A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-23 / 17. szám
kisszínpadi és színjátszó mozgalmunkat előremozdítóan kreatív színpadával a kassai Gágyor Péter. A Szép Szó Ifjúsági Színpad néven ismertté vált együttes első ízben székely népballadákra épülő előadásának A NAP ÁRNYÉKA címet adta. A színjátszók kategóriájában Érsekújvárt a Csemadok h.sz. színjátszó együttesének Ivan Bukovčan MIELŐTT A KAKAS MEGSZÓLAL című drámája képviselte Boleman Iván rendezésében. A komáromi Szakszervezetek Háza és a Csemadok h.sz. színjátszó együttese Siposs Jenő háromfelvonásos vígjátékát, a BOLONDOS NYÁR-t mutatta be Tarics János rendezésében. A Csemadok dunaszerdahelyi, helyi szervezete pedig M. Zoscsenko TÁSKARÁDIÓ című, ugyancsak háromfelvonásos bohózatát tartotta bemutatásra alkalmasnak. Vágkirályfáról Vincze Gábor betanításában Július Ivan- Baró drámája, AZ ANYA jutott el a XI. Jókai Napokra. A rimaszombatiak Tóth Ernő színművével, a TÖRLESZTÉS-sel szerepeltek. Az előadást Drobka Géza rendezte, Gútáról pedig Heltai Jenő A TÜNDÉRLAKI LÁNYOK című háromfelvonásos vígjátékával kerültek Komáromba. Holubek László rendezte az előadást. 1975-ben már második alkalommal került sor a Jókai Napok keretében a bábjátszó együttesek versenyére, illetve fesztiváljára is. Hat együttes mérte össze tudását ezen a szemlén, amelyet Bodnár Gyula így jellemzett az Új Szó 1975. június 6-i számában: "... a résztvevő hat együttes, az eperjesi Nyírfácska, a dunaszerdahelyi Százszorszép, a košicei Pitypang, a dunamocsi Csillag, a lakszakállasi Mici-Mackó és a komáromi Szakszervezetek Háza mellett működő bábegyüttes bizonyította, hogy kultúránknak ezen a hosszú időn át érthetetlenül elhanyagolt területén előrelépés történt. De még mindig csak egy-két járásban.” "A színjátszók versenyében az idén öt legjobb csoportunk mutatkozott be a Jókai Napok közönségének. A vendéglátó komáromi együttes Jókai Anna FEJÜNK FELŐL A TETŐT című játékával újra bebizonyította, hogy "ars poeticája" a mai magyar drámairodalom terjesztése, jelenkori gondjaink, problémáink feltárása és bírálása. Figyelemre méltó az is, hogy a komáromiak következetesek dramaturgiájukban, darabválasztásukban, állandó, már rutinosnak mondható törzsgárdával rendelkeznek (Blaskó Nóra, Sztrecskó Rudolf, Hollósi József, Dobai János és a többiek), amely ma vitathatatlanul az egyik legfejlettebb csoportunk." Ehhez az értékeléshez hozzátehetjük azt is, hogy a komáromi együttes 1975- ben a mártoni Scénická Patra nemzetközi színházi seregszemlén méltóképpen képviselte a szlovákiai magyar öntevékeny színjátszást. Az 1975. évi Jókai Napokon kilenc irodalmi színpad mutatta be műsorát. Az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad kivételével valamennyi első vagy második alkalommal vett részt a fesztiválon. Ennek ellenére bizonyságot szolgáltattak arról, hogy a szlovákiai magyar irodalmi színpadi mozgalom nagyon jó úton halad és művészi igényesség terén magas mércével is értékes eredményeket ér el. Kiss Péntek József FIGYELŐ Mi a hír a Feszty-körkép ügyben? A múlt század végén, a millenniumi ünnepségre készülődvén, a rendezőségnek született egy olyan elképzelése, hogy a korabeli jelent tükröző kiállítás mellett be kellene mutatni ország-világ előtt a magyar múltat is. Megbízást adtak tehát, hogy Magyarok bejövetele címmel körkép készüljön a magyar honfoglalásról. A körkép — amely 1891 és 1895 között született meg — Feszty Árpád nevéhez, kötődik, noha megalkotásában többen is részt vettek az akkori magyar piktúra legjelesebbjei közül, úgymint Mednyánszky László, Czigler Győző stb. Kétségtelen azonban, hogy a mű koncepciója Feszty Árpádtól származott, aki egy valósághű képről álmodott, ezért mindent személyesen kutatott fel, annak érdekében, hogy a legapróbb részletekig megvalósuljon a Magyarok bejövetelének valószerű ábrázolása. Munkatársaival együtt megszemlélte a tájat, hogy a Kárpátok hegy koszorúja, a munkácsi hármashely hitelesen ábrázoltassék a háttérben. Hosszan időzött a bécsi császári és királyi levéltár anyagai között is, hogy a bevándorló magyarok és az országban élő szláv népcsoportok megjelenítéséhez, a levéltár ázsiai anyagából ötleteket merítsen. Ő maga azután csak a felhős eget festette. Mednyánszky négy társával közösen a tájat vitte vászonra, míg az alakokat Vágó Pálra, Czigler Győzőre és másokra bízta. A körkép méretei hatalmasak voltak. Hossza százhúsz méter, magassága tizenöt méter. A csaknem kétezer négyzetméternyi vásznat, amelyre vetítéssel vitték fel a rajzokat, Belgiumban szőtték. Ekkora képhez, természetesen külön épület kellett. Ezt a mai Szépművészeti Múzeum helyén emelték a Magyarok bejövetele számára. Mindehhez,épületemelés, a kép felállítása, a kiállítás üzemeltetése) úgynevezett betéti társaság jött létre, az ún. Körkép Rt. Ennek első titkára Gárdonyi Géza volt. A Feszty-körkép tíz évig Londonban "vendégeskedett". Ezen idő alatt elkészült a Szépművészeti Múzeum, így a hazatérő műnek új kiállítási épületről kellett gondoskodni. 1910-ben egy ideiglenes épületben helyezték el, a mai Vidám Park helyén. Ez az ideiglenes otthon azonban végleges és végzetes lakhelye lett a grandiózus műnek. 1944 végén az épületet bombatalálat érte. A romokból csak 1946-ban vitték el a Feszty-körképet, méghozzá úgy, hogy a bontási munkálatok megkönnyítése végett, a közepe táján kettévágták. Amit a bombatalálat épen hagyott, azt tönkretette a szakszerűtlen mentési akció. A Magyarok bejövetelének egyes részletei ekkor semmisültek meg teljesen, mások akkor tűntek el. (Magángyűjtemények a megmondhatói, hány részlet, és hol rejtőzködik.) A megmaradt körképrészleteket aztán hol itt, hol ott tárolták: a Szépművészeti Múzeumban, majd egy iskolateremben, a Bazilika pincéjében, a Műegyetem könyvtárában. Később a Nemzeti Galériába került, ahol a hatvanas években végül is hozzáláttak a restaurálásához. 1974-ben, az akkori kulturális kormányzat döntése értelmében a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonába került a körkép, hogy a helyreállítás után Ópusztaszeren állítsák fel. Kisterényi Ervin restaurátor vezetésével a kép állapotának felmérésével kezdték el a munkát. Kiderült, hogy a vezérek csoportja, valamint az Áldozat a hadúrnak című rész épen maradt. Megrongálódott, de helyreállíthatónak ítélték a hátteret, a Népvándorlás és az Első szálláshelyek című részt. A legsúlyosabban a Fejedelemasszony szekere néven emlegetett jelenet környéke ment tönkre, valamint a Rabnek elhurcolása. A hetvenes években még úgy gondolták, hogy a nyolcvanas évek elejére-közepére elkészülhet a helyreállítás, és a Novák István által tervezett múzeumban fel is lehet majd állítani a Feszty-körképet. Valójában azonban csak az állagvédelmi munkák készültek el, és a képszeleteket hengerekre csérélve a szegedi múzeum dorozsmai raktárába szállították. Ott tárolják mind a mai napig. Közben a szakemberek között vita folyt a kép felfüggesztéséről, a restaurálás mikéntjéről. Tanulmányozták a világban, az Egyesült Államokban és Európában fellelhető körképeket, majd a wroclawi körkép restaurálását és felállítását véve példaként, úgy határoztak — pályázati kiírások, elbírálások, mérlegelések és döntési korrekciók után —, hogy azt a lengyel restaurátorcsoportot bízzák meg a hosszú és igen költséges helyreállítási munkálatokkal, akik az ugyancsak a II. világháborúban megsérült wroclawi körképet restaurálták. Ez a döntés mérhetetlen felháborodást váltott ki — érthető módon — a magyar restaurátorokból. Mivel felháborodásukkal a sajtóhoz fordultak, úgyszólván azóta is hírlapi polémia tépázza egyre tovább a Feszty-körképet. A sajtóviharok, a kívülállók szakszerűnek nem mindig nevezhető érvelései persze igazán aligha segítik elő a Feszty-körkép helyreállítását. Inkább csak késleltetik azt a mentési akciót, amelyet voltaképpen 1946-ban kellett volna a nemzetnek elkezdenie, hajdan legnépszerűbb nemzeti kincsünk és látványosságunk érdekében. Akiknek a gondjaira bízták a Magyarok bejövetelének újjászületését, a Móra Ferenc Múzeum, a Feszty-körkép Alapítvány tagjai stb. azt remélik, hogy a honfoglalás ezerszázadik évfordulóján, 1996-ban, az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark fő látványosságával, a Feszty-körképpel fogadhatja majd látogatóit. Ehhez azonban az kellene, hogy 1995. október 31 -ig befejeződjenek a restaurálási munkák, de az ahhoz szükséges háromszázmilliónak azonban még díja van. A hiányzó összeget nemzetközi adakozásból kívánják öszszegyűjteni. Cótli János A HÉT 5