Magyar Academiai Értesítő, 1852 (12. évfolyam)
1852 / 5. szám
KIS GYŰLÉS , JUL. 10. 1852. 283 Czigány mondákat keresve eddigien följegyzésre méltót nem találtam. A' nyelvtan' végén áll néhány czigány dal, mellyeket egy domonyi czigány nőtöl hallottam. Idővel, ha olly vidékre vetődöm, mellyet népes rom családok laknak, nemcsak hegedülni, de énekelni is tudok, talán többeket. Mostanára legyen elég mutatványul néhányat közölnünk 's előlegesen a' rom nyelv szerkezetével megismerkednünk. Β Ö י Ü י A N. I. A' czigány hangok'' (bötűk) száma. A' czigány nyelvben előforduló hangok magyar betűkkel jelölve, következők : a, á, b, bh, cz, cs, csh, d, e, é, f, g, gh , gy, h, i, í, j, k, kh, l, ly, m, n, ny, o, ó, p, ph , r, s, sz, t, ty, tyh, u, ú, ν, ζ , dz, zs , ds. 42. Ezeken kivül van még egy hang, mely sem a sem e, hanem közepett jár,'s némelly czigányok'ajkain inkább o-nak, másokéin e-nek hangzik, pl. szo angyal? vagy : szo angyel? mit hoztál? Szerző e' hangot, hol előforduland, tö-vel fogja jelölni. Hangzása körülbelül mint a' német ä—e, ebben : Hände, kezek vagy inkább mint a' magyar kérdő e, ebben voltál-e ? mértékre nézve rövid. Ö , ö , ü , ü hangok a' cigány nyelvben nincsenek , miként a' szláv nyelvekben is hiányzanak. A'czigányok az ö-t rendesen e-vel vagy o-val, ő-t o-val, ü és w-t valamint a' magyar é-t í-vel szokták kiejteni, pl. kenyino, könnyű; Szecsova, Szecsö; seprőve, seprő; gyimölcsu, gyümölcs; binosengerű, bűnös; kisérletű, kisértet; vitiná, vétkezem. 2. §. Bötű-lágyitás. Gy, ly, ny, ty hangok, miként magyar nyelvben, részint gyökszókban jönnek elé, pl. vegyi, lélek; patyar, hiszek; kanyha, tyúk; — részint származékokban , 's ragok által keletkeznek , mint a' magyar dj, lj, nj, tj hangok, pl. gödi, ész, god/aver, eszes; mol, bor, ino/jake, bornak; roszt, éles, roszt/ára, élesítek; szoszten, gatya, szoszten/a, gatyák. — Kiejtésök mint fentebbieké. 3. Betűcsere. H és sz fölcseréltetnek egymással ezekben : Rohavá v. szohavá , csalok ; Ai v. szí, van ; Aar és szar, hogy ; ny és ly ezekben : smnyom v. sz/í/om, vagyok ; kamní/om v. kam/í/om, szerettem. 4. Betűváltozás. Av változik ά-ra ebben : ályom , jöttem ; avá, jövök; ew-ra ebben : mwlyom, meghaltam; merá, meghalok, ej-re, ha hangzón kezdődő rag járul a' szóhoz, pl. raklja, lányok, raklí, lány; gode, ész; godjaver, eszes; a'j illyenkor szíszegőre változik, ha előtte ollyan találtatik, pl. rusavá, haragszom, russavá , haragítok , gádsi, asszony, gádssa , asszonyok. 20 *