium) nemzetségnek Kö­­zép-Európában két, gazdasá­gilag is jelentős faja a legel­terjedtebb: a levelét hullató fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.) és az örökzöld vörös áfonya. A fekete áfo­nya (népiesen: kukojsza, ha­vasi meggy, molabogyó) is­mert fűszer- és gyógynövény, kék bogyóterméséből szörpöt, lekvárt és kompótot készíte­nek, de nélkülözhetetlen része a vadasmártásoknak is. Leve­léből emésztésjavító, bélhuru­tot szüntető teát főznek. A vörös áfonya (másképpen: kövi málna) előfordulási terü­lete behatároltabb, elsősor­ban a hegyvidéki fenyvesek jellegzetes növénye, de meg­található a savanyú lápokon és a fenyéreken is. Kétszer virágzik: először májusban, másodszor augusztusban, vi­rágai halványrózsaszínűek. Tudományos neve magyarul idahegyi szőlőt jelent, jóllehet sohasem termett a Kréta szi­getén fekvő Ida-hegy oldalán, csupán a XVI. században élt névadó, Gessner dús fantázi­ája és antik imádata képzelte oda. Vörös bogyóterméséből szörp, befőtt, lekvár készül, de salátaként is fogyasztják. (A saláta elkészítése nem nehéz: fél kiló vörös áfonyához há­rom evőkanál cukrot adunk, majd kevés vízzel főzzük. Ha kihűlt, tetszés szerint édesít­jük és fél deci fehér borral is meglocsoljuk, végül másfél deci tejszínnel felengedjük és így tálaljuk. Főleg sült vadhú­sokhoz ajánlható.­ A vörös áfonya fontos gyógynövény is. Termése sok C-vitamint tartalmaz; áttelelő, felül fényes sötétzöld, alul tompa halványzöld leveleiben cserzőanyagok, glikozidok (arbusin) stb. találhatók. A népi gyógyászatban váltóláz, reuma, hólyaghurut, köszvény és köhögés ellen javallják a leveléből készített kivonatot. LACZA TIHAMÉR Valter Bistika felvétele S ' * m 492 11

Next