A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-19 / 8. szám
TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN - LÉVAI JÁRÁS DEMÉND (Demandice) Az első írásos emlékek 1291-ből találhatók. Egyháza már 1387-ben fennállott. Első oklevelesen igazolt földesura az olasz származású Deméndi-család, amely a községet vitézi tetteiért kapta adományként Nagy Lajos királytól. Később Grassalkovich herceget találjuk a község birtokában, aki templomot is építtetett. Déméndhez tartozott egykoron az azóta elpusztult Hébecz falu is. 1918 után közép-szlovákiai lakosokat telepítettek a községbe. A barokk stílusú római katolikus templom a XIV. század végén, a kastély pedig a XVII. század végén épült. A polgármester Stutika Gyula, a 87 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Balia Lajos. Az 1—8. évfolyamos iskola igazgatója Balia Katalin. Az Együttélés elnöke Balia Lajos, az MKDM-é Szobi Józsefné. Népszámlálási adatok: 1980: 1124 lakosból 464 magyar (41,3 %) 1991: 1042 lakosból 405 magyar (38,9 %) EGEG (Hokovce) A községet 1245-ben említik első alkalommal, a sági konventhez tartozott. A háborúk annyira megviselték, népessége és javai annyira megfogyatkoztak, hogy IV. László 1275-ben az adófizetés és a katonai beszállásolás kötelezettsége alól mentesítette. A század végén telepítések révén a község újra benépesült. Ekkor Fórum de Aghuegh nevén szerepel az esztergomi káptalan okleveleiben. A község, illetve a sági prépostság 1465-ben vásárszabadalmat kap Mátyás királytól. A török megjelenése egyszeriben véget vet a község virágzásának. A török kitakarodása után I. Lipót jóvoltából a jezsuita rend birtokába kerül, Mária Terézia 1776- ban azonban a besztercebányai püspökség javadalmai közé sorolja, miután a jezsuitákat megfosztotta a község birtoklásától. A római katolikus templom a XIII. században, míg a késő barokk kastély 1763-ban épült. Iskolája nincs, a pártok közül az MKDM tevékenykedik, elnöke Vörös József. A 95 tagú Csemadokalapszervezet férfikórusáról ismert, elnöke Kunstár Gyula. A polgármester Príboj Mária. Népszámlálási adatok: 1980: 638 lakosból 336 magyar (52,7 %) 1991: 611 lakosból 299 magyar (48,9 %) ÉRSEKKÉTY (Kvetná) Okmányainkban 1295-ben szerepel először. A XIV. század elején a Devéki-család a földesura, de 1420-ban már az eszetergomi érsek birtokában van, s itteni uradalmát az érsekség egészen az összeomlásig megtartotta. Ősi plébániáját már 1350 körül emlegetik, a XVIII. század elején pedig már iskolája is volt. A községet a törökök teljesen tönkretették. Az 1—4. évfolyamos iskola igazgatónője Haják Zita. A polgármester Mikus Irén, az Együttélés elnöke Bohák Béla. A 270 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Bohák Csaba. Népszámlálási adatok: 1980: 973 lakosból 923 magyar (94,9 %) 1991: 812 lakosból 774 magyar (95,3 %) FARNAD (Farna) 1156-ban említik először az oklevelek — ekkor az esztergomi káptalan tulajdona. A községet Csák Máté martalócai többször sanyargatták. A török világban teljesen kipusztult. Plébániája már 1295-ben fennállott, iskoláját 1701-ben említik. Határában a szabadságharc idején honvédeink győzelmet arattak az osztrákok felett. A prágai elnyomásnak keményen ellenállott, s emiatt ugyancsak megsanyargatták. Katolikus, református és evangélikus temploma is van. Az 1—8. évfolyamos iskola igazgatója Miklós Zsuzsa, a polgármester Vrábel Károly, a 262 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke dr. Farkas István. Az MKDM elnöke dr. Farkas István. Népszámlálási adatok: 1980: 1902 lakosból 1576 magyar (82,9 %) 1991: 1527 lakosból 1289 magyar (84,4 %) FELSÖPÉL (Horný Piai) Az első írásos emlékek 1484-ből valók. A község ismert földesura Pélyi Bolgár fia, Albert. Utána a Hunyadiak következnek a birtoklásban. Református temploma 1837-ben épült. A polgármester Jozef Bajnovič. Iskolája nincs. Az 51 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Paksi Valéria. Magyar politikai mozgalmak nem működnek a községben. Népszámlálási adatok: 1980: 381 lakosból 265 magyar (69,6 %) 1991: 328 lakosból 199 magyar (60,7 %) FELSŐSZECSE (Horná Seč) Első ízben a két Zeche neve egy becsületlevélben szerepel. 1395-ben a Zechei és Váradi családok tiltakoznak Lévai Péter igénye ellen. 1401-ben János esztergomi érsek elfoglalja a falvat. 1506- tól a Lévaiak és a Váradiak birtokolják, és ettől fogva a lévai vár uraival váltakoznak a község urai is. A XVIII. században az Eszterházyak kezébe kerül. A község szülötte Pólya József, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1802-ben született). 1947-ben a magyar lakosokat Magyarországra telepítették, és a faluba szlovákokat hoztak. A református templom 1881 -ben épült. A polgármester Jozef Adami. Iskolájuk nincs. Az Együttélés és a 107 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Szobi Kálmán. Népszámlálási adatok: 1980: 534 lakosból 158 magyar (29,6 %) 1991: 486 lakosból 127 magyar (26,1 %) FELSŐSZEMERÉD (Horné Semerovce) Az első okiratok 1268-ból származnak. Külön meg kell említenünk az 1482-ben épült gótikus templomot. Ezen található egyik legrégibb rovásírásos emlékünk, amelyet 1968-ban fejtettek meg. Azt tudatja, hogy egy Karakó János nevű építőmester lakta falait. A község külterületi lakott helyei voltak: Patakpuszta, Újlakos, Vilmamajor, Királyfiapuszta. A polgármester Jozef Hudec. Magyar iskolája és Csemadok alapszervezete nincs. Egyedül az MKDM fejt ki tevékenységet, Tuskó Mária vezetésével. Népszámlálási adatok: 1980: 732 lakosból 473 magyar (64,6 %) 1991: 684 lakosból 444 magyar (64,9 %) FELSÖTÚR (Horné Túrovce) Már első Árpád-házi királyaink idejében fennáll. Első okleveles említése 1156-ból származik, annak kapcsán, hogy Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalan javadalmai közé utalta. A tatárjárás után a község erőteljes virágzásának indul. A reneszánsz stílusú katolikus templom 1693-ban épült, ezenkívül két kápolnája van. A polgármester Alojz Martinek. Csemadok alapszervezete és iskolája nincs. Politikai mozgalmak nem alakultak. Népszámlálási adatok: 1980: 747 lakosból 525 magyar (70,3 %) 1991: 659 lakosból 478 magyar (72,5 %) GARAMDAMÁSD (Domaša) Az esztergomi káptalan oklevelének tanúsága szerint 1359-ben már fennáll a község. A későbbi századokban a lekéri apát javadalmai között találjuk. Mivel a település közigazgatásilag Hronovcéhoz tartozik, népszámlálási adataink nincsenek. Hronovcéhoz tartozik még Garamvezekégy (Vozokany nad Hronom) és Lekér (Cajakovo). A polgármester Béres Lajos. Az 1—4. évfolyamos iskola igazgatója Belák Krisztina. A 185 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Császár Ottó. Az Együttélés elnöke Kuczmann Imre, az MKDM-é Princzkel Éva. Népszámlálási adatok: 1980: 1710 lakosból 859 magyar (50,2 %) 1991: 1476 lakosból 756 magyar (51,2 %) Összeállította: ÁBEL GÁBOR (Folytatjuk) KRÓNIKA A HÉT 11