A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-09-30 / 40. szám

Folytatás a 19. oldalról filmet is forgattak róluk. Az idei prágai bélyeg-világkiállításon is hosszú sor állt a piros és a kék Mauritius előtt. A bélyeg­gyűjtők türelmesen várakoztak, hogy ere­detiben megtekinthessék e világritkasá­got. A története sokak előtt ismeretes, de akik még nem ismernék, azoknak röviden felvázolom: Az angol koronához tartozó Mauritius szigetén 1847-ben a kormányzó felesége estélyt akart rendezni, a postahi­vatalban azonban elfogyott a bélyegkész­let. De, hogy a meghívók mégis időben elmenjenek, a helyi nyomdában megren­delték az ideiglenes 1 és 2 pennys bélye­geket A mintákat egy órásmester met­szette ki rézbe, a királynő arcképe jól sikerült, de a feliratot eltévesztette: a Post Paid (portó fizetve) helyett Post Offi­ce (postahivatal) került a klisékre. Csak két évtized múltán fedezték fel a hibás bélyegeket. Azóta huszonöt darab Mauri­tius került elő. Általában minden országnak az első bé­lyegei igen ritkák és értékesek. Számos színárnyalatú és hibás példányok is elő­fordulnak. A gyűjtéssel egyidőben már a hamisítók is megjelentek. Ezek közül nem egy (Sperati, Fournier, Thurm) olyan „hír­nevet" szerzett, persze vagyont is, hogy haláluk után felszerelésüket és hagyaté­kukat a nemzetközi bélyeggyűjtő szövet­ség vette meg tananyagnak, hogy a gyűj­tők okuljanak belőle. Az első angol bélye­gek nyomdai lemezeinek alsó sarkába is megkülönböztető betűket véstek, hogy a hamisítást megakadályozzák. Mindmáig a vízjeles papír bizonyult a legjobb védeke­zési módnak. A Csehszlovák Köztársaság megalaku­lása idején még nem rendelkezett önálló bélyeggel. Ezért a korabeli osztrák és ma­gyar bélyegeket pecsételték át a pecsé­telt bélyegekből is sokat hamisítottak. Az első csehszlovák bélyeget Alfons Mucha, a szecesszió híres képzőművésze, grafikus tervezte és ez a bélyeg a prágai várat ábrázolta. A prágai bélyeg-világkiállításon egész íveket láthattunk belőle. A levelezőlapok „feltalálója" dr. Step­han porosz postatanácsos, birodalmi ál­lamtitkár volt. A Karlsruhéban megtartott német postakonferencián (1865) javasla­tát elutasították, mondván: „illetlen dolog nyílt lapon magánközleményeket postára adni." Stephan azt javasolta, hogy egysé­ges postalapokat bocsássanak ki, benyo­mott bélyegekkel, amelyeket bárki borí­ték nélkül olcsó tarifával elküldhet. Eze­ket az „illetlen lapokat" az osztrák-ma­gyar posta vezette be elsőnek 1869 szep­temberében. Egyszeriben nagyon kapós lett, hiszen három hónap alatt közel há­rommillió fogyott el belőle. Sokan arra használták fel a levelezőlapot, hogy rekor­dot döntsenek, vagyis minél több szót írjanak rá. (Akkor ezt még nem korlátoz­ták.) A legenda szerint egy nagyszebeni káplár 8 777 szót írt fel egy levelezőlapra. Egy angol pedig — igaz gyorsírással — 33 ezernél nem adta alább! Nemsokára megszülettek a perforált válasz-levelezőlapok is, amelyeket csak le kellett tépni és mehetett vissza azonnal a válasz. A szemérmesebbeknek bevezet­ték a zárt levelezőlapokat, melyeknek a szélét le lehetett ragasztani, így csak a címzett olvashatta el, ha a perforált részt a levelezőlap körül letépte. A berlini pos­tamúzeumban látható egy levelezőlap, amely körülutazta a földet. Chemnitzben adták fel 1878-ban és Nápolyt, Alexandri­át (Kairó), Sanghajt, San Franciscót, New York-ot érintve 119 nap múlva ért vissza feladóhelyére. Az egyszerű levelezőlapokat nemsokára felváltották a képes levelezőlapok. Ezek­nek rögtön gyűjtői is akadtak. A legelső képes levelezőlapokon virágcsokrokat áb­rázoltak, később elterjedt a városok, hely­ségek látképe és a híres személyiségek arcképe. A levelezőlapok különösen az első és a második világháború évében élték virágkorukat. A tábori lapok között találtam bőrre, selyemre, nyírfakéregre írt, saját rajzokkal díszített küldeményeket is. E lapokból kiolvasható a háború okozta egyéni és családi tragédiák minden rezdü­lése. Az utóbbi időben az írók, szociográ­­fusok is közre adtak e tárgyból értékes munkákat. A képes levelezőlapokon ma egy-egy ország jelentős kulturális, népművészeti és gazdasági értékeit mutatják be, és ezek kitűnő propagandát jelentenek az idegen­­forgalom számára is. OZSVALD ÁRPÁD Fotó: Gyökeres 23

Next