A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-02 / 31. szám
SZÓL A RÁDIÓ „Gúta, maga egy város ” ... énekli a népszerű Ghymes zenekar nemrég megjelent nagylemezének első dalában, a falusorolóban, s mikor a felvétel a plasztikkorongra került, még nem is sejtettük, hogy Gúta — a város lakóinak reményei szerint — hamarosan újra és hivatalosan, szlovákul és magyarul is GÚTA lesz. A város lakossága döntött így, de erről majd alább. A kérdés most az, miért nem jó nekünk a Kolárovo? A válasz egyszerű: mert célzatos átkeresztelés révén kapta az akkor még falu, tegyük hozzá, az ország egyik legnagyobb faluja. És kiről is nevezték el egykoron Gútát? Erre viszont már nehéz a válasz. Tény, hogy Ján Kollárról szerették volna elnevezni, viszont ma már csak nehezen kideríthető, hogyan történt, de a falu keresztlevele egy l-lel jelöli meg Kolárovót. Talán az történt, hogy az akkori hivatalnoknak, vagy a névváltoztatás ideológiai korifeusának általános műveltségében volt a hiba. Ezt ma már kár is kutatni, tény, hogy a város lakosságának zöme kéri vissza Gúta történelmi nevét. A beadvány e cikk nyomdába adásának idején már megjárta a járási hivatalokat, s ott áldásukat adták rá, a végső döntés az SZK Belügyminisztériumának a hatásköre. Lehet, hogy amikorra e sorok megjelennek, már ez is megtörténik. A rádióban közvetített beszélgetés júliusban más apropóval történt. A szélsőségesen nacionalista Zmena című, magát függetlennek mondó lap, megvádolta a gútai "népszavazás" szervezőit azzal, hogy csak a magyar nemzetiségű gútaiakat kérdezték meg. A kézenfekvő hazugságot az Új Hullámhosszban Harsányi Imre Gúta (hivatalosan még Kolárovo) polgármestere cáfolta. — Polgármester úr, hogyan hívták a várost az I. Köztársaságban, és milyen régi maga a Gúta név? — A polgári Csehszlovákiában városunk szlovákul is, magyarul is Gúta volt. A név egyébként meglehetősen régi, a 13. századból vannak feljegyzések, az egykori okiratok Gutta, Gutta Villa néven emlegetik a települést, ez gyakran változott. A törzsszó azonban általában a Gúta volt. — Az úgynevezett felszabadulás után mivel indokolták az új szlovák nevet, a Kolárovót? — Feljegyzések erről nincsenek, mendemondák viszont vannak. Valószínű, hogy Ján Kollárról akarták elnevezni, tény, hogy hibásan írták le a nevét. A regisztráció után rájöttek a tévedésre, voltak is próbálkozások a kiigazításra, de úgy látszik, nem akartak már javítani rajta. Magyarázat tehát nincs arra, miért Kolárovo. — A város lakossága a fordulat után, még tavaly kezdeményezte a történelmi név visszaállítását. Milyen hivatalos formát kapott végül is a követelés? — A múlt év derekán készült egy memorandum, és a városban működő mozgalmak, politikai pártok kezdeményezték. Igaz az, amit mond, hogy a lakosság kezdeményezte, de kivitelezői a mozgalmak voltak és nem csak a magyar mozgalmak vagy pártok. Politikai kerekasztalok foglalkoztak a témával. — A városban aláírásakciót szerveztek. Mit tud ön válaszolni a Zmena című lap ama vádjára, hogy ezen csak magyar gútaiak vettek részt? — Az akciót a mozgalmak bonyolították le, mivel népszavazás nem volt ez ügyben meghirdetve. Úgy történt, hogy az aláírási ívekkel minden házba bekopogtattak, és a szavazati joggal rendelkezőket megkérdezték, illetve ők aláírásukkal igazolták véleményüket. Voltak olyanok is, akik elutasították a régi név visszaállítását, vagy csak egyszerűen nem akartak részt venni a szavazáson, ám ez nagyon kis százalékot jelent. Egyértelmű viszont az, hogy a túlnyomó többség "igen"nel szavazott, és a megkérdezettek közt annyi a szlovák nemzetiségű, amilyen arányban Gútán élnek. Tehát az összlakosság 16 százaléka. Ebben a munkában jómagam is részt vettem, azon a környéken, ahol lakom, természetesen megkérdeztem a szlovák polgárokat is, és elmondhatom, hogy a Gúta nevet ők is helyeselték. — Nem csak az idősebbek helyeselték? A fiatalok is? — Igen. Tulajdonképpen, ha úgy vesszük a Gúta nem is magyar név. Egy hagyományos névről van szó, latin eredetűről, tehát téved az, aki úgy teszi fel a kérdést, hogy magyar név vagy szlovák név. —Az ankétot Önök dokumentálták? És a zavarosban halászoknak szükség esetén képesek bemutatni? — Természetesen, az anyag teljes terjedelmében itt van a városi hivatalban, egyértelműen kiderül belőle, hogy a város lakosságának több mint 50 százaléka kéri vissza Gúta történelmi nevét, itt nincs szó nacionalizmusról, diktátumról. A beadványunkhoz csatoltunk egy összegzést, ám az eredeti a birtokunkban van. A javaslat, mint említettem már megjárta a járási fórumot, és most valahol a belügyminisztériumban vár sorsára. Mire számít Ön, elfogadják-e és mikor? — Beadványunk olyan bizonyítékokkal van ellátva, amelyekből kiderül, hogy Gúta neve nem nemzetiségi kérdés, és a referendum sem ilyen okokból valósult meg. Én remélem, hogy a belügyminisztériumban is korrekt és becsületes, európai gondolkozású urak ülnek, és hiszem, nem lesz ellenvetés. A Zmena című nem tudni milyen lap hazugsága léggömbként pukkant szét, és újra beigazolódott a tétel a sánta kutyáról és a hazug emberről. Aligha hihető, hogy e jobb híján újságnak nevezhető "akármi" munkatársai utánanéznek a gútai városi hivatalban az ankét dokumentumainak, és helyesbítik hibájukat, beismerik, hogy hazudtak. Ne várjunk tőlük ilyesmit. Az eset egyértelműen jelzi, kik azok, akik a feszültségek szítására tettek. Számukra a sajtószabadság azt jelenti: szabad hazudni. Eminens tanítványai ők az elmúlt "vörös" negyven esztendőnek. (Új Hullámhossz, 1991. július 6.) POLÁK LÁSZLÓ 10 A HÉT