Magyar Academiai Értesítő, 1848 (8. évfolyam)

1848 / 1. szám

4 MAGYAR ACADEMIAI ELTESZ'CC. VILI. fcv. Hol az összeg van meghatározva, mellyen alul az adóst bezárni nem szabad , ott át van szabva a' polgár' személyére ; így, ki 299 frankot könnyelműen elfecsérlett, Párizsban" nem kerülhet börtönbe, mig ugyanott egy szorgalmas, becsületes, de balsorsú polgár 301 frankért legalább hat hónapig börtön­ben ülhet, ha t. i. hitelezőjének kedve van, tartását megfizet­ni ! Mert egy másik szeplős oldala e­ törvénynek az, hogy föl­hatalmazza a­ hitelezőt boldogtalan adósán bosszúját kedve szerint kitölthetni ! Voltak azonban hajdanra, voltak 's vannak az ujabb kor­ban is jogbölcselők, kik az adósok elleni e'szigorú törvény'jog­talanságára figyelmeztetik a' törvényhozókat. A'régiek közöl Siciliai Viod­ort említé, ki, mint il­lett, kigunyolá e'törvényt; és Sol­ont, ki, mint Plutarchból tud­juk, megtiltá az athaenebelieknek nem fizethető adósukat szolga­ságra venni. Az ujabb korból Mont­esq­ui­eut, ki e' törvényt, közön­séges polgári adósságokra nézve, kegyetlen­nek monda ; — utána Beccariát, az emberi méltóság' e' szoborra méltó apostolát, majd Benthamot; — Fii angierit, ki ékes és meggyőző szavakkal kel ki a' jogtalanság ellen, melly az adós'személyének megítélését megengedő törvényben létezik; és végül Rénour­dt, ki azt a' régi kinzási rendszer' nemének 's maradványának tartja, minthogy azért használtatik, hogy a'be­zárt adós kényszeríttessék vagyona' fölfedezésére. De nem is c­élszerű az a' hitel' emelésére ? Nálunk Zsig­mond óta fennállott a' törvény, me­ly megengedi, hogy a' fi­zetni nem képes adós letartóztassék és hitelezőjének átadassék, és vájjon négy század óta emelkedett-e hitelünk ? A' hollandok­nál nem áll fenn e' törvény, 's nekik mégis van hitelök ! Pedig ha olly hatalmas emeltyűje a' hitelnek e' törvény, meg kellett volna ingania Hollandia' közhitelének,mióta az létezni megszűnt. De mutatja ezt az is, hogy sehol és semmi viszonyok közt nem hat jótékonyan a' hitelre , mert a' börtön a' valódi sze­génytől elveszi az alkalmat munkája által szerezhetni annyit a' mennyit; a' gazlelkü adós pedig kiállja a'néhány hónapi bör­tönt, hogy orzása'gyümölcsét aztán élvezhesse rokonai vagy barátai közt, kikre vagyonát általruházta. És nálunk, hol 15 napi börtön után az adós esküt tesz , hogy keresménye vagy koldulása' gyümölcsének egy harmadát hitelezőjének hetenként hiven átadandja : vájjon minő czélsze­rűség van e'törvényben ? Semmi. Hiszen a' jólelkű adós eskü nélkül is fizet; a' rosz lelkű pedig, ki már lopott, hamis esküre is kész. Azon fölül pedig minden adós, akár esküszik, akár nem, kötelezett marad hitelezője­ irányában mindaddig, míg adóssá-

Next