Magyar Academiai Értesítő, 1853 (13. évfolyam)
1853 / 4. szám
218 MAGYAR ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. KIS GYŰLÉS, JUL. 16. 1853. (A' philosophia és társad- tudd osztályai' részére). Báró Kemény Zsigmond II. helyettes elnöklete alatt Jelen az illető osztályokból : Kállay, Pauler és Tóth Lőr. r. és II. tt. — Egyéb osztályokból : Bugár, Czuczor, Érdy, Győry rr. lt. — Csorba, Repicky, II. tt. — Toldy Ferencz titoknok. — Olvastatott HORVÁTH CYRILL rt. értekezésének a' bölcsészet' eszméjéről harmadik része : Az igazság és bizonyosság' egysége , melly itt egészben következik. Értekezésünk eddig előadott szakaszain egy eszme vonult keresztül , melly már előbb e' rövid mondat által jön meghatározva : a' bölcsészet' eszméje az igazság és bizonyosság' egységében áll. Miután mindazt, mi feladatunkhoz arányosan az igazság és bizonyosságról különszerűleg előadandó volt, kivonatképen előadtuk, a következő szakaszban lássuk magát a' kettő' egységét. Nehogy azonban ama' kátyúk miatt, mellyek nálunk a' bölcsészeti tárgyakhoz vezető utakon még mindig botlasztják a' szemlélkedő utast, némi homályban tűnjenek föl a' már kivehető pontok is, álljon itt részint útegyengetés, részint homályoszlatás' tekintetéből néhány tájékoztató észrevétel. Hová jutottunk eddig? Az érintendők közt ez volna talán a' legelső kérdés. Lesz, ki a' már előadottak után így válaszolandó' kérdésre. Hová jutottunk? Olly állomáshoz, melly nem igen látszik megérdemelni a' kiállott fáradságot. Sem az igazság sem a' bizonyosságról értekező szakasz nem adott annyi és olly ismereti tartalmat, mennyi és minő a' fölizgatott tudásvágy' lecsillapítására kívántatik. Szemléleti gazdagság helyett értelmi elvontságokkal, virágos előadás helyett untató szárazságokkal találkozunk mindenütt. Azonfölül mire valók azok a' szándékosan kikeresett szurdokok, mellyeken a' bölcsészet', máskép is fölvilágosítható, eszméje keresztülhurczoltatik ? Vagy képeztek már azelőtt is az igazság és bizonyosság' fogalmai valamelly egységet, vagy nem. Ha képeztek, miért kellett őket egymástól elszakasztani? Ha nem képeztek, mi haszonra válandik az olly egység, mellynek alkotó részei benső rokonság erejénél fogva nem társasithatók? Több szromban lehet illy és ezekhez hasonló ítéleteket hallani. Nem helyeselhetők ugyan mindenkép a'hallott ítéletek, az általok megnyilatkozó elmemozgás azonban még sincs minden érdek nélkül. Világosan mutatja t. i. ez a' mozgás, miszerint a' bölcsészet' eszméje koránsem tartozik már azon tárgyak' sorába , mellyekről alig lehetne most valami figyelemre-méltót fölhozni. Hogy ez a figyelemre-méltó egészen új is legyen egyszersmind, annál kevesebbé kívánható , minél bizonyosabb, miszerint a' bölcsészet' határain be-