A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-30 / 40. szám
Folytatás a 19. oldalról filmet is forgattak róluk. Az idei prágai bélyeg-világkiállításon is hosszú sor állt a piros és a kék Mauritius előtt. A bélyeggyűjtők türelmesen várakoztak, hogy eredetiben megtekinthessék e világritkaságot. A története sokak előtt ismeretes, de akik még nem ismernék, azoknak röviden felvázolom: Az angol koronához tartozó Mauritius szigetén 1847-ben a kormányzó felesége estélyt akart rendezni, a postahivatalban azonban elfogyott a bélyegkészlet. De, hogy a meghívók mégis időben elmenjenek, a helyi nyomdában megrendelték az ideiglenes 1 és 2 pennys bélyegeket A mintákat egy órásmester metszette ki rézbe, a királynő arcképe jól sikerült, de a feliratot eltévesztette: a Post Paid (portó fizetve) helyett Post Office (postahivatal) került a klisékre. Csak két évtized múltán fedezték fel a hibás bélyegeket. Azóta huszonöt darab Mauritius került elő. Általában minden országnak az első bélyegei igen ritkák és értékesek. Számos színárnyalatú és hibás példányok is előfordulnak. A gyűjtéssel egyidőben már a hamisítók is megjelentek. Ezek közül nem egy (Sperati, Fournier, Thurm) olyan „hírnevet" szerzett, persze vagyont is, hogy haláluk után felszerelésüket és hagyatékukat a nemzetközi bélyeggyűjtő szövetség vette meg tananyagnak, hogy a gyűjtők okuljanak belőle. Az első angol bélyegek nyomdai lemezeinek alsó sarkába is megkülönböztető betűket véstek, hogy a hamisítást megakadályozzák. Mindmáig a vízjeles papír bizonyult a legjobb védekezési módnak. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása idején még nem rendelkezett önálló bélyeggel. Ezért a korabeli osztrák és magyar bélyegeket pecsételték át a pecsételt bélyegekből is sokat hamisítottak. Az első csehszlovák bélyeget Alfons Mucha, a szecesszió híres képzőművésze, grafikus tervezte és ez a bélyeg a prágai várat ábrázolta. A prágai bélyeg-világkiállításon egész íveket láthattunk belőle. A levelezőlapok „feltalálója" dr. Stephan porosz postatanácsos, birodalmi államtitkár volt. A Karlsruhéban megtartott német postakonferencián (1865) javaslatát elutasították, mondván: „illetlen dolog nyílt lapon magánközleményeket postára adni." Stephan azt javasolta, hogy egységes postalapokat bocsássanak ki, benyomott bélyegekkel, amelyeket bárki boríték nélkül olcsó tarifával elküldhet. Ezeket az „illetlen lapokat" az osztrák-magyar posta vezette be elsőnek 1869 szeptemberében. Egyszeriben nagyon kapós lett, hiszen három hónap alatt közel hárommillió fogyott el belőle. Sokan arra használták fel a levelezőlapot, hogy rekordot döntsenek, vagyis minél több szót írjanak rá. (Akkor ezt még nem korlátozták.) A legenda szerint egy nagyszebeni káplár 8 777 szót írt fel egy levelezőlapra. Egy angol pedig — igaz gyorsírással — 33 ezernél nem adta alább! Nemsokára megszülettek a perforált válasz-levelezőlapok is, amelyeket csak le kellett tépni és mehetett vissza azonnal a válasz. A szemérmesebbeknek bevezették a zárt levelezőlapokat, melyeknek a szélét le lehetett ragasztani, így csak a címzett olvashatta el, ha a perforált részt a levelezőlap körül letépte. A berlini postamúzeumban látható egy levelezőlap, amely körülutazta a földet. Chemnitzben adták fel 1878-ban és Nápolyt, Alexandriát (Kairó), Sanghajt, San Franciscót, New York-ot érintve 119 nap múlva ért vissza feladóhelyére. Az egyszerű levelezőlapokat nemsokára felváltották a képes levelezőlapok. Ezeknek rögtön gyűjtői is akadtak. A legelső képes levelezőlapokon virágcsokrokat ábrázoltak, később elterjedt a városok, helységek látképe és a híres személyiségek arcképe. A levelezőlapok különösen az első és a második világháború évében élték virágkorukat. A tábori lapok között találtam bőrre, selyemre, nyírfakéregre írt, saját rajzokkal díszített küldeményeket is. E lapokból kiolvasható a háború okozta egyéni és családi tragédiák minden rezdülése. Az utóbbi időben az írók, szociográfusok is közre adtak e tárgyból értékes munkákat. A képes levelezőlapokon ma egy-egy ország jelentős kulturális, népművészeti és gazdasági értékeit mutatják be, és ezek kitűnő propagandát jelentenek az idegenforgalom számára is. OZSVALD ÁRPÁD Fotó: Gyökeres 23