A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-23 / 17. szám

kisszínpadi és színjátszó mozgalmunkat előremozdítóan kreatív színpadával a kassai Gágyor Péter. A Szép Szó Ifjúsági Színpad néven ismertté vált együttes első ízben székely népballadákra épülő előa­dásának A NAP ÁRNYÉKA címet adta. A színjátszók kategóriájában Érsekúj­várt a Csemadok h.sz. színjátszó együt­tesének Ivan Bukovčan MIELŐTT A KAKAS MEGSZÓLAL című drámája kép­viselte Boleman Iván rendezésében. A komáromi Szakszervezetek Háza és a Csemadok h.sz. színjátszó együttese Siposs Jenő háromfelvonásos vígjátékát, a BOLONDOS NYÁR-t mutatta be Tarics János rendezésében. A Csemadok du­­naszerdahelyi, helyi szervezete pedig M. Zoscsenko TÁSKARÁDIÓ című, ugyan­csak háromfelvonásos bohózatát tartotta bemutatásra alkalmasnak. Vágkirályfáról Vincze Gábor betanításában Július Ivan- Baró drámája, AZ ANYA jutott el a XI. Jókai Napokra. A rimaszombatiak Tóth Ernő színművével, a TÖRLESZTÉS-sel szerepeltek. Az előadást Drobka Géza rendezte, Gútáról pedig Heltai Jenő A TÜNDÉRLAKI LÁNYOK című háromfel­vonásos vígjátékával kerültek Komárom­ba. Holubek László rendezte az előadást. 1975-ben már második alkalommal került sor a Jókai Napok keretében a bábjátszó együttesek versenyére, illetve fesztiváljára is. Hat együttes mérte össze tudását ezen a szemlén, amelyet Bodnár Gyula így jellemzett az Új Szó 1975. június 6-i számában: "... a résztvevő hat együttes, az eperjesi Nyírfácska, a duna­­szerdahelyi Százszorszép, a košicei Pity­pang, a dunamocsi Csillag, a lakszakállasi Mici-Mackó és a komáromi Szakszerve­zetek Háza mellett működő bábegyüttes bizonyította, hogy kultúránknak ezen a hosszú időn át érthetetlenül elhanyagolt területén előrelépés történt. De még mindig csak egy-két járásban.” "A színjátszók versenyében az idén öt legjobb csoportunk mutatkozott be a Jókai Napok közönségének. A vendéglátó ko­máromi együttes Jókai Anna FEJÜNK FELŐL A TETŐT című játékával újra bebizonyította, hogy "ars poeticája" a mai magyar drámairodalom terjesztése, jelen­kori gondjaink, problémáink feltárása és bírálása. Figyelemre méltó az is, hogy a komáromiak következetesek dramaturgi­ájukban, darabválasztásukban, állandó, már rutinosnak mondható törzsgárdával rendelkeznek (Blaskó Nóra, Sztrecskó Rudolf, Hollósi József, Dobai János és a többiek), amely ma vitathatatlanul az egyik legfejlettebb csoportunk." Ehhez az értékeléshez hozzátehetjük azt is, hogy a komáromi együttes 1975- ben a mártoni Scénická Patra nemzetközi színházi seregszemlén méltóképpen kép­viselte a szlovákiai magyar öntevékeny színjátszást. Az 1975. évi Jókai Napokon kilenc irodalmi színpad mutatta be műsorát. Az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad kivételével valamennyi első vagy második alkalommal vett részt a fesztiválon. Ennek ellenére bizonyságot szolgáltattak arról, hogy a szlovákiai magyar irodalmi szín­padi mozgalom nagyon jó úton halad és művészi igényesség terén magas mércé­vel is értékes eredményeket ér el. Kiss Péntek József FIGYELŐ Mi a hír a Feszty-körkép ügyben? A múlt század végén, a millenniumi ünnepségre készülődvén, a rendezőség­nek született egy olyan elképzelése, hogy a korabeli jelent tükröző kiállítás mellett be kellene mutatni ország-világ előtt a magyar múltat is. Megbízást adtak tehát, hogy Magyarok bejövetele címmel kör­kép készüljön a magyar honfoglalásról. A körkép — amely 1891 és 1895 között született meg — Feszty Árpád nevéhez, kötődik, noha megalkotásában többen is részt vettek az­ akkori magyar piktúra legjelesebbjei közül, úgymint Med­­nyánszky László, Czigler Győző stb. Kétségtelen azonban, hogy a mű kon­cepciója Feszty Árpádtól származott, aki egy valósághű képről álmodott, ezért mindent személyesen kutatott fel, annak érdekében, hogy a legapróbb részletekig megvalósuljon a Magyarok bejövetelé­nek valószerű ábrázolása. Munkatársai­val együtt megszemlélte a tájat, hogy a Kárpátok hegy koszorúja, a munkácsi hármashely hitelesen ábrázoltassék a háttérben. Hosszan időzött a bécsi csá­szári és királyi levéltár anyagai között is, hogy a bevándorló magyarok és az országban élő szláv népcsoportok meg­­jelenítéséhez, a levéltár ázsiai anyagából ötleteket merítsen. Ő maga azután csak a felhős eget festette. Mednyánszky négy társával közösen a tájat vitte vászonra, míg az­ alakokat Vágó Pálra, Czigler Győzőre és másokra bízta. A körkép méretei hatalmasak voltak. Hossza százhúsz méter, magassága ti­zenöt méter. A csaknem kétezer négy­zetméternyi vásznat, amelyre vetítéssel vitték fel a rajzokat, Belgiumban szőtték. Ekkora képhez, természetesen külön épület kellett. Ezt a mai Szépművészeti Múzeum helyén emelték a Magyarok bejövetele számára. Mindehhez,­­épület­emelés, a kép felállítása, a kiállítás üzemeltetése) úgynevezett betéti társa­ság jött létre, az ún. Körkép Rt. Ennek első titkára Gárdonyi Géza volt. A Feszty-körkép tíz­ évig Londonban "vendégeskedett". Ezen idő alatt elké­szült a Szépművészeti Múzeum, így a hazatérő műnek új kiállítási épületről kellett gondoskodni. 1910-ben egy ide­iglenes épületben helyezték el, a mai Vidám Park helyén. Ez az ideiglenes otthon azonban végleges és végzetes lakhelye lett a grandiózus műnek. 1944 végén az épületet bombatalálat érte. A romokból csak 1946-ban vitték el a Feszty-körképet, méghozzá úgy, hogy a bontási munkálatok megkönnyítése vé­gett, a közepe táján kettévágták. Amit a bombatalálat épen hagyott, azt tönkre­tette a szakszerűtlen mentési akció. A Magyarok bejövetelének egyes részletei ekkor semmisültek meg teljesen, mások akkor tűntek el. (Magángyűjtemények a megmondhatói, hány részlet, és hol rejtőzködik.) A megmaradt körképrész­leteket aztán hol itt, hol ott tárolták: a Szépművészeti Múzeumban, majd egy iskolateremben, a Bazilika pincéjében, a Műegyetem könyvtárában. Később a Nemzeti Galériába került, ahol a hatva­nas években végül is hozzáláttak a restaurálásához. 1974-ben, az akkori kulturális kor­mányzat döntése értelmében a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonába került a körkép, hogy a helyreállítás után Ópusztaszeren állítsák fel. Kisterényi Ervin restaurátor vezetésével a kép állapotának felmérésével kezdték el a munkát. Kiderült, hogy a vezérek cso­portja, valamint az Áldozat a hadúrnak című rész épen maradt. Megrongálódott, de helyreállíthatónak ítélték a hátteret, a Népvándorlás és az Első szálláshelyek című részt. A legsúlyosabban a Fejede­lemasszony szekere néven emlegetett jelenet környéke ment tönkre, valamint a Rabnek elhurcolása. A hetvenes évek­ben még úgy gondolták, hogy a nyolc­vanas évek elejére-közepére elkészülhet a helyreállítás, és a Novák István által tervezett múzeumban fel is lehet majd állítani a Feszty-körképet. Valójában azonban csak az­ állagvédelmi munkák készültek el, és a képszeleteket henge­rekre csérélve a szegedi múzeum do­rozsmai raktárába szállították. Ott tárol­ják mind a mai napig. Közben a szakemberek között vita folyt a kép felfüggesztéséről, a restau­rálás mikéntjéről. Tanulmányozták a világban, az Egyesült Államokban és Európában fellelhető körképeket, majd a wroclawi körkép restaurálását és felállítását véve példaként, úgy határoz­tak — pályázati kiírások, elbírálások, mérlegelések és döntési korrekciók után —, hogy azt a lengyel restaurátorcso­­portot bízzák meg a hosszú és igen költséges helyreállítási munkálatokkal, akik az ugyancsak a II. világháborúban megsérült wroclawi körképet restaurál­ták. Ez a döntés mérhetetlen felháboro­dást váltott ki — érthető módon — a magyar restaurátorokból. Mivel felhábo­rodásukkal a sajtóhoz fordultak, úgy­szólván azóta is hírlapi polémia tépázza egyre tovább a Feszty-körképet. A sajtóviharok, a kívülállók szaksze­rűnek nem mindig nevezhető érvelései persze igazán aligha segítik elő a Feszty-körkép helyreállítását. Inkább csak késleltetik azt a mentési akciót, amelyet voltaképpen 1946-ban kellett volna a nemzetnek elkezdenie, hajdan legnépszerűbb nemzeti kincsünk és lát­ványosságunk érdekében. Akiknek a gondjaira bízták a Magya­rok bejövetelének újjászületését, a Móra Ferenc Múzeum, a Feszty-körkép Ala­pítvány tagjai stb. azt remélik, hogy a honfoglalás ezerszázadik évfordulóján, 1996-ban, az­ ópusztaszeri Nemzeti Tör­ténelmi Emlékpark fő látványosságával, a Feszty-körképpel fogadhatja majd látogatóit. Ehhez azonban az kellene, hogy 1995. október 31 -ig befejeződjenek a restaurálási munkák, de az ahhoz szükséges háromszázmilliónak azonban még díja van. A hiányzó összeget nemzetközi adakozásból kívánják ösz­­szegyűjteni. Cótli János A HÉT 5

Next