A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-14 / 16. szám

Az 1450-ből származó karosszék A karosszék gazdagon faragott oldallapja PAN. F. FECIT ANNO GRATIAE A Rozsnyó (Roznava) melletti betléri (Betliar) egykori Andrássy kastély Ke­­let-Szlovákia talán legjelentősebb régi­séggyűjteményének múzeuma. Az ott kiállított értékes tárgyak özö­nében bizonyosan csak kevesek érdek­lődését vonta magára a kastély nyugati előcsarnokában szerényen meghúzódó karosszék. Ugyanakkor ez a látszólag jelentéktelen bútordarab a gyűjtemény legfigyelemreméltóbb és legértékesebb darabja. Az úgynevezett „savonarola" típusú székek egy változatát képviselő karosszéket gazdag faragások borítják. Stilizált elefántfejek, rózsák és sakktáb­laszerű mintával díszített címerpajzsok, a szék különböző részein feltűnő egy­­másba fonódó „S” és „T" betűk díszítik. Elefánt, rózsa — az itáliai Rimini városában a 13. századtól uralkodó Malatesta család címerjelvényei. E csa­lád kegyetlenséggel fémjelzett uralma Dante Isteni színjátéka poklának földi mása. A család Paolo Malatesta és Francesca Polenta da Rimini szomorú története révén jutott az európai törté­nelem halhatatlanjainak sorába. A sze­relmeseket Francesca férje, Giovanni Malatesta féltékenységében meggyil­kolta s a tragikus végű szerelmi történet számos művészeti alkotás ihletője lett évszázadokon keresztül. Sigismondo Pandolfo Malatesta, Rimini erődjének építtetője szintén ellentmondásos, de kimagasló egyénisége korának — és folytatója elődei rémuralmának. Sigismondo hamisítatlan reneszánsz uralkodó, kegyetlen hódító, aki nevéhez híven (Mala­testa , gonosz fej) öregbí­tette családja hírnevét. Kora szellemé­ben rendkívüli érdeklődéssel és figye­lemmel viseltetett a művészetek és a tudományok iránt. Szívesen hallgatta tudósok eszmefut­tatásait, rablott kincsein művészeket, művészetet pártolt és támogatott. Leone Battista Albertit­, a quattrocen­to neves építészét megbízta Rimini Szt. Ferenc templomának átépítésével. Az épület, melyet Itália építészeti emléke­inek sorában ma, mint Tempio Mala­­testiano-t tart számon a művészettör­ténet — Sigismondo Malatesta halha­tatlanság iránti olthatatlan vágyának jelképe. Belsejében szikrázóan fénylő szobrok és színpompás falfestmények fogadják a belépőt. Az oldal­kápolnákban az építtető és kedvese, az isteni Isotta degli Atti pazar síremlékei és szarkofág­jai állnak. A Tempio Malatestiano — Sigismondo és Isotta temploma. Vallá­sos rendeltetését teljesen háttérbe szo­rítja a hivalkodóan gazdag diszítés, melyben szüntelenül előbukkannak Malatesta címerei s bennük az elvá­laszthatatlanul egybefonódó névbetűk. Itt minden az ő dicsőségüket hirdeti s a látvány a reneszánsz ember antikvitás tiszteletének legmélyebb kifejeződése, hiszen Sigismondo és Isotta itt, még ha csak halálukban is, antik istenségekké emeltetnek. Elefántfejek és rózsák, monogramos címerek díszítik a betléri reneszánsz karosszéket is. A támlája belső élébe vésett felirat tanúsága szerint („SIGIS­­MUNDUS PANDOLFUS MALATESTA MCCCCL”) az 1450-ből való szék Si­gismondo Malatesta és Isotta tulajdona lehetett. Ma már aligha követhető nyomon a szék útja Riminiből Betlérbe, de jelenlé­te vitathatatlanul bizonyítja a kései mű­gyűjtők kifinomult ízlését és műértését. A betléri karosszék az itáliai rene­szánsz kiteljesedésének dokumentuma, a Betléri Kastélymúzeum féltve őrzött kincse, figyelemre érdemes ritkaság, a quattrocento művészetének szerény képviselője tájainkon. EDITA KUSNIEROVÁ Fotó: Tököly Gábor r flu I fi M­ 1 1 „ •J A betléri kastély Sigismondo és Isotta névbetűi 8

Next