A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-06-05 / 23. szám
ELETEBŐL Amatőr táncművészetünk helye és problémái A Csemadok XIII. Országos Közgyűlése — 1982 — óta eltelt választási időszakban központi (országos) versenyekben részt vevő magyar nemzetiségi felnőtt és gyermek népi tánccsoportok műsorai bebizonyították, hogy: 1. A csehszlovákiai magyar néptáncmozgalom meghatározó tartalommal és jelleggel kapcsolódik a hazai magyar népi tánc-, zene-, viselet-, dal-, játék- és szokáshagyományhoz. Ez a tény egy hosszú fejlődési folyamat eredménye, mely az 1970-es évek második felére ért be és stabilizálódott. A fejlődést felgyorsító tényezők közül kiemelkedő szereppel bírt a Csemadok KB Szőttes Népművészeti Csoportjának példamutatása. Az együttes 1969-ben alakult. Munkájának megerősödésével a hetvenes évek elején vette kezdetét a magyar nemzetiségi néptánckultúra megújhodása. És nagy jelentősége volt e téren a Csemadok következetes szervezői és irányítói tevékenységének is (ez teremtette meg a Szőttes működésének feltételeit), amely elsősorban az évente megrendezett országos népművészeti fesztivál műsorpolitikájában és a tánccsoportok részére meghirdetett versenyek céljának a meghatározásában csúcsosodott ki. A néptáncművészet megújhodásában világelsőséggel bíró magyarországi példát sikerült úgy áttáplálni alkotó vezetőink munkájába, hogy az csehszlovákiai viszonylatban is vonzóerővel hatott. Nemzetiségi együtteseink valóban a híd szerepét vállalták. Ez visszatükröződött abban is, hogy alkotóink újból visszatértek a színpadi néptáncalkotáshoz szükséges eredeti alapanyag, a népi hagyománykultúra alaposabb megismeréséhez, elsajátításához. A hagyomány és a táncnyelv tisztaságát alkotásmeghatározó erővé emelték. A kompozíció születését megelőzte a tájegység, az adott faluközösség tánc-, dal-, zene-, stb. hagyománykincsének alapos tanulmányozása, a jellegzetességek, a belső törvényszerűségek, a szerkezeti felépítés minél tökéletesebb elsajátítása. Ebben az időszakban erősödött meg a néptánc alaposabb elsajátítását, s vele együtt a néplélek a nemzetiségi hovatartozási tudat elmélyítését szolgáló táncházmozgalom. Ezeken a rendezvényeken nem a mások művelése, szórakoztatása az elsődleges, hanem az önművelés. A hagyományos népi tánc, dal s zent, tökéletesebb elsajátítása, birtokba vétele, olyannyira, hogy sajátomként élhessek vele, egyéniségem kifejezőjévé válhasson. E területen a komáromi Hajósnak és akkori vezetőjének Katona Istvánnak elévülhetetlen az érdeme. Kezdeményezésükhöz és kitartó munkájukhoz zárkózott fel azután az ekeli Tátika, a kassai Új Nemzedék, a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház, a Szőttes, stb. A Csemadok is pártját fogta e kezdeményezésnek és először az országos, majd később járási népművészeti rendezvényei műsorába iktatta a táncházat is. A tárgyalt időszakban az országos népművészeti fesztiválon a kulturális ünnepélyen rendszeresen helyet kap a táncház, de szerves részévé vált a Jókai Napoknak, a nyári művelődési táboroknak és a Duna Menti Tavasz gyermekei is szívesen élnek vele. Sőt gyakorta már egyegy néptánccsoport színpadi fellépését néző közönség is az előadás befejezése után elvárja a táncházi szórakozást. A Szőttes '86-os olaszországi vendégszereplése alkalmából még az olasz közönség is szívesen táncolt, szórakozott a Szőttes táncházában. A jelenlegi helyzet: ifjúságunk tánckedvelő része elfogadta a táncház gondolatát. Szívesen tanulja, táncolja népi nemzeti táncainkat. Viszont a táncházmozgalom nagyobb elterjedésének akadálya a megfelelő táncházi zenekarok hiánya. E területen még nagyon sok a tennivaló, és nem másokra, reánk vár a feladat: a zeneiskolákra, a járási népművelési központokra, az élvonalba tartozó táncegyüttesekre, a két vezető táncegyüttesünkre az Ifjú Szívekre és a Szőttesre, és nem utolsósorban az együtteseket fenntartó szervekre, művelődési otthonokra, szövetkezeti és üzemi klubokra, állami népművelési intézményekre és természetesen a Csemadok helyi szervezeteire. A táncházmozgalom indulásakor szerzett előnyüket nem szeretnék elveszteni a komáromiak sem. Évente két alkalommal — tavasszal és ősszel — területi táncháztalálkozót szerveznek. Ilyenkor egy-két jó nevű együttest hívnak vendégül, amelyek a Hajóssal együtt gondoskodnak a találkozó műsoráról. A színpadi előadások rövidek, 20—30 percesek, egy-egy tájegység táncanyagát bemutatók és ezt folytatják a közös táncolások, az adott tájegység eredeti táncainak a megtanulása, és természetesen a dalok elsajátítása. Alkalmanként szlovák együttes is vendége a találkozónak és ők is nagyon jól érzik magukat. Két éve a bratislavai Dimitrovec együttes volt a vendég. Este tíz óra felé a vezetők unszolására már hazaindultak, majd úgy húsz perc múlva újra megjelentek, hogy ők bizony — mármint a tagság — visszafordították a buszt és jöttek tovább közösen táncolni, szórakozni. Most március közepén a Csalló és a jókai hagyományőrzők voltak a vendégek, meg az a harminc koreográfus-csoportvezető, akiket a Csemadok KB hívott össze ebből az alkalomból szakmai megbeszélésre és tapasztalatcserére. TAKÁCS ANDRÁS Tettre elnök A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban Ipolynyéken (Vinica) működik a legnagyobb taglétszámú és az egyik legtevékenyebb Csemadok-alapszervezet. Lassan tíz éve már, hogy Gyurász Gábor vette kezébe a hetvenes évek kezdetétől néhány évig hullámvölgyben levő szervezet gyeplőjét. Találkozásunkkor először arra voltam kíváncsi, miként sikerült kijutniuk a hullámvölgyből. — A megújított vezetőség bizalmát és támogatását élvezve fogtam hozzá szervezetünk tevékenységének fellendítéséhez. Korcsog László pedagógus kezdeményezésére éppen betanulás alatt állt a Nyéki fonó c. folklórösszeállítás. A műsor sikere és kedvező visszhangja jó ösztönzés volt a további munkához. Két évre rá a Lakodalmas tánc c. összeállításunkkal arattunk nagy sikert. Egészen a Tavaszi szél!.. népdalverseny országos döntőjéig jutottunk el vele. Később a Nyéki tollfosztót mutattuk be. Közben a színjátszók is kedvet kaptak a munkához. Juhász Béla és Mics Károly rendezők érdeme, hogy az elmúlt 10 év alatt hét színdarabot mutatott be szervezetünk színjátszó csoportja. Legújabban az 1984-ben alakult Honi Népi Táncegyüttesünk a helyi kulturális központ és a Béke Eist támogatását élvezve szerzett gyakori és sikeres fellépéseivel jó nevet szervezetünknek — mondta Gyurász Gábor. — Ahogy hallottam, az elmúlt esztendőben is sokrétű munkát végeztetek. Mit tartasz szükségesnek ebből elmondani? — A CSKP megalakulása 65. évfordulója tiszteletére meghirdetett országos vetélkedő járási fordulójának szervezetünk volt a házigazdája. Két csapattal neveztünk be a versenybe. A Benyovics-nővérek a második helyen végeztek. A járási versmondó versenyen a szervezetünket képviselő Oroszlány Mária az első lett a felnőttek kategóriájában. Nagy sikert aratott a Telefarsang c. esztrádműsorunk, amelyben a könnyűzene, a vers és a vidám jelenetek mellett a Pásztorpihenő c. folklórműsor, a vegyes énekkar és a Hont Táncegyüttes műsora is helyet kapott. A Népművelési Intézet által a CSKP megalakulása 65. évfordulója tiszteletére meghirdetett országos verseny járási fordulójában nagy sikert ért el irodalmi színpadunk Hiszek az emberben c. összeállításával. Azonkívül, hogy a kisszínpad az első helyet szerezte meg, Juhász Béla rendező a legjobb rendezői díjat, Balík Judit pedig a legjobb előadói díjat kapta. — Külön szeretnék szólni a Bojtos Jánosné vezetésével kitartóan dolgozó népi táncegyüttesünkről, amely tavaly 14 alkalommal lépett közönség elé. — További terveitek? — Távlati tervként tűztük magunk elé a 400-as taglétszám elérését. Idei terveink között szerepel vegyes énekkarunk színvonalának további javítása. Folyamatban van a falumúzeum céljára kiszemelt tipikus, régi parasztház felújítása. Az összegyűjtött néprajzi tárgyak egy részét ebben az évben már kiállítjuk. Ebbéli ügyünket a helyi eisz is támogatja. Gyurász Gábor 1980-tól egészen a mostani járási konferenciáig a Csemadok JEKB elnöki tisztségét töltötte be, és idén jelölték a Csemadok KB tagjának. Szülőfalujában a pártalapszervezetben a pártcsoport vezetője, a hnb képviselője, tevékeny tagja a sportegyesületnek és a CSSZBSZ-nek is. Munkahelye helyben van. A Benzinol nemzeti vállalat ipolynyéki üzemanyagtöltő állomásának a vezetője. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula Gyurász Gábor 7 • Csehszlovákia felszabadításának és a fasizmus feletti győzelemnek a 42. évfordulója alkalmából a Nemzeti Front, a Csemadok és SZISZ Kassai (Košice) Városi Bizottsága, valamint a Városi Nemzeti Bizottság kulturális osztálya május 9-én a Kelet-szlovákiai Vasmű művelődési házában megrendezte a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók kulturális ünnepségét. A tartalmas és sokrétű műsor keretében öntevékeny művészeti együttesek és hivatásos művészek léptek fel. • A Csemadok tagjai 7 akció keretében és más formában a társadalmi munkaórák ezreinek a ledolgozásával segítik elő, hogy a Nemzeti Front választási programja megvalósuljon. Tavaly például összesen 261 459 munkaórát dolgoztak le, 14 941 órával többet, mint az előző évben. A legjobb eredményt ezen a területen a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) és a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban dolgozó alapszervezetek tagjai tudhatják magukénak. Itt a tagok személyenként átlag 8, illetve 6 társadalmi munkaórát dolgoztak le. Az országos átlag tagonként 2,92 munkaóra. • Jól szerepeltek a Csemadok énekkarai Kassán (Košice) a kelet-szlovákiai magyar énekkarok részére a kerületi művelődési központ által a Művészetek Házában rendezett versenyen. A Csemadok Pelsőci (Plešivec) Alapszervezetének Samu Katalin vezényelte női kara aranykoszorút, a Csemadok Szepsi (Moldava nad Bodvou) Alapszervezetének és a Bodolói (Budulov) Egységes Földművesszövetkezet Stefánné Király Olga vezényelte egyesített vegyeskara ezüstkoszorút, a Csemadok Rozsnyói (Rožňava) Alapszervezetének Máté Dénes vezényelte Munkásdalárdája bronzkoszorús minősítést kapott. • Szepsi Csombor Márton, aki 1595-ben Szepsiben (Moldava nad Bodvou) született és viszonylag fiatalon, 32 éves korában már meghalt, a polgári késő humanista irodalom egyik legérdekesebb és legszínesebb alakja volt. Euripica varietas (A változatos Európa) címmel ő írta az első magyar útleírást. Az Udvariskola című 1623-ban Bártfán megjelent erkölcsi-filozófiai jellegű munkája az ember erkölcsi magatartására vonatkozó intelmeket tartalmaz. Néhol kissé érzelmes, másutt humoros, csevegő jellegű stílusa révén azon írók egyike, akik a mai olvasók számára is élvezetes olvasmányt nyújtanak. Szemléletmódja kortársai közül egyedül Szenes Molnár Albertéhoz hasonlítható. Szepsi Csombor Márton műveit ma már viszonylag kevesen ismerik és talán még kevesebben olvassák. Az utókor azonban számontartja és ápolja emlékét. Szülővárosában a Csemadok alapszervezete 1979 óta például évente megrendezi a Szepsi Csombor Márton Napokat. Az ez idén május 8-án, 9-én és 10-én megtartott kulturális eseménysorozat keretében Szepsi történetét bemutató kiállítást, irodalmi estet, színházi és ismeretterjesztő előadásokat, író-olvasó találkozót és árusítással egybekötött könyvkiállítást rendeztek.