A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-30 / 40. szám
Búcsú Fogarassy Lászlótól Az 1994. szeptember 3-án Pozsonyban elhunyt Fogarassy László a szlovákiai magyar történetírás egyik legaktívabb művelője volt. A hazai magyar sajtón kívül főleg magyarországi szaklapokban (Történeti Szemle, Hadtörténeti Közlemények, Soproni Szemle stb.) publikált, s néhány tanulmánya német és angol nyelven Ausztriában, Németországban és az USA- ban is megjelent. A szlovák szaksajtóban (Historický časopis, Právny obzor, Ročenka múzea mesta Bratislavy stb.) szórványosabban szerepelt. Fogarassy 1920. január 1-jén Pozsonyban született, s az ottani magyar nyelvű négy évfolyamos kereskedelmi iskola elvégzése után a Komenský Egyetem jogtudományi fakultásán doktorátust szerzett. Publikációs tevékenységét diákkorában megkezdte, s a 30-as évek második felében született írásai a Tábortűz című komáromi cserkészlapban és az Eötvös József Kört alapító pozsonyi egyetemisták Forrás című lapjában jelentek meg. Értékes hadtörténeti és művelődéstörténeti kutató munkássága az 50-es évek elejétől bontakozott ki, s az azóta eltelt négy évtized alatt tanulmányainak és szakcikkeinek száma imponáló mennyiséget ért el. Fő kutatási témái a következők voltak: A magyar tanácsköztársaság hadi eseményei 1919-ben; a burgenlandi kérdés alakulása 1919 és 1921 között; adalékok Pozsony történetéhez és művelődéstörténetéhez; a két háború közti szlovákiai magyar cserkészet és egyetemista ifjúsági mozgalom. A magyarországi történész körökben főleg a hadtörténészi tevékenységét értékelték, s a 70-es és 80-as években kiadott tízkötetes akadémia magyar történeti szintézis 8. kötetében több helyen fontos forrásmunkákként hivatkoztak a tanácsköztársaság hadi eseményeit és a trianoni szerződés utáni határvitákat feldolgozó tanulmányaira. Ezek közül a legfontosabbak: Az ismeretlen székely hadosztály (A decemberi Déri Múzeum évkönyve, 1973); Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez (A miskolci Herman Ottó Múzeum évkönye, 1967); Bevezetés a burgenlandi kérdés forrásaiba és irodalmába (Borsodi Szemle, 1971); A soproni népszavazás (Soproni Szemle, 1974); IV. Károly második restaurációs kísérletének katonai története — A "budaörsi csata" (Hadtörténeti Közlemények, 1971); Felvidéki gerillaharcok a Károlyi-kormány idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum évkönyve, 1973); A magyar—délszláv kapcsolatok katonai története 1918— 1921 (Baranya megyei levéltár évkönyve, Pécs 1986). Kandidátusi munkáját is a szóban forgó témakörben írta, s az könyv alakban is megjelent (A Magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása, Budapest, Akadémia Kiadó, 1988, 86 l.) A szlovákiai magyarság számára főleg a két háború közti időszakról készített művelődéstörténeti tanulmányai becsesek. A pozsonyi magyar kereskedelmi iskolákat és a magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezetét, a MAKK-ot bemutató írások mellett itt a legjelentősebb teljesítményt a cserkészmozgalmunkról írt monográfia jelenti (Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1919—1939, Dunaszerdahely, 1992). Ez hézagpótló munka, és művelődéstörténet-írásunk alapozó művei között van a helye. Nagy figyelmet érdemelnek a Pozsony történetére vonatkozó feldolgozások is (Az őszirózsás forradalom Pozsonyban, Irodalmi Szemle 1968, Pozsony és a proletárdiktatúra, ISZ, 1959, I.; Pozsony város nemzetiségi összetétele a XX. században, ISZ, 1994. 2. és 3.). Fogarassy László életműve tudományos életünk fontos része, s alkotója nevét és emlékét tartósan őrizni fogja. TURCZEL LAJOS végén, illetve július elején végezték. Ekkor a válaszolók többsége számára a legnépszerűbb hazai magyar politikus Bugár Béla volt, a pártok és politikai mozgalmak között a legnagyobb népszerűségnek az Együttélés politikai mozgalom örvendett. Érdekes, hogy az Együttélést támogatók között — a magyar átlaghoz viszonyítva — némileg magasabb az érettségivel (24 %), illetve a felsőfokú végzettséggel (7 %) rendelkezők száma. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom esetében magas az alapiskolai végzettségűek (42 %) és a szakmunkások (31,5 %) száma. A Magyar Polgári Pártot támogatók esetében 42 % alapiskolai végzettséggel, 26 % pedig érettségivel rendelkezik. A felmérésekből még az is kiderült, hogy júliusban a szlovákiai magyar választók értékrendjében nincs jelen meghatározóan a baloldali irányultság. A választók túlnyomó része a polgári demokráciát és a kisebbségi jogok magasabb szintű képviseletét felvállaló magyar koalíciót támogatta. Ezekből a kutatásokból kitűnik, hogy a szlovákiai magyarság gazdasági helyzete romlott a rendszerváltást követően. (Kamoncza) HÍRMONDÓ HÉT (FOTÓ: PRIKLER) Popély Gyula Az ünnepségen megjelent Boros Jenő magyar nagykövet is (jobbról a harmadik) Tanévnyitó a dómban A pozsonyi Duna utcai magyar gimnázium a Szent Márton dómban tartotta ünnepélyes tanévnyitóját. A megjelent illusztris vendégeket, valamint a diákokat Popély Gyula igazgató üdvözölte. 9 FELHÍVÁS 1994. október 28—30-án, a XXIV. Fábry Napok alkalmából nyolcadszor kerül odaítélésre a Fábry Zoltán-díj. A díj odaítélhető — egyéneknek vagy alkotó közösségeknek—jelentős irodalmi, tudományos, közéleti, politikai, pedagógiai és egyéb tevékenységért. Javaslataikat az idei díj odaítélésére 1994. szeptember 30-ig várjuk a következő címre: Dr. Máté László, Kováčska 38, 040 01 Košice Fábry Zoltán Emlékbizottság